SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Béki Gabriellának könnyebb lenne a helyzete, ha két sorral idébb ülne, azt hiszem, és akkor még jobban tudna önökkel vitatkozni, de igazából Nyul István képviselőtársamnak szeretném azt jelezni, hogy azt gondolom, abban mindannyian egyetérthetünk, hogy a rendszerváltoztatás egyik legnagyobb vesztese a nyugdíjasok voltak. Azt hiszem, ebben nem nagyon van vita közöttünk. (Csizmár Gábor közbeszól.) Abban is - nem mondom ki a szót, de -, volt olyan időszak, amikor kimondottan a nyugdíjak reálértéke csökkent; volt ilyen a ’90-es évek közepén. Most azt kell mondanom, hogy a polgári kormány idején elkezdődött egy folyamat, egy emelkedési folyamat, amikor a legalacsonyabb, legszegényebb nyugdíjasok nagy emelést kaptak, és kisebbet kaptak a viszonylag magasabb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok.
Önök ezért a port elverték rajtunk a 19 ezer forinttal, készséggel beismerem, hogy ez be is jött önöknek, de azt mindannyian el kell hogy ismerjék - és mi is el kell hogy ismerjük -, hogy akkor is, az a tendencia, ami ’98-ban elkezdődött, utána folytatódott 2002-ben és 2006-ban is. Azért támogattuk ezt, amit Nyul István nagyon helyesen mondott: támogattuk mind a 13. havit, mind pedig a tavalyi nyugdíjkorrekciós törvény bevezetését.
Amiben szerintem nagy különbség van közöttünk, és ami miatt vitatkoznunk kell egymással, hogy honnan teremtjük elő mégis a nyugdíjrendszer hiányához azt az összeget, ami mégiscsak szükséges. A jövőről is kell beszélni - majd a későbbi normál fölszólalásomban el fogom mondani -, de a jelenről is kell beszélni. Azokat a számokat, amiket fölsoroltam, senki nem vitathatja, azokat bizony a költségvetés pótolja ki évről évre a nyugdíjrendszerben. Ha ezek az összegek hiányoznak, mert magán-nyugdíjbiztosítókhoz mennek, akkor ezt a pénzt valakitől el kell venni. És sajnos ez a törvénytervezet, amin most vitatkozunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ezt mutatja meg, hogy hogy kell elvenni ezt a pénzt azért, hogy fönntartható maradjon a nyugdíjrendszer.
Köszönöm a figyelmüket.
