GÁL J. ZOLTÁN
GÁL J. ZOLTÁN
GÁL J. ZOLTÁN, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Így a vita végén érdemes újra emlékeztetni arra, hogy kevesebb, mint egy hónap múlva Románia az Európai Unió tagja lesz, és ezzel a Kárpát-medencei magyarság 90 százaléka uniós polgár lesz. Az Európai Unió bővítése a magyarság számára új távlatokat és lehetőségeket nyitott, Románia mostani csatlakozásával végképp kimondható, hogy a több mint nyolc évtizedig határokkal elválasztott magyarság 90 százaléka ugyanazon politikai és társadalmi keretek közé került, illetve kerül, az Európai Unió lesz a közös otthonunk.
Az új lehetőségek ugyanakkor új kihívások elé is állítottak bennünket. Meg kell újítani, a megváltozott körülményekhez kell igazítani a nemzetpolitikát, ebben pedig a határon túli közösségeknek és Magyarországnak egyaránt feladata és felelőssége van. E cél teljesítése érdekében kiemelten fontos kérdés a létező támogatási formák hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele. Ennek a támogatási rendszernek két alapvető összetevője van, egyfelől az identitásmegőrzést szolgáló, döntően normatív jellegű támogatások; ezek az úgynevezett kedvezménytörvényben rögzített elemei a nemzetpolitikánknak. Idetartozik még új elemként a nemzeti jelentőségűként meghatározott intézmények és programok köre. A támogatási rendszer másik lábát pedig a pályázati úton finanszírozott konkrét programok jelentik.
Gyurcsány Ferenc nemrég úgy fogalmazott, hogy a reform nem más, mint alkalmazkodás, mégpedig alkalmazkodás a realitások jelentette kihívásokhoz, és alkalmazkodás ideákhoz, társadalmi eszményekhez is. Azért citálom ezt a rövid, de pontos definícióját a reformnak, mert a határon túli magyar közösségeket támogató rendszer esetében is indokolt reformról, vagyis alkalmazkodásról beszélni. Alkalmazkodni kell ahhoz a kihíváshoz, ami a pályázati alapú támogatási rendszer vonatkozásában eddig sok és nem is alaptalan kritika formájában merült fel: hogy a rendszer bonyolult, nehezen áttekinthető és túlzottan bürokratikus.
(20.30)
Kritika érte az eddigi rendszert a támogatások szétaprózottsága és ezzel összefüggésben nem kellő hatékonysága miatt is. De indokolt a reform a rendszer adaptálása, fejlesztése, a távlatos célok, a kitűzött nemzeti cél még hatékonyabb megvalósítása miatt is, annál is inkább, mert Románia küszöbön álló uniós tagsága új lehetőségeket és új helyzetet teremt ebben a kérdésben is.
A köztársaság miniszterelnöke a határon túli magyar közösségek vezetőivel lefolytatott konzultációi során is egyetértés volt abban, hogy a támogatási rendszer változtatásra, reformra szorul, és a jelenlegi, nehezen átlátható rendszert egyszerűbbé, kevéssé bürokratikussá és hatékonnyá kell tenni úgy, hogy a támogatási célok az eddigieknél jobban érvényesüljenek. Ennek az átalakításnak a szükségességét a kormányzat és a határon túli vezetők mellett az Állami Számvevőszék is jelezte és sürgette.
A parlamenti bizottságokban a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításának vitája alkalmat adott annak tisztázására, hogy az alap átalakításának eredményeként egy háromszintű, egymástól szigorú összeférhetetlenségi szabályok szerint elválasztott rendszer jön létre. Ebben a politikai szintet a korábbi tanács helyett a regionális egyeztető fórum jelenti, melyben a magyarországi és a szomszédos országok felelős vezetői évről évre egyeztetik a célokat, prioritásokat az adott országok vonatkozásában. A szakmai szintet a kollégiumok képviselik. Szakterületenként külön-külön grémiumok állnak fel, ahol az előzetes egyeztetés után a döntéshozatal a felelős magyarországi tisztségviselők kezében marad. A végrehajtás feladata az alapkezelő szervezeté, a Szülőföld Alap irodáé lesz, amely a pályázatok lebonyolításával és az ezzel összefüggő ügyekkel foglalkozik.
A hasonló célokat szolgáló források egységes kezelése nem a határon túli magyarsággal való sokszálú kapcsolattartás ellen irányul, hanem azt célozza, hogy a támogatáspolitika rendszere ne önmaga fenntartására fordítsa a források jelentős részét, és cél volt az is, hogy a döntéshozók és a kedvezményezettek világos elválasztásával szakmailag megalapozott, hatékony forrásfelhasználás alakuljon ki. Újra érdemes leszögezni: a támogatási rendszer átalakítása nem jelenti a források csökkentését, ugyanakkor azzal, hogy ezeket a forrásokat nem a szétaprózódott intézményi struktúra fenntartására költik, a jelenleginél hatékonyabbá válik a támogatások felhasználása. Mert aki okosabban ad, az többet ad, és ez a támogatási rendszer reformjának legfőbb elve.
A kormány jelezte azt is - és újra érdemes aláhúzni -, hogy az alap átalakítása nem érinti a szaktárcáknak a határon túli célokra fordított előirányzatait. A törvénymódosítással, amit a parlamenti bizottságok elfogadtak, egyértelművé válik, hogy a támogatáspolitika egyik alapintézménye, a Szülőföld Alap elsősorban azokat az egyenlőtlenségeket kívánja enyhíteni, melyek a kisebbségi létből következnek a kisebbségi társadalmak legfontosabb intézményei területén. Gondolok itt elsősorban az oktatási, kulturális és tudományos területre.
A határon átnyúló együttműködésekhez és a régiók fejlesztéséhez kapcsolódó, illetve a gazdaság- és intézményfejlesztési célok ellátása más rendszerben történik, az e célra rendelkezésre álló források sokmilliárdos hatékony felhasználásával a regionális operatív programok vagy az európai területi együttműködés keretében. Az Új Kézfogás Közalapítvány, amely többször említésre került a vitában, a Magyar Fejlesztési Bank segítségével létrehozott intézmény keretében működik a továbbiakban, a szomszédos országok magyar közösségeinek kis- és középvállalkozásai versenyképességének növelése érdekében.
Összegezve tehát: átlátható, hatékony támogatási rendszer kialakítása, a politikai befolyás lehetőségének csökkentése, a támogatások hatékonyságának növelése és kiszámítható folyósítása, ez a célja a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításának.
A határon túli magyarság ügye remélhetőleg a mai irracionálisan megosztott belpolitikai helyzetben is megmaradhat annak, ami az elmúlt tizenhét év nagyobbik részében, ha nem is egészében volt: kiemelt nemzeti ügynek. Ha így lesz, hamar láthatóvá válik, hogy a határon túli magyarok támogatási rendszerének megváltoztatására, ha tetszik, reformjára nem a magyar kormány, nem is Brüsszel miatt van szükség, hanem Erdély, Kárpátalja vagy éppen a Vajdaság, illetve az ott élő magyar nemzetiségű európaiak miatt, határon túli honfitársaink érdekében tehát.
Az illetékes bizottságok támogatták a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítását, és én is ugyanezt kérem a tisztelt Országgyűléstől.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)
