GAZDA LÁSZLÓ
GAZDA LÁSZLÓ
GAZDA LÁSZLÓ, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága 2006. november 8-ai ülésén tárgyalta a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/1203. számú törvényjavaslatot, és azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottsági ülésen az előterjesztő képviselője rövid szóbeli kiegészítésében indokolta a törvényjavaslatban foglalt módosítások megalkotásának szükségességét, indokait, céljait; kiemelte, hogy a légiközlekedési törvény módosítása alapvetően az Európai Unió tagállamaként ránk háruló jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését, valamint a szükséges jogszabályi feltételek megteremtésével a légiközlekedési igazgatóság megfelelő működését kívánja biztosítani.
A közúti közlekedési törvény módosítása elsődlegesen a törvény gyakorlati alkalmazása során felvetődött problémák egyértelmű szabályozását célozza, valamint a közösségi jogi követelmények változásából eredő módosításokat tervezi átvezetni.
A vasúti törvény módosítása a végrehajtási feladatok teljesítése során felmerült körülmények alapján kíván módosításokat végrehajtani a szabályozásban, valamint egyes felhatalmazó rendelkezések technikai módosítását kívánja megtenni.
A víziközlekedési törvény módosítását és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez kapcsolódó szabályozását, felülvizsgálatát alapvetően közösségi jogi rendelkezések indokolják. Bár a gazdasági és informatikai bizottságnak csak a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról, céljáról és alapelveiről kellett döntenie, a bizottsági ülésen a törvényjavaslatban foglalt részletszabályozásokkal kapcsolatban több témakörben élénk szakmai vita alakult ki.
A légi közlekedésről szóló törvény tervezett módosításával a bizottság tagjai alapvetően egyetértettek, azonban elhangzottak a bizottságban olyan vélemények is, amelyek szerint aggályosnak tekinthető a nyilvános repülőterek kötelező felelősségbiztosítási kötelezettségének bevezetése, mivel az a hazai nyilvános kisrepülőterek számára okozhat versenyhátrányt.
A legnagyobb érdeklődést a közúti közlekedésről szóló törvény módosításai váltották ki a bizottsági ülésen, azon belül is különösen az úthasználati díjfizetési rendszerbe bevonandó utakat érintő szabályozás módosítása. Az előterjesztő képviselője elmondta, hogy ez a szabályozás a közlekedéspolitikának gyakorlatilag az egyetlen aktív eszköze abban a tekintetben, hogy azokat az úthálózatokat, úthálózati elemeket, ahova a forgalom átterelődik, bizonyos tekintetben a használókkal arányosabban fizettessék meg. A szándék ugyanakkor nem az, hogy valamennyi egy, illetve két számjegyű főútvonalon egységesen bevezetésre kerüljön a rendszer.
A bizottsági ülésen felmerült az az igény ezzel kapcsolatban, hogy a szabályozást megalapozó hatástanulmány megállapításait az előterjesztő ismertesse a bizottsággal, mivel a szabályozás bevezetéséhez mindenképpen szükséges ismerni a magyar gazdaságra gyakorolt hatásokat is. Ugyanakkor felmerült a bizottsági ülésen, hogy milyen módon lehetne a szabályozási eszközökkel hatékonyabbá tenni a különböző hatósági intézkedéseket annak érdekében, hogy a közlekedési, illetve útépítési engedélyezési szabályok megsértése miatt alkalmazott bírságokat, pótdíjakat valamennyi érintett szereplőtől ténylegesen és rövid időn belül lehessen beszedni, azok megfizetését ne lehessen kikerülni. A bizottsági ülésen ugyanakkor felmerült, hogy a konkrét szabályozás részletes megvitatását indokolt és célszerű a hatáskörrel rendelkező albizottsági ülésen is megtárgyalni.
A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításával kapcsolatban a bizottsági ülésen az váltott ki vitát, hogy a vasúti közlekedési törvény hatálybalépése óta eltelt időszakban a vasúti közszolgáltatási tevékenység meghatározása nem történt meg, ugyanakkor a törvényjavaslatban foglalt szabályozás nem nyújt megoldást a problémára. Az előterjesztő képviselője szerint a vasúti törvény átfogó módosítását jövő évre tervezik, ezért a törvényjavaslatba most csak a legszükségesebb módosítások kerültek be.
A bizottság tagjainak véleménye szerint ugyanakkor indokolt törvényi szinten rögzíteni azokat az elveket, hogy mely tevékenység tartozik a közszolgáltatási kötelezettség körébe. A közszolgáltatási kötelezettség egyértelmű meghatározása ugyanis nemcsak gazdaságpolitikai, hanem társadalompolitikai szempontból is alapvető jelentőséggel bír, hiszen ezen szolgáltatások biztosításáért a magyar állam felelősséggel tartozik. Ugyanakkor az elmúlt években volt arra példa, hogy a közszolgáltatási szerződés megkötése elmaradt.
Amennyiben a közszolgáltatás körébe tartozó szolgáltatások körének meghatározása eddig a meghatározási alapelvek hiánya miatt nem történt meg, úgy a bizottság véleménye szerint ezeknek a törvény szövegébe történő illesztésével a probléma megoldása elősegíthető. A bizottság véleménye ebben az, hogy ez mindenképpen olyan súlyú problémakör, amelyben mielőbb szükséges megoldást találni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Mindezek alapján az Országgyűlés plenáris ülésén történő megvitatásra a bizottság egyhangúlag alkalmasnak találta a törvénytervezetet.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Dr. Fónagy János tapsol. - Mádi László megérkezik az ülésre.)
