DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Új Egyensúly programjának igen kedvező a fogadtatása mind szakmai körökben, mind nemzetközi partnereink körében. A program egyszerre szolgálja az egyensúlyteremtést, a gyors felzárkózás folyamatát, az erőteljes fejlesztések feltételeinek megteremtését. A program kedvező fogadtatásához jelentős mértékben hozzájárul az, hogy a kormány megalakulása óta következetes annak végrehajtásában. A programban foglaltak lépésről lépésre megvalósulnak. A kormány megalakulása óta eltelt hat hónap erről tanúskodik.
A programot a kormány júniusban jelentette be. Gondolom, sokan emlékeznek rá, hogy ez az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén történt, egy nappal azt követően, hogy az új kabinet megalakult. Azóta sok minden történt Magyarországon. Még a nyáron megszülettek a program bevételi oldalát biztosító adótörvény-módosítások, lépésről lépésre hozzáláttunk az államháztartási reformhoz először a központi közigazgatásban, majd az egészségügy több területén, valamint a nyugdíjrendszerben. Fontos döntések születtek az önkormányzatok finanszírozásáról, az ártámogatási rendszer átalakításáról, legfőképpen egy új, szociális alapú gázártámogatás bevezetése érdekében.
Közben a program mind szélesebb körben ismertté vált. Ebben szerepet játszott, hogy elkészült a nyár végén a módosított konvergenciaprogram, amelyet szeptember 1-jén eljuttattunk Brüsszelbe. A program kedvező uniós visszhangja, az október 10-ei, pénzügyminiszteri tanács általi elfogadása nagyban növelte hitelességét a kormányzat törekvéseinek.
E folyamatba illeszkedik a jövő évi költségvetés tervezése, a törvénytervezet elkészítése, valamint az eddigi parlamenti vitája is. A kormány eltökélt a tekintetben, hogy olyan jövő évi költségvetésre van szükség, amely megvalósítja az Új Egyensúly programjának 2007. évi feladatait, ami biztosítja annak a költségvetési konszolidációs pályának a végigvitelét, amelyet a szeptember 1-jén, illetve legutóbb december 1-jén elküldött konvergenciaprogramok is tartalmaznak.
Tisztelt Országgyűlés! Annak ellenére, hogy a programnak kedvező a fogadtatása, hogy jó visszajelzéseket kaptunk mind Brüsszelből, mind befektetőinktől, hogy a befektetők döntő többsége immáron nyilatkozataiban is helyesli azt az irányt, amelyet meghatároztunk, sőt a lakosság meghatározó része is úgy véli, alapvető változásokra, reformokra van szükség Magyarországon, még korántsem vagyunk túl a nehezén. Tudjuk, hogy az egyensúly javítására nagy szükség van és azt is, hogy ennek ára van. Az egyensúly gyors javítása nyilvánvalóan a növekedési ütem csökkenését eredményezi, hiszen valamilyen formában csökkenteni szükséges a belső keresletet, a világpiacon pedig nem túl kedvezőek a konjunkturális kilátások.
A szükséges növekedési veszteség, amelynek minimalizálása a gazdaságpolitika egyik legfontosabb aktuális feladata, nem számottevő. Az egyensúly megszilárdítása után fenntartható módon visszatérhetünk a gyorsabb növekedéssel jellemezhető, vagyis a gyorsabb felzárkózást biztosító növekedési pályához. Ugyanakkor a konvergenciaprogramban és a költségvetésben javasolt intézkedések nélkül a felzárkózás veszélybe kerülhetne. A vitában úgy érzékeltem, hogy egy ilyen pályát leíró makrogazdasági prognózist a képviselőtársaim többsége reálisnak tart.
Tisztelt országgyűlési Képviselők! A vitában többen megfogalmazták, hogy szükség van a kiigazítási programra. Azért láttunk hozzá a reformokhoz, az államháztartás nagy rendszereinek az átalakításához, vagyis a modernizációhoz az állami szférában, hogy a helyzetet orvosoljuk, hogy a gazdaság fenntartható pályára állhasson, hogy a gyorsabb növekedési periódusok ne járjanak törvényszerűen együtt egyensúlyvesztéssel.
Néhány szót szólnék az adósságmutatókról. Gondolom, tudják, attól az adósság nem változik, hogy milyen módszertant alkalmazunk mérésére. A lényeg az, hogy a módszertan alapján következesen több évre mutassuk ki az adatokat. Ezt tettük. Mivel az Európai Unió Magyarországnak lehetővé tette, hogy a magánnyugdíjpénztárakat a kormányzati szektor részeként tekintse, így ezzel korrigáltuk a bruttó hozzáadottérték-arányos adósságot. Ez azonban nem úgy történt, hogy a módszertant eltitkoltuk volna, sőt a korrekciós tényező is ismert volt konkrét értékében, hiszen ezt a Pénzügyminisztérium is, valamint az Eurostat is rendszeresen közölte. Módszertani változás, hogy a szeptemberi és a decemberi konvergenciaprogramban a magánnyugdíjpénztárak kikerültek a kormányzati szektorból, a pénzügyi szektorban szerepelnek, és ennek megfelelően korrekciós hatásuk nem jelentkezik az adósságszámokban.
Lehet, hogy a képviselőtársaim egy része előtt nem ismeretes, de eltérő tartalom alapján különböző államadósság-mutatók léteznek. Szakemberek számára mindig is egyértelmű volt, hogy például mit tartalmaz a maastrichti államadósság-mutató vagy mi a tartalma a központi költségvetés adósságának. Most, hogy a politikai vita ilyen szakmai területre is kiterjed, mint az államadósság alakulása, szükségesnek láttuk a különböző kategóriákat, az adósságmutatók tartalmát az államháztartási törvényben is szabályozni.
Már a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosítási csomag expozéjában szóltam arról, hogy be kívánjuk vezetni az államháztartás három központi alrendszerének konszolidált adósságát mérő államadósság fogalmat, az önkormányzati alrendszerrel együtt a konszolidált államháztartási adósság fogalmat és az Európai Unió statisztikai módszertana alapján számított, úgynevezett maastrichti adósságmutatót, amely a teljes kormányzati szektor konszolidált adósságát méri.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy tűnik, szükséges tisztázni néhány adatot az európai uniós költségvetési kapcsolatainkról is. A 2007-2013 közötti uniós középtávú költségvetés alapján Magyarország folyó áron számítva körülbelül 8000 milliárd forint fejlesztési jellegű támogatás igénybevételére jogosult. Ezen kívül a hazai költségvetésben meg nem jelenő agrártámogatások összege több mint 2200 milliárd forintra tehető. Magyarország jelenleg kalkulált hozzájárulása az Unió költségvetéséhez ez alatt a hét év alatt mintegy 1700 milliárd forint. Kedvezményezetti pozíciónk tehát egyértelmű.
A 2007. évi költségvetési törvényjavaslat tartalmazza mindazt a központi költségvetési forrást, amely a jövőre megnyíló, illetve a 2004-2006 közötti időszakból rendelkezésre álló uniós források igénybevételéhez szükséges. Örömmel vettem, hogy e tekintetben nincs vita a parlamenti pártok között. Az ugyanakkor mindannyiunk érdeke, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat mielőbb igénybe vegyük, a hazai támogatásokkal pedig még meglévő indokolatlan párhuzamosságokat megszüntessük. Ezért kell, hogy az önkormányzatok a jövőben a hazai finanszírozású címzett és céltámogatások helyett döntően az Unió által finanszírozott programok rendszerében valósítsák meg beruházásaikat.
Tisztelt Országgyűlés! Ismételten ki kell térnem néhány mondat erejéig arra a sok kritikát ért felvetésre, hogy miként szolgálja a 2007. évi költségvetés a munkahelyek létrejöttét. A konvergenciaprogramban a kormány azzal számol, hogy az elkövetkező két esztendőben nem növekszik a foglalkoztatottak létszáma érdemben, tekintettel a költségvetési szféra méretének csökkentésére. Emellett viszont a versenyszektor bővülő munkaerőigénye várhatóan kompenzálni tudja ezt a létszámfogyást. 2009-től a gazdasági növekedés gyorsulását követően a foglalkoztatottak száma már érzékelhetően növekedhet. A foglalkoztatási célú támogatások pénzügyi kerete és palettája jövőre is bővül. A hagyományos aktív eszközök előirányzata az ideivel azonos szinten marad. Ezt egészítik ki az Európai Unióval közösen finanszírozott operatív programok, amelyek a foglalkoztathatóságot és az alkalmazkodóképességet javítják.
(9.00)
Az uniós programok hazai forrása a Munkaerő-piaci Alapon belül az idei előirányzathoz képest több mint 10 százalékkal bővül, amit kiegészít, megtöbbszöröz a Brüsszelből érkező társfinanszírozás összege. Új munkaerő-piaci eszközként lehet megjelölni a Start-program kiszélesítését. Jövő év közepétől bevezetésre kerülhet a Start Plusz és a Start Extra kártya is, amelyek a gyermeknevelés, -ápolás után visszatérők, illetve az idősebb korú munkavállalók, valamint az alacsony iskolai képzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyeit kívánják elősegíteni.
Tisztelt Országgyűlés! Az expozéban említettem, hogy a 2007. évi általános megtakarítások közepette is van néhány olyan lakossági csoport, illetve fejlesztési terület, ahol tudatosan nem kívánunk takarékoskodni, a családi támogatások, a nyugdíjasok, a felsőoktatás és fejlesztés területén. Sokan ezt is elégtelennek tartják, adott esetben keveslik. De nem mindegy, hol tartunk, honnan kívánunk továbblépni. Mi nem a szlovák vagy a lengyel, még csak nem is a cseh színvonalú, mértékű családi támogatásokat emeljük Magyarországon, hanem az azokban az országokban nyújtott ellátások mintegy két-háromszorosát. Lengyelországban például a családi pótlék átlaga a minimálbér 6 százaléka; nálunk csaknem 20 százaléka. Egy nemzetközi összehasonlítás szerint az új európai uniós tagállamok közül Szlovákiában, Csehországban a bruttó hazai termék 1,5 százalékát költik családi támogatásokra, Litvániában és Lengyelországban 1 százalékát. Magyarországon ugyanez az érték a bruttó hazai termék 2,7 százaléka. Ezt a magas szintet őrizzük meg a következő időszakban, illetve fejlesztjük tovább.
Tisztelt Országgyűlés! Rátérnék a kormány által elfogadásra javasolt módosító indítványok közül némelyek ismertetésére. Tájékoztatom önöket, hogy az általános és a részletes vita során mintegy 340 módosító, illetve kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be a képviselők. A benyújtott módosító indítványok jelentős része azonban nem illeszkedik a kormány gazdasági és költségvetés-politikai célkitűzéseihez. Számos javaslat többletforrást igényel bizonyos feladatok megoldásához, miközben ezeknek az indítványoknak a pénzügyi fedezete nem biztosított. Az indítványok áttekintésekor általános rendezőelv volt (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), hogy a kormány nem támogat…
