ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy fogalmaznék a magam részéről, hogy ismét kaptunk és adunk egy példát, már olyan értelemben, hogy az öt parlamenti párt szakmai kérdésekben képes összefogni.
De érdemes megvizsgálni azt is, hiszen az európai ügyek bizottságában számos olyan témakör kerül elő, ami már az Unió részéről akár tanácsülésen vagy pedig parlamenti ülésen is lefutottá vált. A mai napon döntöttünk és fogadtuk el a légi közlekedéssel kapcsolatos, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti megállapodást. Tehát ez is egy példaként kell hogy szolgáljon számunkra, hogy sok esetben futunk bizonyos kérdések után.
Szeretnék egy példát elmondani. Annak idején, 2003-2004-ben az innovatív generikus gyógyszerek kérdésében képes volt saját magát az európai parlamenti képviselőcsoport úgy fellázítani, hogy petícióval élt mind a két nagyobb frakció irányába, és képes volt megváltoztatni a döntésnek azt a menetét, hogy a tíz csatlakozó ország számára más kondíciót fogadott el és döntött, tehát ezzel is jobb helyzetbe hozta.
(21.40)
Ezt mondom azért is, hiszen a parlamentben itt ül egy szakértő az FVM részéről. Szeretném őt példaként felhozni. Az alatt a 16 hónap alatt minden bizottsági ülésen ott volt, sőt vette a fáradságot, hogy a tapasztalataival megkeresse a parlamenti képviselőket, hogy erre és erre kellene odafigyelni.
Én azt látom, talán az hiányzik a rendszerünkből - hiszen itt foglalkoztunk az élelmiszer-biztonság kérdésével -, hogy foglalkoznunk kellene a termék-, piacvédelemmel, hazai ökogazdálkodással, biogazdálkodással. Tehát számos olyan kérdéskör van, amiben kellőképpen oda kellene figyelünk, és az európai parlamenti képviselők figyelmét is felhívni arra, hogy adott esetben Magyarország számára ebben és ebben a kérdésben mi lenne a fontos. Ehhez természetesen kellenének azok a viszontinformációk is, hogy az Európai Parlament egy-egy kérdéskörben milyen stádiumban van, amögött adott esetben milyen világgazdasági lobbiérdekek próbálnak bizonyos motivációt megkeresni, megtalálni, és figyelni kellene azt is, hogy egy-egy országnak milyen a viszonyulása az adott kérdéskörhöz. Én úgy érzem, ebben az esetben is tulajdonképpen egy fáziskéséssel próbálunk meg olyan döntést ötpárti egyeztetéssel elérni, ami adott esetben sikerre vezethet, de ebben benne van a sikertelenség lehetősége is, mert ha az Európai Parlament, az Európa Tanács többsége újból azt a döntését hozza meg, hogy a magyarországi vétójoggal nem kíván foglalkozni, akkor sajnos vesztessé tudunk válni ebben a kérdéskörben.
Azért is javasoltam - és örülök, hogy a képviselőtársam is elmondta -, hogy merjünk bátrak lenni, mert elnézést, az Európai Uniónak tagja vagyunk, innentől fogva Magyarország is élhet bizonyos kérdéskörökben vétójoggal, és megkeresheti azokat a partnereket, akikkel együtt maximálisan erőssé tud válni, és velük együtt olyan döntéseket tud hozni, ami Magyarország számára igenis fontossá tud válni. Mert el fog jönni az az időszak is, amikor, ha Magyarország GMO-mentessé tud válni és maradni ebben a kérdéskörben, akkor egészen biztos, hogy pár év múlva, amikor beigazolódnak azok a félelmek, amit Ángyán professzor úr sok alkalommal elmondott, hogy igenis negatív hatása van az emberi szervezetre a különböző GMO-termékeknek, lehet, hogy Magyarország a tisztaságánál fogva fog felértékelődni mindenki számára, és innentől fogva egészen biztos, hogy a piacon sokkal erősebbek tudunk maradni, mint ha minden szemetet - ahogy a miniszter úr is fogalmazott - beengedünk ebbe az országba.
Ezért is örülök annak, hogy az ötpárti egyeztetés ezen a szinten tart, és kérem a kormányt és a kormánypárti képviselőket arra, hogy ebben a kérdéskörben semmiféle módosulás ne következzen be, hisz vannak példák rá, hogy amikor négypárti egyeztetés volt, bizonyos megállapodások voltak, és amikor a törvény elfogadásának a pillanata jött el, másképp döntöttek a kormánypárti képviselők.
Tehát szeretném, ha ez az egészséges ötpárti szakmai egyeztetés úgy menne végig, hogy valóban mind az öt párt hasonlóképpen gondolkodva, együtt az országgyűlési határozatot előterjesztve hozná meg a közös döntését, és nagy többséggel hozná meg ezt a döntést.
Át kellene újból gondolni - Orosz Sándornak és államtitkár úrnak is mondom -, hisz a csatlakozás előtt nem voltunk minden információ birtokában. Ugye, nem voltunk minden információ birtokában? Tehát a mai döntéshozatali rendszerünkben is esetleges pozitív módosításokat kellene végrehajtani, hogy tényleg a mi parlamenti képviselőink is, ahogy a német parlamentben megkapják angolul is, németül is az előterjesztéseket, tehát rá tudnak készülni, bizonyos előjavaslatokkal tudnak élni ahhoz, hogy adott esetben az Európa Tanácson belül vagy a Parlamenten belül hogyan képviseljék azt az álláspontot, és próbáljanak meg különböző lobbiszervezeteken keresztül hatást gyakorolni az európai parlamenti képviselőkre. Igenis oda kellene figyelni azokra a szakértőkre, akik egy-egy bizottsági ülésen ott vannak, viszont nincsenek döntési helyzetben, hisz a miniszter kimegy Tanács-ülésre, meghozzák a döntést, de lehet, hogy pontosan a szakértő tudná a kellő nyilvánosságot biztosítani ahhoz, hogy valóban a kormányzat is föl tudjon készülni egy-egy döntésre.
Tehát szeretném, ha ez a folyamat más területen is ötpárti egyeztetéssel tudna zárulni, és tényleg át kellene gondolnunk azt a mechanizmust, ami a bizottságok, a parlament, az Európai Parlament és az Európa Tanács közötti információátáramlás lehetőségét tudja biztosítani, és a magyar parlamenti képviselők is megfelelően fel tudnának arra készülni, és adott esetben a saját, akár regionális, akár területfejlesztési, akár határon túli együttműködésekben bizonyos érdekszférát tudnának az ügy mellé állítani úgy, hogy ezek a kérdéskörök az Európai Parlamenten belül is másképp és más megvilágításban kerülnének elfogadásra.
Még egyszer szeretném kérni, hogy ez az egészséges folyamat, amit elkezdtünk, és tudunk csinálni, minél gyorsabban záruljon le. Én azt mondom, ha szükséges, adott esetben bíróságig is el kell menni, és a második lépcsőfokot is megtenni, és a nyilvánossági fórumokat, felkészítéseket szakszerűen kellene előkészíteni, és inkább erre kellene szánni a kommunikációs forrásokat. Mert én úgy érzem, hogy az állampolgárok akarata megvan, de a megfelelő tájékoztatás sajnos hiányzik, hogy az állampolgárok is a maguk részéről azt a felháborodást, tulajdonképpen pozitív felháborodást kezdeményezni tudják, ami felhívja Európa figyelmét arra, hogy nem biztos, hogy minden szemetet, és nem biztos, hogy minden olyan terméket, amit a világ gazdasági hatalmai próbálnak diktálni Magyarország irányába, nekünk el kell fogadni. Ebben az állampolgárok is - egészen biztos vagyok benne - partnerek tudnak lenni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
