BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 2. és 4. pontjában találhatóak azok az indítványok, amelyeket Magyar Bálint képviselőtársammal együtt adtunk be, és amelyeket szeretnék alaposabban megindokolni. Ez a törvénymódosítás, ami most előttünk van, alapvetően jogharmonizációs célú, egészen pontosan a 2003/33/EK irányelv írja elő azt a kötelezettséget, amelynek nyomán Magyarország is a dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó szabályait némiképpen módosítja. Szigorításról van szó természetesen. Ez az a kérdés, amelynek kapcsán egyértelműen úgy érezhetem, hogy jaj de jó, hogy az Unióhoz tartozunk, mert ha már a kormány önmagától nem szánja rá magát a nemdohányosok védelme érdekében szigorúbb beavatkozásokra, az uniós irányelvek időnként rákényszerítenek bennünket, hogy ezeket kövessük.
Ennek a 33. irányelvnek a preambulumában egészen egyértelműen úgy fogalmaznak, hogy a tagállamok közegészségügyi megfontolásokból akár szigorúbb rendelkezéseket is bevezethetnek. Lehet, hogy képviselőtársaim némiképp túlterjeszkedésnek érzik, amikor megismerkednek a Magyar Bálinttal közösen benyújtott módosító indítványunkkal, amelyiknek az a lényege, hogy pontosabban definiáljuk a dohányáru eladási helyét. Mert az a tapasztalatunk, hogy ezzel a lehetőséggel, hogy a dohányáru eladási helyén lehetséges a gazdasági reklám, a dohányreklám, úgy élnek vissza főként a szupermarketek, a nagykereskedők, hogy mindenhol a pénztár mellett, fölött ott van egy nagy doboz, sokfajta cigarettával és rajta a különböző reklámokkal. Márpedig a pénztár az a hely, aminek a megközelítése nélkül senki, így a gyerekek sem tudnak kijutni az üzlethelyiségből, következésképp előáll az a helyzet, hogy szükségképpen a gyerekek számára is reklámozzuk a dohánytermékeket ezzel a technikával. Éppen ezért szeretnénk egy szigorúbb dohányeladásihely-meghatározást kialakítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor született a nemdohányosok védelméről szóló törvény, abban átfogó egyetértés volt a tekintetben, hogy elsősorban a fiatalokat, a gyerekeket kell megvédeni a rászokás, rászoktatás veszélyétől. Ma pedig azt látjuk - KSH statisztikai adatok vannak erre -, hogy széles gyermekkorcsoportok közel 50 százaléka már dohányfogyasztó, ma pedig azt látjuk, hogy meglehetősen nagy számú az a típusú jogszabálysértés, hogy gyermekeket is kiszolgálnak dohányáruval a különböző eladási helyeken. Azt gondolom, nem túlzás olyan becsült adatokra hivatkozni, hogy milliárdos nagyságrendet ér el az a bevétel, ami gyermekek számára eladott és gyermek által fogyasztott dohány fogyasztásából keletkező jövedékiadó-bevétel. Azt gondolom, ha egy kormány komolyan fontosnak tartja a következő generációk egészségi állapotát, akkor e tekintetben nagyon szigorúnak kell lennie.
Én nagyon büszke lennék magunkra, ha komolyan vennénk ennek a 33. irányelvnek a preambulumát, és közegészségügyi megfontolásokból szigorúbb rendelkezéseket vezetnénk be, mint amibe aktuálisan bele vagyunk kényszerítve. Az a sokéves tapasztalatom, hogy Magyarországnak e tekintetben követő magatartása van, kullogunk az események után, és kényszerből fogadjuk el mindazt, amit irányelvek formájában az Unió elénk követelményként állít. Itt van egy remek alkalom, amikor egy kicsit előrehaladhatnánk a szabályozással.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
(11.30)
