DR. MOLNÁR LAJOS
DR. MOLNÁR LAJOS
DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: Tisztelt Képviselő Úr! Nemrégen, és úgy tűnik, elhamarkodottan fejeztem ki örömömet a vita szakmaisága miatt. Úgy látszik, hogy vissza kell vonnom, hiszen ön orvoshoz küld engem, némi gúnnyal fül-orr-gégészhez mint fül-orr-gégészt. Óvjon tőle az ég, hogy én az ön szakmájában dolgozó orvoshoz küldjem önt. Nem áll szándékomban kórboncnokhoz küldeni. (Kontur Pál: Az egészségüggyel törődjél!) Beszélt ön mindenről, vizitdíjról és egyebekről, csak a lényegről nem. Ön lassúságra, nevezzük megfontoltságnak, óvatos haladásra próbál biztatni bennünket. Csakhogy nem várhatunk, 15 éve várunk. A rendszer rosszul működik, önök is elmondták, és a beteg holnap is beteg. A magyar beteg életesélyei miért legyenek rosszabbak, mint európai társaiké?
Úgy gondolom, ha januártól itt van ez az óriási pénz, amit fejlesztésre kell fordítani (Kontur Pál: Hol van?), akkor itt az ideje, hogy tervszerűen és megfontoltan használjuk fel azt a pénzt, amit úgy hívunk, hogy uniós források. Méghozzá felelősen, mert az uniós forrás nem azt jelenti, hogy valakitől ajándékba kapjuk, nem a Mikulás hozza, hanem ez a brit, a német munkások, tisztviselők adójának (Dr. Vitányi István: Meg a magyaroké.) egy része, meg a magyaroké.
(22.30)
És ezért különös felelősségünk, hogy ezt nagyon pontosan, tervszerűen használjuk fel, többek között a betegek javára, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére.
Köszönöm szépen.
