KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN (MDF): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk álló csomag számos olyan elemet tartalmaz, amelyekkel messzemenően egyetértünk, sok mindent el is mondtak már előttem, de azért van néhány olyan pont, amelyekre mindenképpen szeretném felhívni a tárca figyelmét.
Az egyik ilyen a felügyeleti díj kérdése. A felügyeleti díj a légi közlekedésben a légtér igénybevételének a díja, ebből áll össze, és azt mondja a módosítástervezet, hogy ez a hatóságnál marad. Ez általában jó dolog. Amikor erről szoktunk dönteni utak vagy bármilyen más intézmény dolgában, akkor jó, ha a bírság vagy a díj ott marad. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a kilencvenes években is hoztunk ilyen rendeletet, amelynek az volt a neve, hogy frekvenciadíj. Akkor én kiharcoltam, hogy maradjon a hatóságnál, és a parlamentnek ez nagyon tetszett, de a második évben rádöbbentünk, hogy ez nagyon sok pénz, meghaladta az ésszerű felhasználás kereteit, ugyanis nagyon jól be lehet mérni, hogy egy hatóságnak milyen költségei vannak. Távolról ismerem a légi forgalom növekedését - s ebbe az áthaladó forgalom is beletartozik, hiszen őket is át kell vezetni -, és az indokolásban nem látok semmiféle számot arra vonatkozóan, hogy itt milyen bevételre számítunk. Megfontolandónak tartanám, hogy minimálisan azt tegyük hozzá, hogy zajcsökkentéssel kapcsolatos beruházásokra, a környező települések repülőtérrel kapcsolatos problémáinak a megoldására is lehessen ebből a pénzből fordítani. De mondom, a pontos számokat nem ismerem, ha államtitkár úr tudna válaszolni arra, hogy mekkora bevételre számítanak, akkor talán jobban lehetne erről dönteni.
A másik a kötelező felelősségbiztosítás kérdése. Ez jó, kell, nyilván az egész világon így van. Az indokolás azt mondja - s bár tudom, hogy az indokolás nem része a törvénynek, de a szövegből nem értettem világosan -, hogy állami célú légi közlekedésre nem kell kötelező felelősségbiztosítást kötni, tekintettel arra, hogy itt az egységes állami felelősség érvényesül. Megkérdezem, hogy akkor az állami autókra miért kötünk kötelező felelősségbiztosítást. A károsultak védelmében pedig azt gondolom, hogy ez a képlet sokkal világosabb lenne, ha ugyanebben a rendszerben lenne az a néhány állami célú légi közlekedés, amiről egyébként nem tudom, hogy micsoda, mert az indokolás ezt nem mondja meg, csak egy fogalmat használ.
A közúti közlekedésnél üdvözöljük a vezetési idő ellenőrzését - köztudott, hogy a balesetek jelentős része fáradt vezető hibájából következik be -, csakúgy, mint a veszélyes árut szállító járművek fokozott ellenőrzését. Amikor a mindenki által ismert petárdarobbanásos ügyek előfordultak, akkor mindnyájunkban felmerült, hogy ezek valamilyen járművel odakerültek, meg hogy ide-oda vitték őket, úgyhogy itt a fokozott ellenőrzés messzemenően indokolt. Ugyanakkor én is meg kívánom jegyezni a bírságolásnál - nem részletezem, mert Nógrádi képviselő úr ezt nagyon részletesen kifejtette - a külföldi autókkal kapcsolatos behajtás kérdését.
A vasúttörvénnyel kapcsolatos módosításnál megint csak elmondták előttem, amit én is szerettem volna elmondani, ezért most csak megismétlem, hogy elmaradt a közszolgáltatás fogalmának meghatározása. Ez nyilván nagyon nehezen meghatározható fogalom, ezért is nincs a törvényben, de MÁV-állam szerződés nélkül továbbra is gondok lesznek.
A hatósági eljárás dolgában: közel négy évig voltam egy hatóság vezetője, messzemenően rossz ötletnek tartom a határidő meghosszabbítását. A hírközlésben például egy mobilhálózat-rendszer esetében rengeteg engedélyre, környezetvédelmi tanulmányra s a többire van szükség. Amikor ez összeáll, akkor indul az óra. Tanácsadó szolgálatot kell működtetni, igénybe kell venni az informatika eszközeit. Azt gondolom, nagyon rossz irány lenne kitolni a határidőt, hiszen utána ennek a határidőnek a további kitolására van lehetőség, például a nyolcvannyolcadik napon meg lehet kérdezni, hogy ipszilonnal írja a nevét vagy i-vel, és akkor újra indul a harminc nap. Én tehát nem támogatom, és az MDF frakciója ezt az időeltolást nem támogatja.
Nem tudom pontosan megmondani, de államtitkár úr nyilván ezt is tudja: a közlekedés területén van, ahol nyolc nap az értesítési idő, van, ahol tizenöt. Vagy nyolc, vagy tizenöt. Egymás mellett vannak a törvények, meg kellene nézni, hogy mindenhol nyolc nap legyen. Annak értesítésére, hogy beérkezett és rendben van, nincs szükség tizenöt napra. Bizonyos hatóságok tizenöt nap alatt már válaszolnak is, itt pedig az van, hogy csak arról kell értesíteni a kérelmezőt, hogy a beadott indítványok rendben vannak. A tizenöt nap helyett egységesen javaslom a nyolc napot az engedélyezési eljárásban.
Az úthasználati díj bevezetésével kapcsolatban arra hívnám fel a figyelmet, hogy maga a szöveg is azt mondja, hogy “a díjfizetéssel érintett országos közutak”, miután két sorral feljebb azt mondja, hogy “országos főutak”. Az országos főutakra fog ez vonatkozni vagy az országos közutakra? Azt gondolom, a főút fogalma nem pontosan ugyanaz, mint a közút fogalma.
Másutt meg azt mondja a javaslat, hogy “a kormány által jóváhagyott elvek alapján”. Azt gondolom, hogy ez azért nagyon sokakat érint. Nem hiszem, hogy nem érdemelné meg az Országgyűlés, hogy az elveket megismerje, azt, hogy milyen elvek alapján történik ez. Sok gondot meg tudunk előzni azzal, ha ennek a díjfizetési rendnek az elveit a parlament bizottságai meg tudják tárgyalni és jóvá tudják hagyni.
(10.40)
Ennek az elfogadottságát meglehetősen nagy mértékben tudná növelni. Egyébként azt gondolom, hogy az elv, hogy a 3500 kilogrammnál nagyobb összterhelésű járművek ne haladjanak át a településeken, elsősorban ez az, ami támogatandó.
Nem örülök annak, hogy azt a kifejezést használjuk, hogy útrongáló. Azt gondolom, hogy rendeltetésszerű úthasználat esetén az út használatáról van szó. Fokozott igénybevételről van szó, és én elsősorban környezetvédelmi szempontból látom indokoltnak azt, hogy ezeket a járműveket az autópályákra, autóutakra tereljük, de messzemenően egyetértek - nem véletlenül, mert sorban, egymás után szóltunk ezt a tárcát felügyelő embereknek, hogy a vasúti szállítást úgy kellene támogatni, hogy érdeke legyen - elsősorban kamionokról van szó -, hogy vasúton haladjon át az országon, és ne a közútjainkat vegye igénybe fokozottan.
Tehát itt azt emelném ki ismételten, hogy szerintem az elveket a parlamenttel kellene jóváhagyatni és nem a kormánnyal. Ez az egész lakosságot érintő fontos ügy. A közútkezelési szabályzat rendeletbe foglalását támogatjuk, és a közlekedési hatósági eljárási díjat csak úgy tudnám nevezni, hogy nyilván újabb sarcolásról van szó.
Ezek a dolgok - felhívom a képviselő urak figyelmét is -, a környezetvédelmi hatósági eljárási díjak az elmúlt év végén léptek érvénybe. Elképesztő számok jelentek meg: volt ötszázszoros emelés is az eljárási díjakban, ami a kistelepüléseknél például akár egy ároknak a kiszélesítését is 20-30 ezer forinttal megdrágította, tehát itt nagyon résen kell lenni. Egyértelműen - azt hiszem, Mádi képviselő úr mondta el - ez egy újabb adókivetés, ami a tárca költségvetésében nem jelenik meg most a működési soron, azt megpróbálják ezen az úton pótolni. Ez egy veszélyes út, mert végül is ez döntően (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a kis- és közepes vállalkozások terheit növeli.
Köszönöm szépen a figyelmet.
