DR. LÁZÁR JÁNOS
DR. LÁZÁR JÁNOS
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! 2006 októberében Hollandiában, Amszterdam városában egy repülőtéren tűz ütött ki, aminek eredményeképpen olyan bevándorlók, akik egyébként kiutasításra vártak, súlyos balesetet szenvedtek, s közülük tizenegyen meghaltak. A tűz hatására azonnal lemondott az igazságügy-miniszter, vállalva az áldozatokért való felelősséget. Sőt, a felállított független vizsgálóbizottság jelentése után a szomszédos kisváros, jelesül az én városom testvérvárosának polgármestere is azonnal lemondott, akit némileg elmarasztaltak a tűz enyhítése miatti felelőtlenség okán. Nem volt kérdés, hogy hosszú és sikeres pályafutása után polgármesterként, önkormányzati emberként felelősséget vállal-e a városért, mint ahogy a holland igazságügy-miniszter számára sem volt kérdés, hogy nem a holland állampolgárokért, hanem a kiutasítandó bevándorlók miatt felelősséget vállal-e.
(13.40)
Ezzel szemben Magyarországon a magyar kormány 2006 augusztusában meghívta Magyarország polgárait, köztük Budapest polgárait a Szent István napi tűzijátékra, amely katasztrófába torkollott: öt ember veszítette életét, és ötszázan megsérültek, közöttük egy 23 éves lány, aki deréktól lefelé megbénult, és egyébként épp az esküvője előtt állt.
Amszterdammal ellentétben Magyarországon nem volt, aki a felelősséget vállalja, sőt magára hagyta a kormány az embereket azon az estén, sőt a független vizsgálóbizottság felállítására sem kerülhetett sor, ahogy azt mi kértük.
Ezzel szemben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa saját hatáskörben - nem bejelentés alapján - egy vizsgálatot indított, azért, mert fontosnak tartotta 1998-ban az Alkotmánybíróság által meghozott döntést, amely szerint az élethez való jogból az államnak nem csupán azon kötelessége keletkezik, hogy az egyes emberek élethez való alanyi jogát ne sértse meg, és annak védelméről szervezetszerűen gondoskodjon, hanem általában az emberi élet létfeltételeinek a védelme is keletkezik ebből az alkotmányos alapjogból. Meg kell tehát védeni az államnak és az állam minden szervének az embereket.
Augusztus 20-án a kormány nemcsak magára hagyta a polgárokat, hanem az állam nevében eljárva nem védte meg őket, a rá bízott gyermekeket, időseket és felnőtteket nem mentette a tragédiától, nem védelmezte az életüket, nem mentette meg őket a sérüléstől és a haláltól. Nem volt gazdája az országnak azon az estén, és nem volt felelős vezetése sem.
A jelentés az alkotmány, számos törvény megsértése mellett külön elmarasztalta - váratlanul egyébként - a rendőrséget, amely nem értesítette a szervező Miniszterelnöki Hivatalt. Elmarasztalta a rendőrséget azért is, mert közveszély okozása miatt azonnal le kellett volna állítania az ünnepséget és a tűzijátékot. Elmarasztalta a katasztrófavédelmet felügyelő minisztert is, aki négy éve nem hozza meg azokat a végrehajtási rendeleteket, amelyek alkalmasak lennének az ilyen tragédiák elkerülésére. Nem marasztalta el viszont az Országos Meteorológiai Szolgálatot és a mentőszolgálatot. Megjegyzem, hogy az időjósok már aznap, vasárnap délelőtt 9 óra 45 perckor az aznapi estét illetően 90-es erősségű szelet jósoltak.
A legfontosabb felelősnek a jelentés a kormányzatot nevezte meg. Egy tömegrendezvény szervezőjétől ugyanis elvárható, hogy saját maga folyamatosan kérje, kísérje figyelemmel az aznapi rendezvény eseményeit, kérjen folyamatos jelentést az időjárásjósoktól, a Meteorológiai Szolgálattól, pontosítsa azt.
Megállapította a jelentés, hogy az ünnepség szervezése, előkészítése, a Miniszterelnöki Hivatalban történő szerződéskötés kapcsán súlyosan megsérült az az alkotmányos alapjog, amely az élet védelmét jelenti, amikor az államnak védenie kell minden magyar állampolgár életét. Leírja a jelentés azt is, és megállapítja, ha 20 óra 46 után értesítették volna az embereket, a tragédia már ugyan nem lett volna elkerülhető, de megkezdhették volna a mentést, és csökkenthették volna azokat a hihetetlen károkat és szenvedéseket, amelyek a tragédia után bekövetkeztek.
Ezek után megdöbbentő, hogy az egész eseménynek a kormányzat mint szervező, mint rendező, öt ember halála után, ötszáz ember sérülése után két felelőst talált, egy tűzoltót és egy időjóst. Saját köreiből a kormány nem találta meg azt az embert, aki felelősséget viselt volna, és elmarasztalható lett volna. Azt gondolom, egy fejlett, józan demokráciában elvárható, hogy valaki fontosnak tartja, ha más nem, a lelkiismeret, nem a politikai hovatartozás, a tiszta lelkiismeret okán is, hogy öt ember haláláért és ötszáz ember megsebesüléséért felelősséget vállal.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Egy személyes megjegyzéssel szeretném befejezni. Az elmúlt hetekben és hónapokban megismerhettem Szilvásy György miniszter urat, aki egy komoly ember benyomását keltette, és meggyőződésem, hogy lelkileg őt megviselte, ami azon az éjszakán történt. Nem értem, hogy miniszterelnök úr miért nem fogadta el, hogy ő ettől a tisztségtől akár szabadulni akar, vagy vállalni akarja ezt a felelősséget, miért nem engedte, hogy a minisztere vállalja a felelősséget, miért nem kérte ezt akár tőle, mi az az üzleti vagy személyes érdek, ami ennyire összehozza önöket.
És végül (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. - Dr. Magda Sándor: Üljél le!), de nem utolsósorban Illyés Gyula szavait juttatják eszembe: önök néha olyanok, mint amilyennek látszanak. (Taps az ellenzék soraiból.)
