SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Elnök úr, lehet, hogy öt percbe beleférek; hadd reagáljak nagyon röviden Nyul képviselőtársam előbbi gondolatmenetére. Ha igaz az, hogy a fejlesztésekkel valóban munkahelyek teremtődnek - bár itt azért egy mellékmegjegyzésem hadd legyen, hogy már volt arra ígéret, hogy 400 ezer munkahely, aztán ezt nem sikerült elérni, de feltételezzük, igaz, hogy ez megteremtődik -, akkor bizony, ahogy Európában is sok helyen látjuk és tapasztaljuk, szakemberekre lesz szükség, és szakemberhiány is lép föl; munkaerőre lesz szükség, és munkaerőhiány is lép föl egyszerre. Megdöbbentő ez a dolog, hogy egyik oldalról a munkanélküliség nő, másik oldalról meg hiányzik a jó szakember és a munkaerő.
Most ezzel a törvénytervezettel szigorítják az előrehozott nyugdíjasok létét, azzal, hogy ha ők előrehozott nyugdíjba akarnak menni, akkor előtte meg kell szüntetniük a munkaviszonyukat, majd esetleg mikor visszatérnek, és megkapják a munkájukat, akkor pedig mindenféle eszközökkel, leginkább anyagi eszközökkel szigorítják az ő munkájukat. Milyen eszközökkel? Egyrészt társadalombiztosítási eszközökkel - 14 százalék elvonás érinti őket -, másrészt pedig, ha minimálbér fölött dolgoznak, meg kell szüntetniük, vagyis nem kell megszüntetni, hanem fölfüggesztik az ő nyugdíjfolyósításukat. Éppen ezért mondja a Fidesz-KDNP frakciószövetség, hogy legalább a kétszeres minimálbérért - ami nem egy hatalmas összeg -, a 62 500 forint kétszereséért dolgozhassanak, a fölött függesszék csak föl a nyugdíj folyósítását. Ez a kérésünk.
S hogy Csákabonyi Balázs képviselőtársam kérésének is eleget tegyek: az ajánlás 2. pontjával kapcsolatban nyújtotta be szintén a Fidesz-KDNP frakciószövetség azt a módosító indítványt, amely leginkább a nyugdíj-megállapítás szabályaihoz tenne hozzá. Eddig beszéltünk arról, hogy az öregségi nyugdíjban lévőkre, akik dolgoznak, pluszteher fog a jövőben várni, mert 14 százalékos járulékot fognak fizetni. Beszéltünk eddig arról, hogy azokra, akik az előrehozott öregségi nyugdíj mellett dolgoznak, különböző szigorítások várnak.
A harmadik nagy terület azok, akiknek a nyugdíját a következő években meg fogják állapítani. Kikről beszélünk? Az 1949-ben és az az után született férfi korosztályról és az 1951-ben és az után született hölgyekről, női korosztályról. Az őket érintő nyugdíj-megállapítás következtében 70-100 ezer forintot fognak veszíteni évente, és ez az összeg minden évben hiányozni fog az ő kasszájukból, tehát ez nem azt jelenti, hogy abban az évben ennyit buknak el, hanem évente ennyivel kevesebbet fognak kapni, mint a most, illetve még a jövő évben nyugdíjba menők. Ezekről kell beszélni.
Tudom, hogy úgyse fogják kivenni ezt a passzust, úgyse fognak ezen változtatni, de miután azt hiszem, egy dologban meg tudunk egyezni, hogy Magyarország egyik legnagyobb gondja a demográfiai helyzet és a demográfiai válság, azt hiszem, abban mindannyian most már egyet tudunk érteni, hogy a jövő záloga azok a gyerekek, akik, ha most megszületnek, ők fogják 20-30-40 év múlva a nyugdíjrendszert támogatni és ellátni a munkájukkal, akkor legalább annyit fogadjanak el, hogy azok a családok, akik gyermekeket vállalnak, s azok az egyedül élők, akik gyermekeket vállalnak, legalább valamilyen módon a nyugdíjszámítás szabályaiban visszakapják azt a munkát, azt a terhet, azt a közjót, amit ők a társadalomnak adtak, hogy gyermekeket neveltek. Éppen ezért mi gondoltunk a módosító indítványunkban a gyermeküket egyedül nevelőkre, 1-2-3, esetleg több gyermeket egyedül nevelőkre, és gondoltunk a családokra, akik ketten nevelnek 2-3-4, esetleg még több gyereket. Kérjük, hogy fogadják be ezt a módosítót. Ezen nem fog megbukni a nyugdíjrendszer, de mégis mutatja azt a társadalom felé, hogy igenis érdemes gyereket vállalni, igenis érdemes az egyedülállóknak küzdeni a gyermekeikkel, a családoknak pedig sok gyermeket vállalni. Kérem, ezt a módosítót támogassák.
A következő ötpercesben az ajánlás 7. pontjához fogok hozzászólni.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)
