BÁSTHY TAMÁS
BÁSTHY TAMÁS
BÁSTHY TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott 2007. évi költségvetési tervezet alapvetően és kizárólagosan a 2006. szeptember 1-jén az Európai Unió által tudomásul vett konvergenciaprogram jövő évre tervezett könyörtelen végrehajtásának lépéseit és a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök felsorolását tartalmazza.
Ezen költségvetés egyedüli célkitűzése a kormány előző ciklusbeli felelőtlen gazdálkodása, pazarló hatalommegtartása következtében megbillent gazdasági egyensúly feltétlen és könyörtelen helyreállítása, a mindenáron történő megfelelés az EU pénzügyi elvárásainak, melyet négy éven keresztül a belpolitikai hatalmi érdekek megvalósítása céljából kutyába sem vettek. Most mindent ezen cél megvalósításának rendelnek alá, s az így várható részeredmények érdekében a későbbiekben is jóvátehetetlen áldozatokat terhelnek az országra és a lakosságra.
Mindent felülíró követelmény a pénzbehajtás akár a gazdaságtól, az áfanövelés vagy az egészségbiztosítási és munkavállalói járulékemelés vagy az eva felsrófolása, az emberektől áremelés és új járulékok bevezetése árán is. Ugyanakkor nem vállalkozik ez a költségvetés a kormányzati kiadások csökkentésére, a hatékonyság növelésére és az ehhez szükséges struktúraváltoztatás végrehajtására, sőt a gazdasági növekedés lehetőségeinek szűkítésével a 2006-os várható 4,1 százalékos GDP-növekedéssel szemben csupán 2,2 százalékos előrelépést tervez, amely a hasonló helyzetű országokhoz képest is gyakorlatilag egy helyben járást jelent.
A 2007. évi költségvetés tehát bünteti az embereket, a kormány súlyos hibáiért az állampolgárok viselik a felelősséget és annak következményeit. Elsősorban az egészségügyi, a szociális szféra, a nyugdíjas-társadalom, valamint az oktatás és az önkormányzatok látják súlyos kárát a folyamatoknak. Ez a koncepció a gazdasági növekedés fékezésével újbóli, sürgős korrekciókat tesz majd szükségessé, melyek a jelenlegivel ellentétes irányú folyamatokat fognak beindítani egy kivéreztetett, legyengült gazdaságú országban, amelyben a gazdasági szereplők nem alkalmasak a verseny kihívásainak vállalására, tartalékok és bizalmi tőke nélküliek, s a növekedés helyett a túlélési pályára kényszerülnek, akárcsak a potenciális munkavállalók.
(15.30)
A kormány eközben továbbra is ragaszkodik a “lendületben az ország” hangzatos szlogenéhez, és reformoknak nevezi a kétségbeesett pénzbehajtást. Ezt a folyamatot szavakban természetesen nem ismeri el a költségvetés, ezért az indokolásokból hiányzik az évek közötti változások bemutatása és a várt és nem várt hatások kiértékelése. Így aztán az egyes arányok változását követni nehézségbe ütközik, akárcsak a helyes gazdasági döntések meghozatala, hiszen a törvényjavaslatból hiányoznak a többéves elkötelezettségek hatásai. Nem megfelelő ez, hiszen az őszödi beszéd óta tudjuk, hogy a döntéshozók is csak az első két-három lépést ismerik, és fogalmuk sincs a később várható útról és annak következményeiről. Mindezen általános kritikai megjegyzéseken túl részletesen a költségvetés XIII. és XIV. fejezetében taglalt honvédelemmel és a rendészeti ágazat kilátásaival szeretnék foglalkozni elsősorban.
A honvédelem terén fontos kiindulási pontot jelent a NATO elvárása, amely a tagállamoktól minimálisan a GDP 2 százalékát várja el az ágazati feladatok megvalósítására. Jóllehet a magyar GDP mérete nagyságrendekkel marad el a legtöbb NATO-tagországétól, ez az előirányzat még így is csupán 1,1 százalék, ami egyértelmű csökkenést mutat a 2005. évi 1,26 százalékkal szemben is. Forintban kifejezve is mintegy 6,6 milliárd forinttal lesz alacsonyabb a felhasznált összeg, mint 2006-ban. Ebből csupán 0,1 százalékot tesz ki azon működő szervezetek más tárcához történő átcsoportosítása, amely 2007. január 1-jétől következik be, s amelynek nagy része nem is követhető nyomon a költségvetésben. Ezzel egyidejűleg megszűnnek a haderőnemi parancsnokságok, egy központi összhaderőnemi parancsnokság alá kerülnek a honvédség egységei. Számos hivatalt felszámol a HM, de az összevonások következtében a hivatalok költségvetése 4 milliárdról 19,5 milliárdra emelkedik, miközben 8,4 milliárd forintot kap beruházásaira a Központi Honvéd Kórház, bár a korábbi ígéretek szerint ezek a tervezett ingatlanértékesítésekből valósultak volna meg. Ezek a pénzek azonban nem lelhetők fel az ágazat költségvetésében.
Ugyanakkor továbbra is külön fejezetben jelenik meg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola, jóllehet összevonásukról döntés született. A katonai ügyészségek beolvadnak az ügyészi szervezetbe, ennek ellenére továbbra is a HM-nél szerepelnek. Jelentősen nő a társadalmi szervezetek támogatására szánt összeg is, miközben ezen szervezetek beazonosítása, megnevezése nem szerepel a költségvetésben, így az e címen tervezett mintegy 160 millió forint rendeltetésszerű használata ellenőrizhetetlen. Sajnálatosan mintegy 4100 fő foglalkoztatása fog megszűnni a tárcánál, melyből több mint 2000 fő a hivatásos katona, ami a személyes sorsok alakulásán túl a HM törvényben rögzített feladatainak ellátását is megkérdőjelezi.
A költségvetésen belül a személyi kiadások 47,6 százalékot, míg a fejlesztések 12,4 százalékot tesznek ki, utóbbit elsősorban a Gripen-program folytatása jelenti, amelyre 27,7 milliárd forintot szán a költségvetés. Egyéb haditechnikai fejlesztésre csupán 1,1 milliárd forint jut, miközben csupán őrzés-védelemre 4,16 milliárdot terveznek, nemzetközi kötelezettségvállalásokra pedig 31 milliárd forint kerül.
A számok legalábbis elgondolkodtatók. Elkeserítő az érintettek számára, hogy bérfejlesztés nincs tervezve, a létszámleépítések bértöbblete viszont 9 milliárd forintot igényel. Különösen érthetetlen, hogy a lakáshelyzet kezelésére, lakhatási támogatásokra csupán 685 millió forint jut, miközben 1,4 milliárd forintot költenek utaztatásra, ingázásokra. Ebből is látszik, hogy a hivatásos katonák állomáshely-változtatására gyakorlatilag nem nyílik lehetőség, magasan képzett katonák kényszerülnek pályaelhagyásra. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a Hotel Hadik fenntartására 500 millió forintot tartalmaz a tervezet. Megállapítható tehát, hogy minden ellenkező ígéret ellenére a költségvetés nem nyújt fedezetet a feladatok teljes körű ellátására, miközben továbbra is felfedezhető a pazarlások folytatódása.
Némileg kedvezőbb képet mutat a rendészeti ágazaton belül a rendőrség költségvetése. Egyértelműen érzékelhető a politikai szándék a rendőrség megerősítésére, ami a kialakult helyzetben érthető, miként a negatív hatású intézkedések jelenlegi elodázása is. Figyelemre méltó azonban, hogy a megyék nem jelennek meg a költségvetés mellékleteiben, így az átláthatóság itt is csökken, egyfajta rögtönzött kézből vezérlés, osztogatás lehetősége fennáll. Ez természetesen a civil kontroll megvalósulását is csökkeni. Ugyanakkor a tervezett 15 milliárd forintos ágazati plusztámogatás nem pótolja az elmúlt négy év alulfinanszírozottságát, de javítja a rendőrség pozícióit, amely az előző hetekben tapasztalt rendőri tevékenység tükrében, ha nem is örömteli, de a kormányzat szemszögéből érthető. Ezt a méltányosságot támasztja alá a személyi juttatásokra fordítható 9 milliárdos többlet is.
A határőrség tevékenységében 650 millió forinttal csökken a bérre fordítható összeg, de a 831 fős állománycsökkentéssel és három határőr-igazgatóság tervezett megszüntetésével végrehajtott, korszerűsítésnek nevezett átalakítás összességében mintegy kétmilliárd forintos többlettámogatás mellett történik meg.
A korábbinál kisebb összeggel gazdálkodhat a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, 22,4 millió forinttal csökken a támogatásuk, és 41 fővel csökken a korábbi 280 fős állományi létszám, akárcsak a Rendőrtiszti Főiskolán, ahol 67 fős létszámcsökkenés várható. A különböző társadalmi szervezetek támogatásában nincs jelentős eltérés az előző évhez képest. A működés feltételei a létszámváltozással arányosan, de a korábbihoz hasonló színvonalon alakulnak. A rendészeti ágazaton belül a költségvetés számai nem mutatnak jelentős megszorításokat, de érzékelhető a szervezeti átalakítás gyorsított előkészítése és megvalósítása.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
