SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az elmúlt hónapok eseményeiből az is következik, hogy vannak a választóink által megfogalmazott elvárások, amire a politikának, a politikusoknak figyelemmel kell lenni. Ilyen a párbeszéd gyakorlása itt a Házban és egyéb fórumokon. A párbeszéd a politika éltető eleme, nélküle csak meddő csatározások vannak, vele lehetőség a megértésre és a megegyezésre. Közös ügyeink megbeszélésének persze önmagában is van értéke, de az igazi felelősséget a megállapodásért való munka jelenti, mert, kedves képviselőtársaim, ez munkával jár. Időt, szándékot, munkát kell befektetni a párbeszéd kialakításában, akár intézményesített formában történik, akár ad hoc módon, egy-egy alkalomhoz, egy-egy szakmai ügyhöz kapcsolódik.
Sokszor elhangzik az, hogy a stílus maga az ember. A párbeszéd gyakorlása, kezdeményezése és elfogadása egyfajta stílusnak, magatartásnak a része. A párbeszédhez társ is kell. Ha egyedül vagy, csak magaddal folytatsz párbeszédet, az nem más, mint monológ, mert lehet meghallgatni, és lehet elhallgattatni a másik felet. Ki-ki döntse el, hogy számára melyik a szimpatikusabb, melyik a vonzóbb megoldás.
Mi, magyar szocialisták már döntöttünk, mi a párbeszédet választottuk. Éppen ezért szóltak erről a kezdeményezéseink a parlamenti munkában, az európai parlamenti képviselők meghívásában, az önkormányzati vezetőkkel való találkozásban, szakmai konzultációkon, civilekkel, egyházi képviselőkkel való találkozókon és a szociális partnerekkel, az Országos Érdekegyeztető Tanács és az ágazati párbeszéd bizottságok, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács ülésein.
Ezért is fontos és jelképes, tisztelt Ház, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács és az ágazati párbeszéd bizottságok törvénybe iktatása megtörténik, remélhetőleg december 11-én konszenzussal. Remélhetőleg a parlament minden egyes frakciójának az egységes szavazatával rögzítjük egy 16 éve működő intézményrendszer jogi kereteit is. A jogalkotásról szóló törvény nem véletlenül írja elő a kormányok számára a jogszabálytervezetek egyeztetését. A demokrácia nem azt jelenti, hogy a polgárok csak négyévente kívánnak beleszólni a közügyek intézésébe, sőt ennek gyakorlására érdekképviseleteket, civil szervezeteket hozhatnak létre. A demokrácia egyik fokmérője, hogy az érdekképviseletek mennyire autonóm módon működnek, mekkora a társadalmi támogatottságuk, beágyazódásuk, illetve a kormányok mennyire tekintik partnernek ezeket a szerveződéseket.
(13.20)
A Gyurcsány-kormány számára soha nem volt kérdés az érdekegyeztetés kiemelt jelentősége. Június 9-én - önök számára is biztos emlékezetes -, egy pénteki napon megalakult a kormány, és másnap, szombaton összeült az Országos Érdekegyeztető Tanács, ugyanis a miniszterelnök ezt a fórumot tartotta a parlament mellett megfelelőnek, hogy az Új Egyensúly programot meghirdesse. Azóta majd' minden héten újra és újra összeül az Országos Érdekegyeztető Tanács, ahol nem könnyű, nagyon komoly vitákkal terhelt napirendeket tárgyalnak meg: új konvergenciaprogram, Új Magyarország fejlesztési terv, lisszaboni akcióprogram és számtalan olyan jogszabály, amit itt a Házban is önökkel, együtt bizottsági ülésen és a parlament plenáris ülésén is megvitatunk, elsősorban a foglalkoztatás ügyeit tekintve. Csak kettőt emelek ki önök számára: az egyik magának a foglalkoztatást elősegítő törvénynek a módosítása, ehhez kapcsolódva a Start Plusz és a Start Extra bevezetése, valamint számos olyan munkaügyi jogszabály, amely szintén a munkavállalók és a munkaadók érdekeit szolgálja. De említhetném a legutóbbit, Románia és Bulgária európai uniós csatlakozását követő munkaerő-piaci szabályozással kapcsolatos politikát is.
Ez a felsorolás nemcsak az érdekegyeztetés intenzitását jelenti, hanem arra is rámutat, hogy a kormányt érdekli az érdekképviseletek álláspontja, politikájában figyelembe kívánja venni az ő törekvéseiket, merthogy véleményem szerint csak annak lehet igaza, aki a másik érdekeit is figyelembe veszi.
Kedves Képviselőtársaim! Szeretném elmondani, hogy éppen ezért emblematikus és jelképes az Országos Érdekegyeztető Tanács és az ágazati párbeszéd bizottság törvényének az elfogadása, éppen ezért emblematikus, hogy az érdekegyeztetést, amely 16 éve zajlik, az intézményesített keretei mellett jogszabályi feltételeknek megfelelően is megfogalmazzuk. A mi álláspontunk világos. Egyidejűleg és világosan ki kell mondanunk: a partnerség a civil világgal, munkaadókkal, munkavállalókkal stratégiai együttműködést jelent számunkra. Ahogy a házasságban is megfogadják a házasulandók, hogy jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, hasonlóképpen az érdekegyeztetés sem szűkíthető le konfliktusmentes területekre, sőt éppen a konfliktusos, nehéz helyzetek megoldásán kell fáradozni. Ez valamennyi szereplő elemi kötelezettsége.
Örvendetes, hogy a kormány azon az úton jár, ahol ezt gyakorolja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mert okos ember meghallgatja mások véleményét, a bölcs elfogadja. Most azért mondjuk, hogy a kormány bölcs volt…
