VÉGH TIBOR
VÉGH TIBOR
VÉGH TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, bár én a többségi véleményt szeretném elmondani, kisebbségi véleményre majd Mádi képviselő fog majd tekintettel lenni, aki ezekben a másodpercekben érkezik, és azt majd ő fogja elmondani.
Tisztelt Parlament! Tisztelt Elnök Úr! A költségvetési bizottság november 8-ai ülésén megtárgyalta a vonatkozó törvényjavaslatot, és viszonylag hosszabb szakmai vita után természetesen úgy döntött, hogy általános vitára alkalmasnak találta, a következők mellett.
A javaslat mintegy 34 paragrafusban érinti a különböző közlekedési ágak vonatkozó külön törvényeit. Ahogy az előterjesztő elmondta, a változások nagy részét uniós tagságunkból adódó kötelezettségteljesítés indokolja, más részét azonban környezetvédelmi és az épített infrastruktúrákkal történő jobb gazdálkodás motiválhatja. Külön most nem térnék ki arra, hogy a légi közlekedés, vasúti közlekedés, vízi közlekedés szabályai melyek mentén módosulnak, csak azokat emelem ki, ahol esetleg vita és nézeteltérés volt.
Az egyik ilyen terület a vasúti közlekedéssel kapcsolatban az eljárási határidők számításával, az eljárási határidőkkel kapcsolatban bontakozott ki. A bizottság élénk vitát folytatott arról, hogy a hatósági engedélyezési eljárással kapcsolatos határidőnek a mostani 30 napról 90 napra történő felemelését mi indokolja. Nyilván egyeztetések szükségesek ebben a tekintetben. Azt gondoljuk, hogy olyan sok vasút most Magyarországon nem épül, hogy a közlekedési hatóság ne tudjon ennek időben eleget tenni.
A vízi közlekedésnél érintettünk bizonyos kérdéseket. Az előterjesztő elmondta nekünk, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel kapcsolatos szabályozás, a magyar nemzeti bizottságra vonatkozó felhatalmazás a kormánynak nem fog a tengerészeti minisztérium vagy tengerészeti hivatal kialakításához eljuttatni bennünket. Ettől a bizottság természetesen megnyugodott, és támogatta ezt a részt is.
A javaslat negyedik területe a közúti közlekedést érinti. Külön rendelkezik a veszélyes árut szállító járművek ellenőrzéséről, külön az utak építésére, fennmaradására vonatkozó engedélyezési szabályokról, külön a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokról, ezeket hangolja össze a különböző Európa tanácsi és európai parlamenti irányelvekkel.
(9.50)
Végezetül: szabályozza az uniós irányelvekkel, tanácsi döntésekkel összhangban a közúti infrastruktúrák használatára vonatkozó díjfizetési kötelezettségeket. Itt azt látnunk kell - és a bizottsági ülésen is elhangzott -, hogy Európa több országában egyszerre vezetik be ezeket a díjfizetési kötelezettségeket. Látjuk, hogy Csehország, Szlovákia, Ausztria és Németország egy időben lép a nemzetközi tranzittal kapcsolatban, a nemzetközi fuvarozással kapcsolatban az infrastrukturális költségek ügyében. Nyilván nem véletlen, hiszen az Európai Parlament és Tanács 2006. május 17-ei 38-as irányelve ezt részletesen szabályozza is. Reméljük természetesen, hogy majd a magyar szabályozás is ennek fog megfelelni.
Nem bontakozott ki külön vita arról, hogy a “használó, fizess” alapelv mennyire jó Magyarországon, de hozzátettünk még egyet: “használó, fizess, és ott közlekedj, ahol erre az épített út a legalkalmasabb”, tehát a nehéz tehergépjárművek a gyorsforgalmi úton és a megfelelő teherbírású úton. Nyugalmat hozhat ez a szabály az ilyen út mellett élőkre, az épített környezetre és a természeti környezetre.
Végül: kifejezetten örülünk annak, hogy az elektronikus díjfizetés lehetőségét tárgyalja a törvényjavaslat. Nyilván úgy érdemes ezt majd bevezetni, hogy a valódi használattal, a valódi szolgáltatásokkal legyen teljesítményarányos. Különböző megoldások léteznek Európa különböző országaiban a mikrohullámú rendszertől, amit beépítenek a teherautóba, a GPS-rendszerig. Ha erre mód és lehetőség van, mi a pontosabb rendszer mellett fogunk majd érvelni.
Legvégül pedig egy nagyon érdekes területet érintett a bizottság: az elmaradt vagy vitatott útdíjak követelésének lehetőségét szűkíti a törvény az általános elévülés helyett öt évről egy évre azzal, hogy 60 napon belül fel kell szólítani az ellenérdekű partnert a kötelezettség teljesítésére. Abszurd is volt, hogy öt évig igazolásokat kelljen őrizni. Gondoljunk bele, hogy egy teherautó-forgalomban ez mit jelent, de akár a személyautó-forgalomban is mit jelenthet.
Végezetül: a bizottság bizakodik abban, hogy egyes önkormányzatok ezt a szabályozást magukévá teszik, rendeletben fogják szabályozni az egyes parkolási díjak beszedhetőségének a szabályait (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az elévülés szabályait. Mindezek mellett a költségvetési bizottság 16 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a törvénytervezetet.
Köszönöm szépen.
