DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Egyensúly, reformok, fejlesztés - erről szól a kormány jövő évi költségvetésének benyújtott tervezete; az egyensúlyról annak érdekében, hogy csökkenjen a jelenlegi nem alacsony hiány, a reformokról, hogy a fokozatosan mérséklődő hiány tartósan alacsony szinten maradjon, s a fejlesztésekről, hogy Magyarország ne csak az Európai Unió tagja legyen, de minden tekintetben fel is zárkózzon Európához.
Legfőbb célunk nem önmagában az egyensúlyteremtés. Ami Magyarország számára a legfontosabb, az a gyors ütemű felzárkózás. Felzárkózás a jövedelemtermelésben, felzárkózás a gazdaság teljesítményében, s felzárkózás az életkörülmények tekintetében is. Azt akarjuk, hogy aki ebben az országban él, az az Európai Közösség egyenrangú tagjának érezhesse magát. Ehhez pedig mindenki számára lehetőség kell a boldoguláshoz, lehetőség kell a jobb élethez, a tisztességes megélhetéshez. Ez a cél, aminek megvalósítása természetesen nem egy esztendő feladata; olyan, amin már dolgozunk egy ideje, de aminek folyamatában fordulóponthoz érkeztünk ebben az időszakban a benyújtott jövő évi költségvetéssel. Fordulóponthoz, hiszen kiderült: az a gyors ütemű felzárkózás, ami az elmúlt tíz esztendőben jellemezte Magyarországot, csak akkor folytatható, ha váltunk, ha változtatunk, ha nem odázzuk el tovább azokat az alapvető tennivalókat, amelyek az államháztartás nagy rendszereinek átalakításával kapcsolatosak; ha nem folytatjuk azt, amit az előző kormányok tettek, ha nem halasztgatjuk tovább a reformokat.
A kormány ezt felismerte, és cselekedett az elmúlt hónapokban. Már az előző Gyurcsány-kormány idején megkezdődött a reformok előkészítése, de az igazi munkához a választások után a megalakult új kormány látott hozzá. Azért tettünk száz lépést a választások előtt, hogy aztán most igazi nagy lépésekre kerülhessen sor a központi államigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben és a helyi önkormányzatok területén elsősorban a helyi önkormányzatok finanszírozásában, kétharmados támogatottság hiányában.
E lépések mostanság történnek. Részben már megszülettek a döntések, zömében azonban még a döntési folyamat közepén tartunk. Ennyi idő alatt, június óta nem tudtunk és nem is lehetett volna mindennel végezni egy fél év alatt. Miközben a további gyors felzárkózás feltételeit alapozzuk meg az államháztartási reformok révén, aközben jelentős intézkedések születtek a költségvetési kiigazítás érdekében az elmúlt hónapokban. Azt mondhatom, a kormány igen nagy munkát végzett az Országgyűléssel egyetemben. Nagy munkát végzett a rövid távú egyensúlyteremtésben és a hosszú távú egyensúlyőrzést szolgáló reformok előkészítésében és a reformdöntések meghozatalában. E munka fontos része a jövő évi költségvetés tervezetének elkészítése is; annak a költségvetésnek, amely folytatja az idén megkezdett kiigazítást, az egyensúlyteremtést, továbbviszi az elindult reformokat, megteremti a feltételeket a 2007-ben jelentősen szélesedő uniós források felhasználásához, azok hasznosításához Magyarországon, vagyis megalapozza további felzárkózásunkat.
Tisztelt Országgyűlés! Milyen alapokkal rendelkezünk a továbblépéshez? A magyar gazdaságot az idén is a már hosszabb ideje fennálló kettősség jellemzi: gyors GDP-növekedés, amely jelentős mértékben meghaladja az uniós átlagot, egészséges szerkezetű növekedés, amelynek motorja az export és a beruházások, s ugyanakkor nagymérvű egyensúlytalanság. A bruttó hozzáadott érték az első félévben 4,2 százalékkal bővült, s várhatóan a növekedés egész évben is 4 százalék körül alakul az ismert előzetes háromnegyed évi adatok alapján is. A harmadik negyedévben némi lassulás tapasztalható, de még így is erőteljes a gazdaság teljesítményének növekedése. Azzal számolunk, hogy az export felfutása igen gyors, az elmúlt évhez képest 13 százalékos növekedésű lesz, míg a nemzetgazdasági beruházások 6 százalék körüli bővülésével számoltunk erre az évre. A háztartások fogyasztása is 2-3 százalék közötti mértékben bővül.
Az infláció az első tíz hónapban 3,4 százalékos volt. Tudtuk, hogy a második félévben némileg gyorsul az áremelkedés a nyári adóintézkedések hatására és más világpiaci hatásokra. Úgy gondoljuk, hogy éves átlagban 2006-ban 4 százalék körüli árszínvonal-emelkedés alakul ki Magyarországon. A gazdaságpolitika legfontosabb és immár elodázhatatlan feladata a következő időszakban az államháztartási hiány nagymértékű csökkentése a tartós egyensúly megteremtése érdekében. Ha nem ezt tennénk, akkor a növekvő egyensúlytalanság következményei a reálgazdasági folyamatok további kedvező alakulásának is gátat vetnének.
Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetésben az egyensúly tekintetében nagy lépést tervezünk. Gondolom, ez nem ér váratlanul senkit, hiszen a konvergenciaprogramban, amelyet az elmúlt hónapokban készítettünk el, s amely kedvező fogadtatásra talált az Európai Unióban az elemzők, a szakértők körében, már felvázoltuk az egyensúly-javulási pályát. Ez a pálya most visszaköszön a jövő évi költségvetés tervezetében, a benyújtott költségvetés számaiban is.
Az uniós módszertan szerint számított hiány ennek alapján egy év alatt várhatóan a bruttó hazai termék 3,3 százalékával mérséklődik, 6,8 százalékra. Ez a folyamat folytatódik a következő években is, hiszen a költségvetés többéves kitekintést is tartalmaz. Azzal számolunk, hogy a deficit 2008-ra 4,3 százalékra, 2009-re pedig 3,2 százalékra csökken. Valójában 2009-ben az uniós módszertan szerinti maastrichti kritériumszint közelébe, annak eléréséhez kerülünk ezzel.
A zárszámadás tárgyalásánál több alkalommal felhívtam a figyelmet arra, hogy az uniós eredményszemléletű számbavétel nem azonos a pénzforgalmival, amiben valójában készül a költségvetési törvény, amelyet benyújtottunk az Országgyűléshez. Most azonban elmondhatom, hogy 2007-ben nagyon közel kerülnek egymáshoz az eredményszemléletű és az úgynevezett pénzforgalmi adataink. Ez többek között annak a következménye, hogy még az idén a benyújtott módosítások eredményeképpen jelentős összegű, autópálya-építésekhez kötődő hiteltartozást vállal át az NA Zrt.-től a költségvetés, így jövőre az a bizonyos ESA-híd, ami a két módszertan közötti különbséget jelenti, mindössze a bruttó hazai termék 0,1 százalékára mérséklődik.
(8.10)
Vagyis a pénzforgalmi államháztartási hiány a jövő évi költségvetés alapján nagyon közel lesz az eredményszemléletű 6,8 százalékhoz, a benyújtott költségvetés szerint ez 6,9 százalékra alakul.
Tisztelt Képviselőtársak! Az előttünk álló időszak két, jellemzőjében eltérő szakaszra bontható. Jövőre és azt követően megteremtődhetnek a tartós egyensúly feltételei, mégpedig úgy, hogy ebben az időszakban az intézkedések a lehető legkisebb növekedési áldozattal járjanak. Ezt követően 2009-től ismét egy gyorsabb gazdasági növekedési pályára áll a gazdaság, olyan pályára, amelyen reményeink szerint nem fenyeget a letérés veszélye. Amíg azonban azon dolgozunk, hogy a tartós egyensúlyhoz szükséges feltételeket biztosítsuk, amíg tart a fiskális konszolidáció, addig azzal kell számolni, hogy a belföldi kereslet növekedése lassul, a bruttó hazai termék 2007-2008-ban 2-3 százalék közötti mértékkel bővül számításaink szerint. Sok szakértő van, aki ettől magasabb mértékkel számol. Azt gondolom, hogy a benyújtott költségvetés egyik erénye az, hogy konzervatív értékeket vesz figyelembe a növekedésnél, az adóbevételeknél, és óvatosan számol valamennyi olyan tétellel, ami az eredményt érdemben befolyásolhatja.
Jövőre a megváltozott adó- és járulékkulcsok miatt átmenetileg gyorsul az infláció, a költségvetési szférában érvényesülő megtakarítások a reáljövedelem és fogyasztás csökkenését eredményezik. A jövő esztendőben tehát megvalósul a fiskális kiigazítás döntő, jelentős része, 2008-ban további jövedelemelvonásra már nem lesz szükség. A 2007-ben kialakuló színvonal fenntartható lesz, a fogyasztás azt követően nem kell hogy csökkenjen.
A második szakaszban, 2009-től kezdődően a gazdasági fejlődés visszatér a megszokott pályára. A bruttó hazai termék növekedése ismét 4 százalék fölötti lesz, a dinamikusabb bérnövekedés és a mérsékelt infláció mellett a reálbérek és a fogyasztás évi 2-3 százalékos növekedésére nyílik lehetőség. Hasonló folyamat várható a beruházásoknál is: 2007-2008-ban a beruházások bővülésében szerény mértékű lassulás, majd 2009-től ismét egy élénkülés tervezhető. Jövőre és azt követően 3-4 százalék körüli beruházási dinamikával számolunk, 2009-től a fejlesztésekre erőteljesebben hatnak a növekvő uniós források felhasználásának kedvező elemei.
Nemcsak a belső, a külső egyensúly is javul ebben a periódusban, értelemszerűen, hiszen egyik fontos célunk volt a kiigazítással ez is. Az alacsonyabb belföldi kereslet a vállalatokat expanzív exportpolitikára ösztönzi, ez megalapozza a gyors, két számjegyű kivitelt, kivitelbővülést a további években is, ahogyan ez 2006-ban is történik. Nem lesz ilyen erőteljes felfutás a belső kereslet lassulásának köszönhetően az importban ezzel párhuzamosan. Így mérséklődik a különbség az export és az import bővülése között, javulni fog az áruforgalmi mérleg, jobbak lesznek a külső egyensúlyi mutatók is Magyarországon. A külső finanszírozási igény 2009 végéig folyamatos javulás mellett egy fenntartható mértékűre mérséklődik.
Az infláció rövid időre történő gyorsulása kapcsán sok aggály fogalmazódott meg az elmúlt időszakban. Azt gondolom, hogy ugyanakkor valós gazdaságpolitikai érvek szólnak amellett, hogy a gazdaságpolitika egésze, miután kereslet-visszafogó, ezért antiinflációs jellegű. Az infláció ellen hat a kiegyensúlyozott jövedelempolitika, a bérnövekedés összhangba kerülése a termelékenység növekedésével, a fiskális politika hitelességnek erősödése, valamint az inflációs célkitűzés rendszerét alkalmazó monetáris politika és fiskális politika jövőbeni jobb összhangja is. Így 2008-ban a jövő évi 6,2 százalék után 3,3 százalék körüli mértékű fogyasztói áremelkedés éves ütemével számolhatunk. 2009-től az inflációs pálya az eredeti trendnek megfelelően az inflációs célt teljesítő módon áll vissza.
Tisztelt Országgyűlés! A kiigazításban 2007-ben jelentős szerepe van az Országgyűlés által elfogadott adó- és járuléktörvény-módosításoknak. A kiigazító intézkedések azonban a bevételeknél erőteljesebben érintik az államháztartás kiadási oldalát. Az elkövetkező évek kiemelt feladata az államháztartás kiadási oldalán szűkítés, keresletszűkítés végrehajtása. A biztonságos megvalósításhoz a közszolgáltatások reformja mellett a költségvetési fegyelem erősítése is elengedhetetlen.
A korábbinál szigorúbb kontrollt az Országgyűlés által elfogadott új költségvetési szabály is biztosítja. Ennek keretében a tárcák által kötelezően megképzendő tartalék felhasználását a kormány csak akkor engedélyezi, ha a fejezeti kiadások és bevételek, valamint az államháztartási folyamatok egyaránt a tervezettnek megfelelően alakulnak. Ennek első időpontbeli értékelésére 2007 márciusának vége után kerül sor, az első negyedév zárását követően.
Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország alapvető érdeke, hogy a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat a lehető legnagyobb mértékben vegye igénybe. A felhasznált uniós pénzeszközök mind a gazdaság modernizálásához, mind a foglalkoztatottság növeléséhez, mind az országrészek fejlettségbeli különbségeinek csökkentéséhez jelentős és egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá.
A benyújtott törvényjavaslat tartalmazza az uniós források felhasználásának törvényi garanciáit. Ez egyrészt a társfinanszírozáshoz szükséges központi költségvetési források rendelkezésre állását, másrészt a törvényjavaslatban meghatározott rugalmas átcsoportosítási rendelkezéseket jelenti.
A költségvetési törvényjavaslat két uniós pénzügyi kerettervhez kapcsolódik. A 2004-2006 közötti időszakból - a közösségi szabályokkal összhangban - jelentős összegű kifizetések húzódnak át 2007-re. Ugyanakkor számos előirányzat már a 2007-2013 közötti Új Magyarország fejlesztési terv alapján megnyíló uniós támogatást és kapcsolódó hazai forrást tartalmaz. Jövőre - a központi költségvetésen keresztül - összesen mintegy 465 milliárd forint uniós forrás kifizetése prognosztizálható, ehhez közel 166 milliárd forint központi költségvetési társfinanszírozás kapcsolódik. A költségvetésen kívül kifizetendő támogatások - döntően agrártámogatások - összege várhatóan meghaladja a 190 milliárd forintot.
Magyarország 2007. évi várható hozzájárulása az Unió költségvetéséhez 215 milliárd forint. A mérleg számunkra kedvező, Magyarország 2007-ben is - csakúgy, mint a mostani évben - az Unió pénzügyi szempontból kedvezményezett tagállamai közé fog tartozni.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány nyáron határozatot fogadott el a teljes központi költségvetési szervezetrendszer átfogó átalakításáról. A legfontosabb irány a regionalizáció, illetve az intézményrendszerek területi összevonása. Arra törekszünk, hogy a méretgazdaságosságot szem előtt tartva növeljük az intézményi önálló működés üzemméretét, s megszüntessük a felesleges intézményeket. Az átalakításoknak az állampolgár nem lehet kárvallottja. Lényeges a közfeladat-ellátás színvonalának javítása. Az átalakítás nemcsak a takarékosságot jelenti, hanem jobb kiszolgálást kell hogy eredményezzen.
A már végrehajtott létszámcsökkentéseket is figyelembe véve az intézkedések az elkövetkező években több mint 7 százalékkal csökkentik a központi költségvetési alrendszerben foglalkoztatottak létszámát.
Tisztelt Országgyűlés! A közszférában foglalkoztatottak kereseti pozíciói az elmúlt években jelentősen javultak, a keresetek reálértéke érdemben növekedett, és a bérek felzárkóztatása erőteljes volt. Ezt az ütemet most nem tudjuk tartani a következő évben. Így jövőre a köztisztviselői illetményalap, a bírói, ügyészi alapilletmény, a közalkalmazotti illetménytáblák bértételei és a közalkalmazotti pótlékalap nem változik. Nem mindenkinek lesz azonban változatlan a fizetése. A munkáltatók központi bérpolitikai intézkedés nélkül is növelhetik a foglalkoztatottak illetményét, keresetét, amennyiben jól teljesítenek, és amennyiben ehhez megteremtik a fedezetet is. Erre a közszféra bértömeg-gazdálkodási szabályai, valamint az illetménytörvények a lehetőséget megadják. A belső megtakarítás származhat saját hatáskörű intézkedésekből, valamint egyéb források felszabadításából is, átcsoportosításokkal.
A létszámcsökkentés egyszeri kiadásait a központi és az önkormányzati költségvetési körben is céltartalék fedezi. Ezen túlmenően 2007-ben a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak részére ösztönzési céllal, illetve munkateljesítményük elismerésére külön céltartalékkeret áll rendelkezésre. Dolgozunk azon, hogy rugalmasabbá váljon az illetményrendszer, jobban el lehessen ismerni a teljesítményeket. Az új, átfogó szabályozás kialakítása és működése 2008-ra várható.
Tisztelt Országgyűlés! Több mint 8 százalékkal emelkednek - uniós forrásokkal együtt - a helyi önkormányzatok támogatásai. Amennyiben nem vesszük figyelembe azokat a támogatásokat, amelyek csak a fővárost érintik - vagyis a BKV, illetve a 4-es metró építésére fordítandó forrásokat -, akkor az önkormányzatok támogatása 3,5 százalékot meghaladó mértékben bővül. Bővül annak ellenére, hogy az önkormányzatoknál sem kerülhető meg a konvergenciacélok érvényesítése.
(8.20)
Az önkormányzatoknál azonban - a központi költségvetési fejezetektől eltérően - nem várunk el államháztartási tartalékképzést. A takarékosság úgy érvényesül, hogy például csökken az önkormányzati képviselők tiszteletdíja, a pedagógusoknak nőtt a heti kötelező óraszáma. Az utóbbi adott alapot arra, hogy a közoktatás finanszírozásában reformértékű lépést kezdeményezzünk a benyújtott javaslatban. A támogatás immár nem csupán a gyermeklétszámot veszi alapul, de honorálja a hatékony helyi oktatásszervezést is. Arra ösztönzi a fenntartókat, hogy a közoktatási törvényben foglalt elvek és paraméterek mentén gondoskodjanak e feladataikról. Ahol ez nem megy egyedül, ott szükség van az összefogásra. Ösztönözzük ezért a kistérségi társulásokat. Jövőre is segíti a helyi önkormányzatok gazdálkodását a jövedelemkülönbség-mérséklési támogatás, valamint az önhiki rendszere. Ez alatt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatását értjük, amely szigorodó feltételekkel, de tovább él.
A kormány és az önkormányzatok közös érdeke, hogy az uniós alapokat maximálisan kihasználva történjen a beruházások finanszírozása a jövőben is. Jövőre több mint 140 milliárd forint uniós forrás mellett mintegy 110 milliárd forint társfinanszírozásra számíthatnak a helyi közösségek, ha sikerül megfelelő projekteket kidolgozniuk. Emellett 10 milliárd forintot meghaladó előirányzat segíti a rászoruló önkormányzatokat a hiányzó saját forrás biztosításában elnyert uniós pályázataik megvalósításához. Ezzel együtt az önkormányzati fejlesztési támogatások több mint 30 százalékos bővülést eredményeznek.
Tisztelt Országgyűlés! A konvergenciaprogrammal összhangban készült el a társadalombiztosítási alapok költségvetése. A Nyugdíj-biztosítási Alap az államháztartási törvény előírásainak megfelelően a bevételek és a kiadások egyensúlyával számol. A bevételek meghatározó részét továbbra is a munkáltatói és az egyéni járulékbefizetések adják. Nő az alap részesedése a munkáltatók 29 százalékos mértékű tb-járulékából, a nyári parlamenti döntés nyomán a Nyugdíj-biztosítási Alapnak jutó rész a jelenlegi 18 százalékról 21 százalékra emelkedik. Az alap egyensúlya jelentős részben a központi költségvetési hozzájárulással biztosítható, ami az összes bevétel közel 20 százalékát jelenti. Ez is mutatja, hogy megkerülhetetlen kérdés Magyarországon a fenntartható nyugdíjrendszer érdekében meghozandó reformintézkedések sora a következő időszakban. Kérem ezért, hogy az Országgyűlésben a benyújtott javaslatokat minél többen támogassák.
A kiadási oldalon fontos változás, hogy átkerül az Egészségbiztosítási Alapból a harmadik csoportú korhatár alatti rokkantsági és baleseti ellátások finanszírozása. Ehhez a forrást az Egészségbiztosítási Alapban a pénzeszközátadás biztosítja. Az intézkedés része a rokkantsági ellátások rendszerét érintő reformnak.
Miként alakul a nyugdíjak reálértéke jövőre? A kormány célja, hogy a költségvetési kiigazítással kapcsolatos tehernövekedés a nyugdíjasokat a lehető legkevésbé érintse. Megvalósulnak a nyugdíjak korrekciójáról elfogadott törvény jövő évre vonatkozó intézkedései. Az intézkedések mintegy 800 ezer nyugdíjast érintenek, azokat, akiknek saját jogú nyugdíját 1988 előtt állapították meg, illetve az 55 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjban részesülőket, az 5 százalékponttal növekszik. Figyelembe véve a korrekciós intézkedéseket, a méltányossági nyugdíjemelést, a törvény által előírt 4 százalékos nyugdíjemelést, amelyről a kormány a tegnapi döntést meghozta, és a 13. havi nyugdíjat, jövőre a nyugdíjasok ellátása megőrzi reálértékét.
Tisztelt Országgyűlés! Az Egészségbiztosítási Alap jövő évi költségvetését nagyban meghatározzák a járulékszabályok ez évi, már megtörtént módosításai, valamint azok a döntések, amelyek az egészségügyi reform keretében több lépésben születnek meg folyamatosan. Szeptember 1-jétől az egyéni egészségbiztosítási járulék emelkedése és a január 1-jén befejeződő emelkedés adja a következő évi tervezés bázisát. Az egészségügyi reform fontos eleme a társadalombiztosítás biztosítási jellegének erősödése, vagyis a szolgáltatás igénybevételének feltétele a biztosítotti jogviszony és az esedékes járulékok megfizetése. Aki ennek nem tesz eleget, az csak alapszintű szolgáltatásra számíthat. Természetesen a nyugdíjasok, a gyermekek, a diákok, a gyesen, gyeden lévők helyett továbbra is a költségvetés fizet, sőt azok esetében is, akiknek olyan a szociális helyzete, jövedelmi viszonyai, hogy maguk a járulékot nem képesek megfizetni. Ők sem maradnak tehát ellátatlanul.
A reform része az orvos-beteg találkozóknál az igénybe vevő által fizetendő díj bevezetése, a díjfizetés alól a gyermekek mentességet élveznek, a parlament jövő héten meghozandó döntésének megfelelően, a díjból befolyt bevétel a szolgáltató forrását bővíti. Része a reformnak az ésszerűbb kórházi kapacitás kialakítása is. Elkészült, és a parlament vitatja a gyógyszer-gazdaságossági törvényt is, amelynek zárószavazása a jövő héten befejeződik, és ennek alapján fogjuk a végső költségvetési számokat meghatározni a költségvetési vita során.
Tisztelt Országgyűlés! Tudom, nem voltak könnyű helyzetben a számvevők, amikor a jövő évi költségvetés tervezetéről kellett véleményt formálniuk. Ahogy nekünk a készítéshez, úgy nekik a véleményezéshez igen rövid állt rendelkezésre, az együttműködés, a kapcsolat az Állami Számvevőszék munkatársaival ugyanakkor végig korrekt volt a folyamatban. Ezért szeretném itt is megköszönni eddigi fáradozásaikat, olyan jelentést készítettek, amely számunkra számos fontos, megfontolandó megállapítást tartalmaz. Ez a jelentés alapvetően pozitív folyamatokat tartalmaz, a jövő évi költségvetés tervezetét a korábbiaknál lényegesen megalapozottabbnak ítéli. Mint minden évben, az idén is a Számvevőszék által felvetett problémák, javaslatok egy részét már a tervezés során hasznosítottuk, és a később benyújtandó kötetekben ezek már megjelentek.
Az államháztartási törvény előírásainak, valamint a Számvevőszék ajánlásainak megfelelően bemutattuk az államháztartás főbb adatait, előrenézve, előretekintve 2010-ig. A számítások fejezeti, cím, illetve alcím részletezettséggel tartalmazzák az intézményi és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásait, és ehhez összefoglaló táblázatokat is mellékeltünk. Azt mondhatom, hogy nem egy évre készítettük a költségvetést, hanem a következő évekre is kitekintést tartalmaz, azaz 2010-ig szerepelnek benne a legfontosabb adatok, noha itt egy egyéves költségvetésről van szó, azaz egy év adatait tartalmazza törvényi szinten kötelező érvénnyel.
Megelégedéssel vesszük tudomásul a Számvevőszék azon megállapítását, hogy a központi költségvetés jövő évi adóbevételi előirányzatai az elmúlt évekhez képest összességében megalapozottabbak. A bevételi előirányzatok kialakítása során a reálisabbnak vélt változat került a tervezetbe. A Számvevőszék szerint számos adó tekintetében az előirányzatok alacsony kockázatúak, nagyon magas kockázattal minősített adóbevételi előirányzatot a Számvevőszék munkatársai nem találtak. Ami a kiadási oldalt illeti, a Számvevőszék szerint biztató, hogy nem nőtt tovább az úgynevezett felülről nyitott kiadási előirányzatok száma. Olyan kiemelt jelentőségű szolgáltatásokról van szó, mint például a lakástámogatás, a családtámogatás, amelyeknél a kiadások előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesülhetnek. A felülről nyitott előirányzatok változatlan aránya egyrészt az óvatos tervezésre utal.
Az ÁSZ azt is megállapítja, hogy a költségvetésben biztosított az uniós források igénybevételéhez szükséges támogatások fedezete. Ez alapvető abból a szempontból is, hogy a költségvetés egyik meghatározó célja a közösségi forrásra alapozott fejlesztések növelése, felfuttatása.
Végezetül megköszönöm a Számvevőszék felelősségteljes munkáját itt, erről a helyről is, a rövid határidő ellenére pontos és precíz munkát végeztek. Javaslataikat, ahogy a folyamatban eddig is, a következő időszakban is hasznosítani fogjuk. Remélem, valamennyi képviselőtársamnak módja volt a 10-én benyújtott kiegészítő köteteket is megnézni, ebben már a Számvevőszék megállapításai közül nyolc kérésnek megfelelve olyan kiegészítő táblázatokat és kimutatásokat juttattunk el az országgyűlési képviselőkhöz, amelyekben a korábbi hiányt megállapító számvevőszéki jelentés pontjaira immáron konkrétan is reagáltunk.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a 2007. évről benyújtott költségvetési javaslatot megvitatni, megtárgyalni szíveskedjenek, és azt követően, a keretszámok változatlanul tartása mellett, kérem, fogadják el. Úgy gondolom, hogy a keretszámok változatlanul tartása fogja biztosítani Magyarország hitelességének visszaállítását leginkább.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
