TÓTH GÁBOR
TÓTH GÁBOR
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Felszólalásomban a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő ingatlanokkal, az elkótyavetyélt ingatlanokkal és a szükséges, ám az önök részéről figyelmet sem érdemlő ingatlanokkal szeretnék foglalkozni.
Másfél éven keresztül hallgattuk a Honvédelmi Minisztérium vezetőitől, hogy az új Honvéd Kórházat az ingatlanértékesítésekből befolyó összegekből fogják finanszírozni, amikor felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez bizonytalan, mint a kutya vacsorája, de ha már terveznek ingatlanértékesítésből bevételt, azt a kiadási oldalon is meg kellett volna jeleníteni.
Azt is mondták, hogy olyan volumenű ingatlanbevételre számítanak, amiből lakásvásárlást és -építést is tudnak majd fedezni. Utóbb kiderült, hogy a fejezeti államháztartási tartalékból finanszírozták a kórház építését az idén, új lakások beszerzésére pedig csak a költségvetésben betervezett 122 millió forintot fordították.
Köztudott - csak az összeg pontos nagysága rejtély -, hogy sok-sok milliárdot fordított a honvédelmi tárca ezen laktanyák rekonstrukciójára, amit később a honvédség számára feleslegesnek nyilvánítottak, mint például az aszódi laktanyát is.
(23.40)
És nem tudni mennyiért és kinek értékesítették vagy kívánják értékesíteni, kiváltképp nem tudni, hogy a beruházási költségek egyáltalán vissza- és megtérülnek-e.
A kormány a korábbi években tartotta magát ahhoz, hogy nem kényszerített ki saját bevételi kötelezettséget a Honvédelmi Minisztérium számára, hanem a költségvetési támogatásokból finanszírozta a honvédelmi feladatokat. Most ismét megjelent egy 2,5 milliárd forintos saját bevételi kötelezettség, amelyet ugyancsak ingatlaneladásból kívánnak teljesíteni. A bizottsági ülésen megtudtuk, hogy biztonságosnak érzik a jelen bevétel megvalósulását, sőt jóval több bevétellel számolnak, amit ismételten lakások vásárlására vagy építésére fordítanak majd. Ezért a költségvetésben nem is szerepeltetik a laktanya-beruházások tervét.
Megállapíthatjuk, hogy a szocialista kormányzat idején az ingatlangazdálkodás területén hatalmas káosz uralkodik, átláthatatlan annak a sok tíz milliárd forint értékű ingatlannak a mozgása, amely kikerül a honvédség kezeléséből, s amelyek évente sok milliárdot emésztenek fel a honvédség költségvetéséből nemcsak a működtetés, a fenntartás, hanem a nagy értékű beruházások által. Megengedhetetlen az a gyakorlat, amit az ingatlanvagyonnal tesz a honvédelmi tárca, de ennél sokkal súlyosabb az, hogy mintegy 1500 első kategóriás lakásigénylő katona szolgál a hadseregben, reményét vesztetten arra nézve, hogy belátható időn belül a szolgálati helyén kaphat lakást, és együtt élhet a családjával.
Természetesen ennek következményei vannak a hadsereg morális állapotára is, a szolgálatteljesítés minőségére nézve egyaránt. Önök szívesen beszélnek korszerű, professzionális haderő létrehozásáról, csak azt nem akarják tudomásul venni, hogy az emberi tényező nélkül ez nem sikerülhet. Elsődleges kötelezettségük lenne a döntéshozóknak a tisztességes munka- és életfeltételek megteremtése a katonák számára, hogy elvárhassák azt az áldozatvállalást, amit a haza védelmével ezek az emberek vállalnak, és amihez jár.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
