DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Ebben a szakmai vitában sajnos én a tekintetben nem tudok részt venni, mint egyszerű jogász legfeljebb csak végrendeletet tudnék írni ebben a közegben. De azt hiszem, valóban arról szól a történet, hogy mindnyájunknak, az önkormányzatoknak is értékelni kell azokat a lehetőségeket és azokat a szűk kereteket is, amelyek ezzel a törvénnyel kijelölésre kerülnek.
Siófok esetében nem kórház-ágy-létszám kérdésről próbálnánk meggyőzni a miniszter urat, hiszen tudja jól, hogy szívesen adnánk le kórházi ágyszámot is annak érdekében, hogy ez a minőségi kórházi ellátás megmaradjon. A gond ott van - és higgye el; én 1990 óta hol polgármester, hol megyei alelnök, most már negyedik ciklusban siófoki képviselő vagyok -, hogy egyre nehezebb az az önkormányzati háttér, ami egy-egy városi kórház működéséhez, a gép-műszer beszerzéshez, a pályázatok biztosításához fontos. Tekintettel arra, hogy Siófok sem az a hajdani gazdag Balaton-parti település, hiszen az intézményműködtetés során bizony részben feléltük, részben pedig átalakítottuk vagyonunkat, nos emiatt nagyon nehéz ezt a minőségi célt, amit a város nemcsak a saját polgárainak, hanem az országnak, illetőleg az idelátogató külföldieknek is biztosítani szeretne, fenntartani.
Tehát ha kérhetném, erre is gondoljon, hogy azoknak a városi kórházaknak, amelyek ilyen kiemelt szerepet vittek nevesítve vagy nevesítés nélkül - például a siófoki kifejezetten ilyen volt -, az önkormányzati háttere nem lesz biztosítva. Hiába lesznek pályázati lehetőségek, sajnos a pályázati önrésznél mindig gondok vannak. Most nézve a költségvetési koncepció koncepcióját már látjuk, hogy óriási lyukakat kell majd betömnünk. E nélkül a kiemelt kórházi státus nélkül a siófoki kórház lassú, ámde (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) folyamatos elhalásra van ítélve.
Elnézést, köszönöm szépen.
