SZÁNTÓ JÁNOS
SZÁNTÓ JÁNOS
SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Mielőtt az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt szabályozás részleteivel és elveivel kapcsolatban elkezdeném a mondókámat, engedjék meg, hogy néhány mondatot a közlekedési tárgyú szabályozások súlyáról és jelentőségéről is szóljak.
Úgy gondolom, nem tévedhet nagyot, aki azt állítja, hogy a közlekedés és a gazdaság közötti kölcsönhatás a XXI. században is stabilan megmarad. Egy ország vagy egy régió gazdasági fejlettségét, illetve fejlődésének lehetőségeit alapjaiban határozza meg, hogy milyen a közlekedési infrastruktúra kiépítettsége és színvonala, milyen a közlekedési tevékenységekre vonatkozó szabályozás. Ebből következik a legfontosabb, hogy milyen lesz az a szolgáltatási színvonal, amivel kiszolgáljuk a lakosságot. Nincs olyan gazdasági felmérés, amely ne mutatná ki, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése milyen kedvező hatással jár egy adott terület gazdasági fejlődésére. Magyarország fejlődésének tehát egyik alapfeltétele, hogy a gazdasági szereplőket összekötő, kereskedelmi folyamatokat közvetítő közlekedés hatékonyan működjön. Ezzel kapcsolatban nekünk is felelősségteljes döntéseket kell majd hoznunk.
A közlekedési ágazat hatékony működését mi, országgyűlési képviselők elsősorban a korszerű szabályozási környezet megteremtésének elősegítésével tudjuk befolyásolni, hiszen az általunk elfogadott törvények alapján kerülhetnek elfogadásra és kiadásra az egyes területekre vonatkozó, egészen részletes szabályozást tartalmazó jogszabályok. Az Európai Unió tagállamaként a közösségi jog által támasztott követelményeknek megfelelő módon kell átalakítanunk a hazai szabályozásokat, de közben végig figyelembe kell venni nemzeti sajátosságainkat is. Szükséges tehát, hogy kellő rálátással és megalapozottsággal tudjunk dönteni minden egyes esetben, amikor a magyarországi közlekedés valamely területére vonatkozó szabályozásról határozunk. Mindezek után lássuk, tisztelt képviselőtársaim, az előttünk fekvő törvényjavaslatot!
Ránézésre megállapítható, hogy a törvényjavaslat a hazai közlekedési ágazat szinte valamennyi területét érinti. A törvényjavaslat így módosítja a légi közlekedésről, a közúti közlekedésről, a vasúti közlekedésről, a vízi közlekedésről, valamint a nemzetközi tengerészeti szervezetekről szóló nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló törvényt. A törvényjavaslat nem átfogó szabályozást tartalmaz, hanem a körülmények változásához kívánja igazítani az egyes területekre vonatkozó hatályos törvényi rendelkezéseket. E változások átvezetésének szükségessége részben az európai uniós tagságunkból következő jogharmonizációs kötelezettségből vezethető vissza, erről már szóltak képviselőtársaim, részben pedig azokra a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült problémákra, amelyeket a szabályozás eszközeivel indokolt orvosolni.
A légi közlekedésről szóló törvény módosításáról szóló részt alapvetően a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése indokolja. A törvényjavaslat egyértelművé és pontosabbá teszi a külföldi polgári légi járművek és azok személyzete ellenőrzésének szabályait, és egyúttal meghatározza a hatóság tudomására juttatott adatok ellenőrzésének és eredménye továbbításának törvényi szintű szabályozásait.
A légiközlekedési hatóságnak a légiforgalmi szolgálatok felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátásához nélkülözhetetlen források biztosítása érdekében szükségessé válik a felügyeleti díj alkalmazása a törvényjavaslatban meghatározott módon. Ez a szabályozás így hozza összhangba ezt a légiközlekedési szektorban alkalmazott “használó fizet” elvvel is. A törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozás új fejezettel tervezi kiegészíteni a légi közlekedésről szóló törvényt, amely alapján a polgári légi járművek üzemben tartójának, a repülőtér üzemben tartójának és a légiforgalmi szolgálatnak baleseti ügyeleti szolgálatot, valamint repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartania, vagy csatlakoznia kell ilyen feladatot ellátó szervezethez.
A törvényjavaslat 4. §-a a lakosság érdekeinek megfelelően kimondja, hogy a zajkorlátozásra vonatkozó rendelkezések megsértése esetében megadja a jogot a légiközlekedési hatóságnak a bírságolás alkalmazására is. A repülőterek és a légi közlekedés védelme érdekében a törvényjavaslat által tervezett szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a nyilvános repülőtér védelmét külső biztonsági szolgálattal is elláthassa. Mindez hozzájárulhat az üzemeltetés gazdaságosságának javításához is.
A légi közlekedésről szóló törvényt módosító rész tartalmaz még egy kiemelkedő témakört, a felelősségbiztosítási kötelezettség kiterjesztésének témakörét. A törvényjavaslat kimondja, hogy a nyilvános repülőtérre, valamint a polgári légi járműre felelősségbiztosítást kell kötni. A módosítás alapján külön bekezdés rendelkezik arról, hogy nyilvános repülőtér üzemben tartására, polgári légiforgalmi irányító szolgálat által légiforgalmi irányító tevékenység ellátására, valamint légiközlekedési tevékenység végzésére engedély csak akkor adható, ha a kérelmező megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik. E rendelkezések hozzájárulnak a jogalkalmazás egyszerűsítéséhez, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos, veszélyes üzemnek minősülő tevékenységek biztosításához, javításához.
A közúti közlekedésről szóló törvény módosítását is jelentős részben a közösségi jog követelményének történő megfelelés végrehajtása indokolja. Ugyanakkor a törvényjavaslatnak ez a része több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely valamennyiünket közvetlenül is érint. A törvényjavaslat e módosítások körében egyértelművé teszi a bevásárlóközpontokhoz vezető utak és belső úthálózatok engedélyezésére vonatkozó szabályokat. A hatályos rendelkezések félreérthetőek, ezért ennek megszüntetése érdekében a törvényjavaslat az engedélyezést egyértelműen kötelezővé teszi, akár közútként, akár a közforgalom számára megnyitott magánútként kívánják azokat megépíteni.
A közúti közlekedésről szóló törvény módosítására irányuló másik rendelkezés olyan módosítást tartalmaz, amely alapján a díjfizetési körbe fog tartozni meghatározott főútvonalaknak 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsival történő használata. E módosítás célja, hogy a tehergépjármű-forgalom lehetőleg minél nagyobb mértékben bonyolódjon gyorsforgalmi utakon, ne pedig a lakott területeket is érintő főutakon. Ennek hatására elérhető lesz, hogy a lakosságot zavaró, a környezetet szennyező vagy az útburkolatot különösen rongáló forgalom egy része a gyorsforgalmi utakra terelődjön, hiszen azok megépítésének is ez volt a legfontosabb célja.
(10.10)
Ugyanakkor jelentősnek, a hazai fogyasztók számára kedvezőnek tekinthető az a rendelkezése a törvényjavaslatnak, amely alapján az autópálya-matrica megőrzési ideje lerövidül, jogosulatlan úthasználatért ugyanis a gazdálkodó szervezet a jelenlegi hatályos szabályok alapján, a Ptk. szerint ötéves elévülési időn belül bármikor követelhette a pótdíjat. Ez az időtartam a törvényjavaslat alapján helyesen 60 napra rövidül majd le, mindez jogbiztonságot és az ésszerű szabályozás kialakítását szolgálja. Az engedély nélkül létesített útcsatlakozással kapcsolatos eljárás szabályozásának pontosításával a törvényjavaslat egyértelmű helyzetet teremt az elbontásra, illetve az átépítésre kötelező döntés megalapozásához.
A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításai lényegében technikai jellegűnek tekinthetők, azok a napi jogalkalmazási gyakorlat megkönnyítését célozzák, valamint megfelelő végrehajtási rendeletek megalkotásához szükségesek. Felvetem és felvetjük, hogy a hatósági engedélyezés 30-ról 90 napra történő növelését még egyszer végig kell gondolni, hisz a törvényjavaslatban felhozott indok egyáltalán nem fogadható el. Így szól: “A vasúti engedélyezési eljáráskérelmek benyújtása nagy mennyiségű dokumentációt kíván. A gyakorlatban tapasztalható, hogy a tervanyagok és egyéb dokumentációk szakmai színvonala és minősége kifogásolható, nagyfokú ellenőrzést kíván.” Erre azt kell mondani, hogy a benyújtó kérelmezőnek minőségi dokumentációt kell benyújtani, és mint az élet más területén, a hatóságoknak nem a határidő növelése, hanem a határidő csökkentése a legfontosabb, mint ahogy ez a környezetvédelmi, építésügyi és egyéb hatósági előírásoknál is és határidőknél törvényes előírás.
A víziközlekedési törvény módosítását és a nemzetközi tengerészeti szervezethez kapcsolódó szabályozás felülvizsgálatát alapvetően a közösségi jogi rendelkezések magyar jogba történő átültetése indokolja.
Kérem képviselőtársaimat, hogy értékelve a törvényjavaslatot, majd a módosító indítványokkal együtt támogassák a közlekedéssel összefüggő módosításokat. Elfogadható, és az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a lakosságot és a gazdaságot érintő ezen törvényjavaslatot támogatja.
Köszönöm szépen.
