KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök úr, nem azért kértem szót, hogy arra a mondatra reagáljak, amit ezek szerint ma minden fideszes el fog mondani, hogy a költségvetés a hazugság ára, mert ilyen betanított munkára szerintem különösebben reagálni nem érdemes.
A tandíjra szeretnék egy pillanatra azonban visszatérni. Bizonyára nem tudja a televíziónéző, hogy a hallgatók több mint 30 százaléka az első diploma megszerzése esetén önként fizet térítési hozzájárulást. Ez többek között az egyik ára annak, hogy ma már az adott korosztály mintegy 50 százaléka tanulhat felsőoktatási intézményekben, ha pedig aztán a második diploma megszerzésére tekintünk, akkor ez az arány már megfordul, ott már több mint 50 százalék fizet. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)
Másrészt arra a tényre hadd hívjam fel a figyelmet, hogy aki diplomát szerez, annak lényegesen jobbak az elhelyezkedési esélyei, ráadásul egész életében lényegesen több pénzt fog keresni annál, akinek ez nem adatott meg. És azt a kérdést kell mindig föltenni magunknak, hogy ha ez van, ez az esély létezik, akkor vajon miért az összes adófizető fizeti meg ennek a költségeit, miért nem kérjük, hogy járuljon hozzá a tanulmányaihoz.
Rögtön hadd tegyem hozzá, hogy az ösztöndíjrendszerrel összevetve, meg figyelembe véve azt is, hogy a tandíjba belejátszik természetesen a tanulmányi eredmény is, annak, aki jól tanul, nem kell például tandíjat fizetnie. Ráadásul a tandíjbevétel döntő mértékben az egyetemekhez megy, vagyis az oktatás színvonalát javítja, szerintem ez meg nem olyan nagy baj.
Képviselőtársam pedig emlegette a Bokros Lajos által bevezetett havi 2000 forintos tandíjat, amit aztán ők valóban eltöröltek. Én azt gondolom, hogy erre ráfogni azt, hogy a szegény gyerek mehet vagy nem mehet egyetemre, egyszerű csalás.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)