CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Mert mindig csak a magánnyugdíjpénztárakat említette. De elfelejtette elmondani, hogy ’98 és 2002 között a 4 százalékos nyugdíjjárulék-csökkentés ugyanilyen méretű hiányt okozott a kasszában, és nem okozott semmifajta foglalkoztatásbővülést; ellentétben azzal, amit egyébként önök ígértek volna a kampányban.
2002 júliusában visszaállítottuk az önök által 2000-ben eltörölt kivételes méltányossági nyugdíjemelést, mintegy félmillió nehéz helyzetű idős számára 20 milliárd forint kivételes többletjuttatást nyújtottunk.
2000 novemberétől egy-egy heti nyugdíjtöbblet nyújtásával fokozatosan bevezettük a 13. havi nyugdíjat, ez 160 milliárd forint jövedelemtöbbletet nyújt a nyugdíjasoknak. Egyébként a nyugdíjkassza hiányának - hogy teljesen korrektek legyünk - ez a harmadik eleme: a magán-nyugdíjbiztosító pénztárak, a nyugdíjjárulék-csökkentés és a 13. havi nyugdíj; ez a három tényező annak az 515 milliárdos hiánynak az oka, ami jelenleg a nyugdíjpénztárban van. Teszem hozzá, a háromból kettő nyugdíjban vissza is került a nyugdíjasokhoz, mert a 13. havi nyugdíj a nyugdíjasok pénztárcájában van, ellentétben azzal, amit Soltész képviselő úr megállás nélkül - akár tizenhatodszor is - elmondott.
Akkor a tizenhatodik után hadd válaszoljak! Az a bizonyos 240 milliárd, ami jelenleg magánnyugdíjpénztárakban van, nyugdíjként a nyugdíjasoké lesz, mert azt befizették a nyugdíjpénztárba, és vissza fogják kapni nyugdíjként. Az a 4 százalékos járulékcsökkenés, ami ’98 és 2002 között hiányt okozott a nyugdíjkasszában, az nem a nyugdíjasoké lett. (Dr. Aszódi Pál: Dehogynem!) Ez a különbség a kettő között, ez igen jelentős különbség, Itt ez nyugdíj lesz, az pedig nem lesz nyugdíj.
Az özvegyi nyugdíjak kérdésében eléggé ismert, hogy a korábbi 20 százalékos nyugdíjat 2003 novemberében 25 százalékra, 2004 novemberében 30 százalékra emeltük, ez 600 ezer fő számára 40 milliárd forintos többletjuttatást jelent. A 2005 végén született törvény öt évre ütemezett, nyolc lépésből álló nyugdíjkorrekciós programját az Országgyűlés jóváhagyta, ennek három lépését már el is kezdtük. 2006. január 1-jén az 50 százalékos özvegyi nyugdíjak mértékét 55 százalékra, 2007. január 1-jétől 60 százalékra növeljük, s hasonló mértékben - 10, illetve 9 százalékkal - növekednek a korábban megözvegyültek ellátásai. Ez a két lépés havi 8 ezer forinttal növeli az érintettek ellátását, mintegy 20 milliárd forintban.
Bármennyire is hiányos a Nyugdíj-biztosítási Alap, ezeket a korrekciókat a törvény szerinti ütemezésben végre fogja hajtani a kormány. Közel 2,2 millió öregségi, rokkantsági nyugdíjas és mintegy 200 ezer özvegy részére az éves rendszeres emelésen felül mintegy 135-140 milliárd forint többletjuttatást kapnak az érintett nyugdíjasok. Ez az aktívak és a nyugdíjasok közötti társadalmi szolidaritás jegyében történik.
Az előző ciklusban és az idén megtett intézkedésekkel a nyugdíjak vásárlóértéke körülbelül 25 százalékkal nőtt, és ennek mértéke meghaladta az aktív reálkereset növekedését is. Ha még egy ilyen ciklust tudnak mutatni az ellenzéki képviselők, ahol 25 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke, azt külön meg… (Dr. Aszódi Pál: Három hete 33 volt.) Az a béreké volt, Aszódi képviselő úr. (Az elnök csenget.) Így van, négy év alatt a bérek reálértéke nőtt 30 százalékkal... (Dr. Aszódi Pál közbeszól.)
