LAKOS IMRE
LAKOS IMRE
LAKOS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapvetően az európai uniós tagságunkból adódó kötelezettségeink, jogszabályaink közösségi szabályozáshoz való igazításának céljából került kidolgozásra, segítve ezzel, hogy minél jobban integrálódhassunk a határokon átnyúló rendszerekbe is.
Négy ágazati közlekedési törvény módosításáról van szó, mint az nyilvánvalóan kiderült. Előrebocsátom, hogy mindegyik módosítási igénnyel és a módosítási javaslatokkal alapvetően egyetértünk, és a szabad demokrata frakció részéről ezt támogatjuk. De menjünk sorba!
Az európai parlamenti, tanácsi irányelvek és rendeletek végrehajtását szolgálja a légiközlekedési törvény több rendelkezésének módosítása. Bevezetésre kerül a légiforgalmi irányítást végző szolgálatok által fizetendő felügyeleti díj. A légiforgalmi szolgáltatókat felügyelő polgári légiközlekedési hatóságnak a befolyt összeggel való gazdálkodása fontos szempont. A befolyt összeget a légiforgalmi szolgálattal kapcsolatos feladatok ellátására kell fordítania.
A közösségi irányelvekkel összhangban a korábbinál pontosabb és egyértelműbb szabályok vonatkoznak majd a külföldi légi járművek hatósági ellenőrzésére, és az ennek során nyert információk tagállamok közötti megosztására és továbbítására is.
Fontosnak tartjuk, hogy a légi közlekedés biztonságát szolgálja az a rendelkezés, amely a felelősségbiztosítás folyamatos meglétéhez köti a nyilvános repülőterek üzemeltetését, a légiforgalmi irányítást és a légiközlekedési tevékenység végzését. Ez annyiban tartalmaz új elemet, hogy a nemzeti szabályozás szerint a felelősségbiztosítás ez ideig az engedélykiadás feltétele volt.
A második törvényjavaslatban, a közúti közlekedésről szóló törvény módosításában a járművezetők vezetési és pihenőidejére vonatkozó rendelkezések módosítása egy uniós rendeleti szabályozás és egységes uniós gyakorlat átvételét valósítja meg. Az új szabályozás feljogosítja a katasztrófavédelmi hatóságot a veszélyes árut szállító közúti járművek ellenőrzésére, megerősítve ezzel a nemzeti hatósági ellenőrzési lehetőségeinket.
Az Európai Bizottság ez év júniusában kiadott, indoklással ellátott véleménye alapján új szabályozást kell bevezetnünk, amely szerint megváltozik az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból behozott, érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gépjárművek hazai forgalomba helyezése.
A közúti közlekedésről szóló ’88. évi I. törvény módosítása eleget kíván tenni az Európai Bizottság kifejezett elvárásának, ami - jogsértési eljárást indítva hazánk ellen - a használt autók forgalomba helyezésekor alkalmazott korlátozásokat megkifogásolta. Fontos azt látnunk, hogy a csatlakozáskor kialakított szabályozással attól akartuk megvédeni a közlekedőket, hogy mindenféle hatósági kontroll nélkül Nyugat-Európából behozott, elöregedett autók veszélyeztessék a közlekedés biztonságát, szennyezzék környezetünket.
Azt hiszem, akkor elég nagy egyetértéssel találkozott ez a javaslat, ugyanakkor az előterjesztésben foglalt szabályozás, javaslat továbbra sem kívánja megengedni a veszélyes és szennyező autók magyar rendszámmal való ellátását, azonban tudomásul kell vennünk, hogy ezeknek az autóknak a kiszűrése érdekében csak olyan szabályozást alkalmazhatunk, ami nem diszkriminál, és megfelel az uniós jogelveknek is, azaz nem akadályozza az áruk szabad mozgását, de a tervezet szerint a jövőben magyar rendszámot kaphat minden olyan autó, amely jogszerűen közlekedhet az Unió más tagállamának területén. A külföldön kiadott érvényes okmányok tehát nem csupán azt teszik majd lehetővé, hogy turistaként az autóval idelátogasson az autó tulajdonosa, hanem azt is, hogy ha azt ideértékesíti vagy azzal ideköltözik, arra magyar rendszámot kaphasson.
A forgalomba helyezés alkalmával azonban fontos az, hogy a magyar hatóság a járművön szemlét tart, kiszűrheti azokat az autókat, amelyeknek csupán az okmányai tennék lehetővé a közlekedést, műszaki állapota azonban nem. Ezt a fajta szűrést, ezt a fajta ellenőrzést továbbra is fontosnak tartjuk, és a közlekedésben való biztonságos részvétel feltételeit meg kell teremteni ezáltal is. Változó törvényi szabályozás alapján azonban még ez évben kiadásra kerülő miniszteri végrehajtási rendelet dolgozza ki majd azt a részletes szabályozást, amely megfelelő garanciát biztosít a roncsautók beáramlásának megakadályozására, hogy ezt a kifejezést használjam.
A törvényjavaslat egyértelműsíti a közúti közlekedési törvény rendelkezéseit is, amikor kimondja, hogy a bárki által igénybe vehető létesítményekhez - például a bevásárlóközpontokhoz - vezető magánutakat és annak belső úthálózatát is a közlekedési hatóság engedélyével kell megépíteni.
Reményeink szerint bizonytalan jogi helyzetet old fel a javaslat az engedély nélkül létesült útcsatlakozások elbontására vonatkozó hatósági döntési lehetőség pontosításával, valamint az útépítésekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokban az ügyfél fogalmának az építtetőre való kiterjesztésével.
Az úthasználati díj meg nem fizetése esetén a pótdíjfizetési kötelezettség érvényesíthetőségi idejét a változtatás a korábbi öt évről egy évre csökkenti, ezzel reményeink szerint megelőzhető az elmúlt évek számos polgári jogi vitája.
Környezetvédelmi és jogos lakossági igények kezelését szolgálja a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely felhatalmazást ad arra, hogy az autópályák igénybevételére vonatkozó jelenlegi díjfizetési kötelezettség az autóutakra is kiterjesztésre kerüljön.
(10.50)
Emellett a javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművek tekintetében az országos főutakra is megállapítható legyen az úthasználati díjfizetési kötelezettség.
Az ebből befolyt bevételeket, és ezt megint fontosnak tartom, az utak felújítására és fenntartására kell fordítani. Ezzel érvényre juthat az az elv, hogy az utak fenntartásához és felújításához az azokat leginkább, fogalmazzunk így: rongáló - de én azt gondolom, hogy a használó szó valóban jobban ide illő kifejezés - járművek üzemeltetői is járuljanak hozzá. Ennek eredményeként a nehéz tehergépjárművek üzemeltetőinek érdekében áll majd, gondoljuk, hogy azonos díjfizetési feltételek mellett a biztonságosabb, környezetkímélőbb és a lakosságot kevésbé zavaró gyorsforgalmi úthálózat használatát részesítsék előnyben. Ez a díjfizetési kötelezettség 2007-től a matricás rendszer kiterjesztésével valósulhat meg, és szeretnénk, hogy 2008-tól ezt fokozatosan felváltsa az elektronikus díjfizetési rendszer.
A harmadik javaslatban a vízi közlekedésről szóló törvény módosítása kerül terítékre. Ennek megfelelően a törvényjavaslat az állami feladatok körében nevesíti az Európai Unió által kiemelten kezelt folyami információs szolgáltatásokat. Emellett, a tengeri személyhajózáshoz hasonlóan, előírja a nemzetközi forgalomban közlekedő belvízi személyhajókon is az utasnyilvántartás vezetését a határforgalom ellenőrzésének megkönnyítése és az esetleges mentési műveletek meggyorsítása érdekében.
A törvényjavaslat jogalkotási felhatalmazást tartalmaz arra, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet magyar nemzeti bizottságának feladatait és működésének rendjét majd kormányrendelet határozza meg. Erre a nemzetközi szervezet keretében a több tárcát érintő kormányzati feladatok miatt szükség is van.
A vasúti közlekedési törvény módosítása javasolja a műszaki engedélyezési eljárás jelenlegi 30 napos határidejét 90 naposra növelni. Ezt a pontosítást az indokolja, hogy a vasúti engedélyezési eljáráskérelmek nagy mennyiségű műszaki dokumentációval kerülnek a hatóság elé, amelyek ellenőrzése jelentős időigénnyel jár.
Összességében azt tudom mondani, hogy az előttünk lévő törvényjavaslatok egyrészt valóban szolgálják az uniós követelményrendszer teljesítését, másrészt ésszerű és a gyakorlati élet szempontjából fontos módosításokat is tartalmaznak. Kérem képviselőtársaimat, az Országgyűlést, hogy fogadjuk el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
