PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amint bizonyára önök is érzékelték, novemberben beköszöntött a tél előszele, egyre hűvösebbek a napok, nyirkosabb a külső időjárás, és a fűtést mindannyian felkapcsoltuk a lakásunkban. Ahhoz, hogy fűtés és világítás legyen, megfelelő energiagazdálkodásra és megfelelő feltételekre van szükség, ezért a figyelem egyre inkább az irányba terelődik, hogy mi történik a világban és Magyarországon az energia kérdésében. A magyar közvélemény is találkozott azzal, ami a napokban Nyugat-Európában zajlott le: Franciaország, Belgium, Olaszország, Spanyolország több körzete hosszú órákra sötétbe borult, és minden villanyenergia-ellátás nélkül maradt. Ez Magyarországot nem érintette; nem érintette, mert Magyarországon biztonságos az energiaellátás, megfelelő feltételek, megfelelő kondíciók vannak és hozzáértő szakemberek.
Hogy ez hosszú távon is így legyen, Magyarországnak újra kell alkotnia az energiastratégiáját, amelyet legutoljára 1993-ban fogadott el az Országgyűlés. Újra kell gondolni Magyarország biztonságos ellátását, azt, hogy milyen energiákkal mennyire tesszük függővé a külső környezetünktől, milyen tartalékokat tudunk elrendezni Magyarországon, milyen gáztárolókat tudunk építeni, és a meglévő lehetőségeinket mennyire tudjuk kihasználni. A megújuló energiák külön fejezetet kell hogy jelentsenek, és azt is el kell mondani, hogy ennek sem állunk bővében.
Az elmúlt években újragondoltuk az energiapolitikánkat, és újra is kell gombolnunk az energiával kapcsolatos elképzeléseinket, hiszen meg kell tudni felelni az EU-előírásoknak. Ennek tükrében kerül sor arra, hogy jövő év első negyedévében a villamos energiáról, a gázenergiáról, valamint az energiastratégiáról új törvényt alkossunk, hiszen liberalizálni kell a piacot. Létre kell hoznunk azt az új törvényt, amelynek alapján elindul az új energiastratégia felépítése Magyarországon. Tudnunk kell, hogy a jelenlegi energiatermelő berendezéseink közel 30 százaléka tizenöt éven belül teljesen el fog avulni. Ez azt jelenti, hogy ezek helyett újakat kell építeni, sőt a megnövekvő energiaigényt is ki kell szolgálni, és ezek energiatermelő bázisait is meg kell teremteni. Ezért van szükségünk egy rendkívül megalapozott energiastratégiára.
Ha valamiben, akkor az energiapolitikában és annak gyakorlati kivitelezésében a parlamentben az elmúlt négy-öt évben egyetértés volt az ellenzék és a kormánypárti szakemberek között. Bizonyítja ezt a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról szinte teljesen azonos vélemény alapján meghozott döntés, amelyet szinte egyhangúlag szavazott meg a parlament. Rendkívül fontos, hogy ezekben az ország mindennapjaira behatással bíró döntésekben egyetértés legyen a politika mindkét oldalán. Ennek köszönhető az, hogy Paksot a bekövetkezett rendkívüli események után évente több alkalommal látogatja meg az energia-albizottság, és folyamatos tájékoztatásban van része a Magyar Országgyűlésnek az ottani helyzetről.
Amiben dönteni kell, és amely elvek mellett a döntését meg kell hoznia a parlamentnek, az, hogy a hosszú távú energiaellátás egyik legolcsóbb, legbiztonságosabb feltétele a jelenlegi ismeretek alapján az atomenergia, és szükséges, hogy a paksi bázison további bővítés kerüljön végrehajtásra, nem kevesebb, mint 1000 megawattal. Ezzel a jövő villamos energiájának legalább a 35-40 százalékát tudjuk biztosítani. Újra kell gondolni a magyarországi vízi erőművek újbóli működtetését, a jelen területen rendelkezésre álló erők használatát. Nem tartható tovább az eddigi álláspont, és újra kell gondolni, hogy a Dunát is hasznosítani tudjuk.
Úgy gondolom, nem kevés a feladat, amit el kell végezni. Nem feszültségre van Magyarországon szükség, hanem az energiapolitika helyes lefektetésére.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
