DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! 52 módosító indítványt nyújtottunk be a kollégáimmal, amelyeket természetesen nem szeretnék itt sorban indokolni. Annál is inkább megtehetem ezt, mert egy olyan helyzet látszik körvonalazódni, hogy az a ritka pillanat is előállhat, hogy egy ötpárti szakmai konszenzus jöhet létre ebben a kérdésben, aminek az alapja az a meggyőződésünk, közös meggyőződésünk, hogy Magyarországnak nem fűződnek érdekei az első generációs GM-növények befogadásához. Ennek következtében a koegzisztenciarendeletet, úgy tűnik, túlnyomó többségünk vagy a képviselők döntő többsége úgy fogja fel, mint a védelem egyik alapeszköze, amelynek segítségével ezt a fő célt, hogy Magyarország GM-mentes státusát fenntartsuk, el tudjuk érni.
A módosító indítványaink megítélésében éppen ezért - és ezt a mai mezőgazdasági bizottsági ülésen lefolytatott vita alapján mondom - a tekintetben oszlik csak meg a véleményünk, hogy milyen módon tudjuk ezeket a módosításokat egy magyar koegzisztenciaszabályozásba beépíteni. Mi úgy gondoltuk - és ezért tartjuk fenn változatlanul mind az 52 indítványunkat -, hogy az Európai Közösségnek direkt módon nem ad jogosítványt az a jogintézmény, amely a 2001/18/EK irányelvre alapul. Ez ajánlásokat fogalmaz meg. Ez alapján kell a nemzeti kormányoknak meghozniuk, hozhatják meg a nemzeti kormányok és a nemzeti törvényhozások saját hatáskörben a saját koegzisztencia-szabályrendszerüket.
Felmerült a vitában - a módosító indítványok megítélése szempontjából lényeges ez a kérdés -, hogy vajon mennyiben alapozhatjuk erre a mostani stratégiánkat, vagyis első körben be lehet-e azokat az indítványokat fogadni, amelyek notifikáción nem mentek keresztül, miközben az az álláspont alakult ki, hogy szakmailag tehát az az 52 indítvány és a mások által benyújtott indítványok is tulajdonképpen a törvény hasznára válnának, és az eredeti célt jobban szolgálnák.
Annyit hadd mondjak el a befogadással, a módosító indítványok befogadásával kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság direkt módon nem tudja semmissé tenni a magyar koegzisztenciatörvényt, még akkor is, ha a notifikációs folyamaton nem ment át. Az Európai Közösség azt teheti, erre van csak felhatalmazása, hogy az Európai Bírósághoz fordul ebben az esetben, ahol nekünk is megvan a bizonyítási lehetőségünk azzal kapcsolatban, hogy a mi intézkedéseink megfelelnek ennek a bizonyos 2001/18/EK irányelvnek.
Mégis, mérlegelve a kormány szempontjait, nagyjából három körbe lehet sorolni az általunk beterjesztett 52 módosító indítványt. A célt szem előtt tartva, vagyis azt, hogy a szabályozás működjön egyfajta védelemként ezzel a technológiával szemben, elfogadható a kormánynak ez az érvelése is, úgy látjuk. Az első körbe tartoznak tehát azok a módosító indítványaink, amelyek befogadhatók és a notifikációt nem zavarják. Úgy tűnik, hogy ebbe a kategóriába kerülhet az előzetes egyeztetések és a szakmai konzultációk, valamint a bizottsági viták alapján körülbelül 10-15 ilyen indítványunk. További 9 indítvánnyal kapcsolatban körvonalazódik egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy kapcsolódó módosító indítványként - igazítva az eredeti módosításon - szintén befogadhatónak tűnik.
Van egy másik köre a módosító indítványainknak, amelyeket a kormány úgy ítél meg, hogy előzetes notifikációs eljáráson kell átvezetni, egyeztetni kell az Európai Közösséggel, és ezt követően beépíthető lesz, befogadható lesz a törvénybe.
Van végül egy harmadik kör, amelyek úgy tűnnek, hogy ellentétesek lennének a mai európai szabályozással, amihez tehát felfogásunk szerint az szükséges, hogy offenzíven vegyünk részt az európai törvényalkotási folyamatban, vagyis próbáljuk az európai szabályrendszert aszerint módosítani, hogy ezek a módosító indítványaink is befogadhatók legyenek.
Jelen állapotában néhány dolgot szeretnék kiemelni, néhány kulcspontot, hogy mik is ezek a módosító indítványok, amelyeket előterjesztettünk, milyen kérdésköröket érintenek.
Az egyik ilyen legfontosabb kérdéskör az izoláció, a térbeli távolságtartás a különböző rendszerek között, és ezt különösen élesen vetjük fel a vetőmagtermesztésnél. Erre vonatkozóan két módosító indítványunk, a 3. és a 33. sorszámon benyújtott módosító indítványunk tesz utalást, illetve az ökológiai gazdálkodás esetében, amelynél pedig zéró tolerancia van, és még nagyobb távolságot kell tartsunk, hogy az ökológiai gazdálkodást folytatók ezt a tevékenységet folytathassák, és a termékeiket ökotermékként értékesíthessék.
Egy kulcsponti súlyos kérdés továbbá a fajtatulajdonosok együttműködésre való késztetése vagy kényszerítése, ha szabad mondani. A jelenlegi helyzet az, hogy a fajtatulajdonosok mintát nem biztosítanak ahhoz, hogy független vizsgálatok kivizsgálják e termékeknek a környezeti, humánegészségi és minden egyéb hatását. A 15. és a 21. sorszámon tett módosító indítványunk ezt célozza, hogy rászorítsuk az együttműködésre a partnereket.
A jelölés kérdése, amely még azon túl is, ami bekerült módosító indítványként, elég komoly vitát váltott ki. Nekünk a 26. sorszámon benyújtott módosító indítványunk a jelölés kérdésével foglalkozik. Tudnia kell a fogyasztónak, hogy mit tartalmaz a termék, és ezt világossá kell tenni. Nem egyszerű ennek a szabályozása. Erre vonatkozóan is van javaslatunk.
(21.20)
A nyilvánosság ügye - és ebben is egyetértettünk -: közé kell tenni, és minden szinten biztosítani kell a nyilvánosságát az ilyen típusú gazdálkodásnak.
Közös kockázati alap létrehozására vonatkozóan teszünk javaslatot, vagyis hogy a technológia bevezetésének a költségeit ne az adófizetők viseljék, hanem viselje az, aki ezt a technológiát és az ezzel járó többletköltségeket előidézi. Ez lenne az alapja a független vizsgálatok lefolytatásának, ez lenne az intézményrendszer működtetésének is részben a pénzügyi alapja, erre vonatkoznak a 29., 30. sorszámú módosító indítványaink. Fontos elemnek tartjuk, és van rá európai példa, ha notifikáltatjuk ezt a módosítást, Dániában ugyanígy működik egy hasonló rendszer, tehát az Európai Közösség valószínűleg nem zárkózhat el ez elől.
Nagyon fontos ügynek gondoljuk, szintén az izolációhoz kapcsolódóan, hogy ha a szomszédoktól nem kell engedélyt kérni, csak az izolációs távolságon belül, ez azt jelenti, hogy bizonyos birtokméret fölött a belső területeken kontrollálatlanul folytatható ez a termesztés, hiszen az izolációs távolságot a saját területén belül biztosítja az adott gazdaság, és ez egy 1000 hektáros gazdaságnál akár 800 hektár belső területnek a GM-technológiával való művelését jelentheti. Fontos lenne, és ezt az egyet szeretném még kiemelni... - tehát erre a birtokméretre vonatkozott a 35. sorszámú indítványunk.
Fontos lenne, hogy reagáljunk arra, hogy bizonyos régiók és önkormányzatok kinyilvánították önkéntesen a GM-mentességüket. Ez Európában is eléggé jelentős mértékben terjed. Magyarországon két régió és pillanatnyilag 62 település hozott hasonló határozatot. Erre valamilyen módon ennek a szabályozásnak reagálnia kell, hogy a közösség véleményt nyilváníthasson ebben a kérdésben.
Nos, ezek a leglényegesebb csomópontjai a módosító indítványainknak, anélkül, hogy az 52 módosító indítványt részletezném. Ebből az a következtetés vonható talán le, hogy a törvénymódosítás folyamata a jelen állapotában nem zárható majd le, előre látható, hogy további pontokon kell majd módosítani a koegzisztenciatörvényt, vagyis notifikáltatnunk kell újabb intézkedéseket.
Úgy tűnik, hogy a kormány, a kormányoldal és az ellenzék egyetértésével talán egy ötpárti konszenzusos országgyűlési határozatot is tudunk erről hozni, a további ütemről, hogy hogyan haladunk tovább, és azt gondolom, hogy a két dolog együtt lesz értelmezhető. Vagyis a koegzisztenciatörvény módosítása most, első fázisban ennyit fog tudni, de a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a továbbiakban folytassuk ezt a folyamatot újabb módosítókat notifikáltatva (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), illetve elindítani egy európai offenzív folyamatot, amely az európai környezet megváltoztatását célozza.
Köszönöm szépen. (Taps.)
