BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Visszatérve a jelen törvénymódosítás ajánlásához, én a 3. ajánlási pontban szereplő módosító indítványunkhoz szeretnék érveket fűzni. Ebben az ajánlási pontban találják a képviselőtársaim azt a javaslatot, amely az előrehozott öregségi nyugdíj pontos szabályait tartalmazza, lényegében ugyanazokat a szabályokat, amelyeket a '97-es nyugdíjreformtörvény már egyszer tartalmazott.
Én az általános vitában is elmondtam, hogy azokat az elemeket, amelyek a korhatáremelés átmeneti nehéz évei miatt nagyon bőkezűen voltak megállapítva, hogy tudniillik öt évig lehetett érvényesíteni az előrehozási lehetőséget, hogy mindösszesen 38 év volt kötelezően előírva szolgálati időnek, de még ehhez képest is öt évvel korábban el lehetett menni nyugdíjba, de akkor már csökkentett összegért, ezeket a szabályokat hosszú távon és tartósan fenntartani, alkalmazni nem lehet, azt '97-ben is pontosan láttuk. Ezért született meg úgy a törvény, hogy egy második részében 2009. január 1-jét követően már eleve a '97-es törvény szigorításokat tartalmazott. Ezek a szigorítások úgy néztek ki, hogy már nem ötéves ez az intervallum a szükséges életkorhoz képest, csak hároméves. Tehát 59 évre emelkedett fel az az irányadó kor, amelytől kezdve előrehozott nyugdíjat igényelni lehetett, és már az előrehozáshoz szükséges előírt szolgálati idő is nem 38 évben, hanem 40 évben volt megállapítva, és ennek a hároméves környezetében lehetett volna igényelni az előrehozott öregségi nyugdíjat.
A javaslat, amellyel most a kormány előállt, teljes mértékben megszüntetné a csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjazási lehetőséget, és ahogy ezt elmondtam az általános vitában, ez gyakorlatilag a 37 év feletti szolgálati idővel rendelkezők közé egyenlőségjelet tenne abban az értelemben, hogy ez a malus, amivel csökkentik a kiszámítható nyugdíj összegét, mindenkire egyformán lenne érvényes. Nem játszana szerepet benne a ledolgozott szolgálati idő hossza, hanem felértékelődne maga az életkor. Én ezt egy nagy koncepcionális váltásnak érzem, hibának tartom, mert a régi nyugdíjreform szabályaiban ez kifejezett érték volt, hogy a csökkentés mértékét, tehát ezt a malust is a szolgálati idő függvényében, egy skálán határozta meg a régi törvényjavaslat.
Nagyon szeretnénk, ha ehhez a logikához vissza tudnánk térni. Ezért fogalmaztuk meg ezt a képviselőtársnőimmel, akik közül most csak Dér Zsuzsa van jelen. S hadd tegyek itt egy zárójeles megjegyzést: rettentően fájlalom, hogy a plenáris tárgyalással egy időben éppen az első helyen kijelölt szakbizottság bizottsági ülést tart. Azt gondolom, ez nem igazán házszabályszerű (Taps.).
Tehát még egyszer visszatérve ehhez a javaslathoz, lényegében megmaradnának azok a paraméterek, amelyeket a '97-es törvény innen számítva kilenc éve, jövőre tíz éve előírt, amelyeknek a fenntartása a jogbiztonság szempontjából is rettentően fontos, mert ezeket a szabályokat az érintettek nyilvánvalóan komolyan vették. Hiszen a törvényt nem egy évre, két évre, három évre akartuk megcsinálni, hanem hosszú távra, akár ötven évre szabályozni a nyugdíjba-vonulási feltételeket; azt gondolom, hogy a jogszabály a jogbiztonság alapelvét sérti, ha most ezt felrúgjuk bármilyen szigorítás miatt.
Szívesen érvelnék hosszabban, de az öt perc sajnos letelt.
(A jegyzői székben Móring József Attilát dr. Hende Csaba váltja fel.)
