SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója, a bizottságok összefoglaló véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés állandó bizottságaiban a kormánypárti többség általános vitára alkalmasnak tartotta a költségvetést, és támogatta.
Támogatta azt, hogy rövid távon ez a költségvetés az egyensúlyjavítást célozza, támogatta azt, hogy a hosszú távon egyensúly közeli költségvetés megteremtése érdekében ez a költségvetés biztosítja a szakmai reformok elindításához a szükséges forrásokat, és támogatta, hogy a költségvetés tartalmazza az elkövetkezendő évek fejlesztéseihez szükséges társfinanszírozás mértékét a költségvetésben. Támogatta, tudva azt is, hogy ez az egyensúlyjavítás rövid távon nem csak pozitív folyamatokkal jár a magyar társadalom részére. Szükség van erre a 3,3 százalékos egyensúlyjavításra, amit a költségvetésben a kormány előirányoz, és amely azt eredményezi, hogy a várható idei 10,1 százalékról jövőre 6,8 százalékra fog mérséklődni az eredményszemléletű uniós módszertan szerint számított államháztartási hiány.
Az erőteljes egyensúlyjavítás makrohatásaként a korábbi átlagos évi 4 százalékos növekedés 2007-2008-ban 2-3 százalék közé mérséklődik, de 2009-ben visszatér az eredeti pályára, és ismét gyorsulhat a gazdasági fejlődés.
(9.00)
A jövő évet átmeneti inflációemelkedés is jellemzi. Az idén azzal számoltunk, hogy az infláció átlagosan 3,5 százalék körüli, jövőre pedig 6,2 százalékos lesz. Az infláció felgyorsulása elsősorban az adóemelésekkel és az ártámogatások jelentős csökkenésével magyarázható.
Most azt tapasztaljuk, hogy az infláció emelkedése a vártnál nagyobb mértékben következik be az idén, így elképzelhető, hogy jövőre hamarabb indul el a mérséklődés. Ennek megfelelően az idei inflációs cél közelít a 4 százalékhoz. Ez még inkább megalapozza azt a 6,2 százalékos kormányzati előrejelzést. Ebben ma még vita van, a jegybank körülbelül 7 százalékot vár, az Európai Unió Bizottsága pedig 6,8 százalékot.
Az egyensúly javítására megtett intézkedéseknek egy másik következménye, hogy a lakossági jövedelmek átmenetileg csökkennek jövőre. A fogyasztás mintegy 1 százalékkal esik vissza, a reálbér pedig 4 százalékkal mérséklődik. Ezt azonban abban a környezetben kell nézni, amely környezetben az elmúlt négy évben közel 30 százalékkal emelkedtek a reálbérek és a reálnyugdíjak, gyakorlatilag történelmi felzárkózás ment végbe, de ennek mára némi korrekciójára van szükség. Ez következik be 2007-ben. 2009-től a reálbérek, a reálnyugdíjak - a termelékenység alakulásának megfelelően - fenntartható módon növekedhetnek ismét.
Az egyensúlyjavítás időszakában is szükség van azonban egyes területeken az állami kiadások növelésére. A törvénynek megfelelően emelkednek a nyugdíjkiadások, a családtámogatások, a szociális segélyek és a felsőoktatás kiadásai. A költségvetés pedig biztosítja a növekvő EU-támogatásokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozást.
Reformok a költségvetésben: az egészségügyi reform célja, hogy a szolgáltatás színvonala növekedjen, a hozzáférés egyenlőtlenségei mérséklődjenek és az állami kiadások fenntartható mértékűek maradjanak. A biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése - az eddig látszólag korlátlan közfelelősség és közfinanszírozás helyett - egyértelművé teszi az egyéni felelősséget az egészség megőrzésében, szabályozottabbá válik az egészségügyi ellátás finanszírozásához történő egyéni hozzájárulás.
Látszik az is, hogy a nyugdíjrendszerben változtatások szükségesek ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon az egyensúlyt megközelítő állapotba kerüljön.
A közoktatási reform célja az esélykülönbségek csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása, a jelentkező diszkrimináció felszámolása, az alapkészségek - írás, olvasás, számolás, szövegértés - megerősítése, a rendszer jelenleginél hatékonyabb működésének elősegítése, az önkormányzati társulások ösztönzése.
A felsőoktatás területén el kell érni, hogy a reform javítsa a képzés színvonalát, és alkalmasabbá tegye a változó szerkezetű, nagyságrendű munkaerő-kereslethez való alkalmazkodásra a felsőoktatást.
Az ártámogatásoknál a fogyasztói árkiegészítések jelenlegi rendszere kapcsán az árakon keresztül nyújtott támogatások többségére igaz, hogy a rendszer az erőforrások pazarló felhasználására ösztönöz, és nem szolgálja a gazdaságos, ésszerű, takarékos gazdálkodást. A gyógyszereknél a támogatás mainál hatékonyabb rendszerének kialakítására az egészségügyi reform részeként kerül sor. A közlekedésben a tarifa- és kedvezményrendszer átalakítására az új közlekedésfejlesztési koncepcióban, várhatóan 2007-ben kerül sor.
A gázártámogatás jelenlegi, árba épülő, valamennyi háztartás számára jelentős támogatást biztosító rendszerét 2006-2007-ben fokozatosan felváltja a szociális helyzetük alapján rászoruló nagycsaládosok célzott támogatása. A szociális alapú támogatási rendszerben az érintett mintegy 1,2 millió család terhei a világpiaci áraknál alacsonyabb hazai kitermelésű költségek alapján keletkező bányajáradékon és az ezt kiegészítő költségvetési támogatáson keresztül kerülnek mérséklésre.
Jelentős részt képviselnek a fejlesztésekre fordítható források a költségvetésben. A költségvetést az előbb elmondottak alapján egyszerre jellemzi egy erőteljes egyensúlyjavítás, ugyanakkor a hosszú távú fejlesztések megalapozása is.
A fejlesztés költségvetése a költségvetés, mert megkezdődik az Európai Unió hétéves költségvetésének végrehajtása. A következő hét esztendőben, 2007-tel kezdődően, mintegy 8000 milliárd forint fordítható fejlesztésre, többek között vidékfejlesztésre is. Bár azzal számolunk, hogy az uniós források szinte teljes egészét felhasználjuk, ez nem jelenti azt, hogy ez egy arányos felhasználás lesz. Az első évben körülbelül 600 milliárd forintos felhasználásra kerülhet sor, a következő években meghaladhatja az 1000 milliárdot.
A költségvetés gyakorlatilag három évre mutat előre, tekint előre, ezért a fejezetek számolhatnak azzal, hogy milyen kereteik lesznek a következő periódusban. Így megállapítható, hogy az igazságszolgáltatásnál a rendelkezésre álló forrásokból biztosítható az ítélőtáblák, a fellebbviteli főügyészség, a bíróság, az ügyészség zavartalan működése. Elmondható, hogy a prioritásként kezelt igazságszolgáltatás függetlensége nem gyengül.
Az egészségügyi intézmények működéséhez szükséges támogatások megtalálhatók a költségvetésben, ugyanakkor a közszféra reformlépéseivel összhangban jövőre sor kerül az intézményi struktúra átalakítására, így például megváltozik az Országos Alapellátási Intézet gazdálkodási jogköre, regionalizálásra kerül az ÁNTSZ. A törvényjavaslat az egészségügyi kiadásokat racionalizálja. Ez végső soron a betegek érdekeit szolgálja, mert a reformok generálta költséghatékonyság javításával lehetővé válik a szolgáltatások színvonalának emelése már középtávon.
A 2007. évi költségvetési törvényjavaslatban az egyházi intézmények és feladatok ellátására 25,5 milliárd lesz fordítható, ezen belül nő az egyházi járadékfizetési előirányzat összege, a vidéki, ötezer lakosnál kisebb településen egyházi szolgálatot teljesítők támogatása az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciójára és az egyéb beruházásokra fordítható állami hozzájárulás. Jelentősen emelkedik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére fordítható összeg, valamint nő az egyházi fenntartású közoktatási és szociális intézmények kiegészítő támogatására fordítható összeg is.
Magyarország alapvető érdeke, hogy a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat a lehető legnagyobb mértékben vegye igénybe. A felhasznált uniós pénzeszközök mind a gazdaság modernizálásához, mind a foglalkoztatás növeléséhez, mind az ország területi különbségeinek csökkentéséhez jelentősen és egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá. Az uniós támogatások tehát egyúttal a konvergenciaprogram sikeres végrehajtásának és így az államháztartási hiány középtávú csökkentésének is fontos elemét képezik.
A benyújtott törvényjavaslat tartalmazza az uniós források felhasználásának törvényi garanciáit. Ez egyrészt a társfinanszírozáshoz szükséges központi költségvetési források rendelkezésre állását, másrészt a törvényjavaslatban megfogalmazott rugalmas átcsoportosítási rendelkezéseket is jelenti.
Magyarország 2007-ben is az Unió pénzügyi szempontból kedvezményezett tagállamai közé fog tartozni. 2007-ben a központi költségvetésen keresztül összesen mintegy 465 milliárd forint - 160 milliárd forinttal több, mint 2006-ban - uniós forrás kifizetése prognosztizálható. Ehhez közel 166 milliárd forint központi költségvetési társfinanszírozás kapcsolódik.
A költségvetésen kívül fizetendő agrártámogatások összege azonban meghaladja a 190 milliárd forintot. Magyarország 2007. évi várható hozzájárulása az uniós költségvetéshez - a 2006-os előirányzattól némileg eltérve - 215 milliárd forint.
A kiigazítási időszakban a munkaerő-piaci helyzet tekintetében a kormány célja az, hogy a foglalkoztatás szintje ne csökkenjen. Az aktivitási arány várhatóan minimálisan 0,2 százalékponttal lesz magasabb a jövő évben, mint az idei évben, amit a munkanélküliségi ráta hasonló mértékű emelkedése okoz, mert nőni fog a munkát keresők száma.
A kormány a rendelkezésére álló források célirányos felhasználásával segíti a foglalkoztatás és a termelékenység hosszú távú növekedését. Ennek megalapozása érdekében 2007-ben a klasszikus aktív foglalkoztatási eszközök tervévi előirányzata meghaladja az 50 milliárd forintot.
A központi keretből a központi képzési és foglalkoztatási programokra, a pályakezdő, a roma és a hátrányos helyzetű munkanélküliekre, a közalapítványok foglalkoztatási célú feladatainak finanszírozására, a szociális párbeszéd programjainak támogatására, a munkaügyi központok által indított programok kiegészítő támogatására is sor kerül.
(9.10)
Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság területéhez tartozó kérdésekben a bizottságban többségi véleményként fogalmazódott meg, hogy a törvényjavaslatban emelkednek a nyugdíjak, családtámogatások, szociális segélyek összességében közel akkora mértékben, mint a megélhetési költségek.
Az uniós források alapvetően a társadalom megújításának céljait szolgálják, az életesélyek egyenlőtlenségeinek csökkentésével a kisgyermekkortól kezdődő és az egész oktatáson áthúzódó tudatos, szervezett folyamat segítségével. Ezenfelül az esélyegyenlőtlenségi, illetve roma kisebbségi felzárkóztatással kapcsolatos feladatokra az uniós forrásokon kívül a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetében a korábbiakhoz képest jelentős összeg, 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
A nyugellátások az előző évekhez hasonlóan növekedni fognak a törvényi előírásoknak megfelelően. Januárban 4 százalékos mértékű nyugdíjemelés valósul meg, továbbá a nyugdíjak korrekciós célú emelésének keretében az alacsonyabb összegű nyugellátások ennél nagyobb mértékben fognak emelkedni. A családi támogatások döntő többségét kitevő, alanyi jogon járó családi pótlék összegei az inflációnak megfelelően emelkednek, ami átlagosan 770 forintos növelésnek felel meg gyerekenként havonta. A nyugdíjminimumhoz kötött családi támogatások növekedésének mértéke 4 százalék, míg a keresetarányos gyed 7,2 százalékkal emelkedik. A családi pótlékot kiegészítő szociális támogatások, illetve ezzel összefüggő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi határa 2007. január 1-jétől 10 százalékkal emelkedik, így ennek a támogatási rendszernek a keretében körülbelül 600 ezer - jövedelmi szempontból rászoruló - gyermek támogatásával számolunk 6,5 milliárd forintos nagyságrendben.
A mezőgazdasági bizottságban megfogalmazódott, hogy 2007-ben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében a kiadási lehetőség 21 milliárd forinttal, 5,7 százalékkal nő, elsősorban az uniós támogatások eredményeképp. Az agráriumban szerkezeti változást jelent a kizárólag nemzeti költségvetésből a csatlakozást követően még átmeneti jelleggel, 2007. április 30-ig működtethető nemzeti támogatási célok számának és a támogatásra fordítható összeg csökkenése.
Az Új Magyarország vidékfejlesztési program 35, majdnem 36 milliárd forint előirányzatával kiegészítve több mint 157 milliárd forint támogatást nyújt. Ez komoly előrelépést jelent az ágazat modernizációjában, az anyagi, műszaki színvonal lemaradásának pótlásában, a környezetvédelmi követelmények érvényesítésében. Új típusú támogatási forma a mezőgazdaságot ért elemi csapások hatásainak enyhítését szolgáló mezőgazdasági kárenyhítési rendszer bevezetése, amelyről a parlament nem is olyan régen fogadta el a törvényt. A konstrukció a termelők és a központi költségvetés közös tehervállalása révén javítja a termelők jövedelembiztonságát. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra a 2007. évben felhasználható összes forrás tehát mintegy 55 milliárd forinttal, 456 milliárd forintra nő. 2007-ben a helyi önkormányzatok mintegy 3100 milliárd forint hitelforrások nélküli bevétellel gazdálkodhatnak, ami 200 milliárd forinttal több, mint 2006-ban.
A közel 1600 milliárd forintot kitevő támogatások több mint 8 százalékkal haladják meg az előző évi államháztartási tartalékkal csökkentett előirányzatot, de a fővárost érintő tömegközlekedés esetében a BKV és a 4-es metró támogatása nélkül is eléri ez a növekedés a 3,5 százalékot. A fejlesztések prioritását jelzi, hogy a fejezetekből származó társfinanszírozással együttes központi költségvetési és EU-s források növekménye több mint 16 százalék, és ez is a metróberuházás nélkül számított összeg.
A konvergenciaprogramban megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében ezen alrendszerben is érvényesülnie kell még a racionálisabb gazdálkodásnak, a hatékonyabb közfeladat-szervezésnek. Ezt ösztönzi a közel 3 milliárd forinttal megemelt kistérségi támogatás, amely az önkéntesen szerveződő kistérségi társulások és ezen belül működő hagyományos intézményfenntartó társulások közszolgálati feladatainak magasabb színvonalon történő ellátását segíti.
Néhány gondolat az ÁSZ véleményével kapcsolatban megfogalmazódott a bizottsági véleményekből. Megállapításra került - ahogy itt az ÁSZ elnöke is elmondta az előterjesztésben -, hogy a költségvetés technikai összeállításáról már régen olvashattunk ennyi jó véleményt az ÁSZ véleményében. Ez többé-kevésbé abba a keretbe illeszthető, hogy a jövő évi költségvetést megvalósíthatónak tartják az elemzők, a legnagyobb hitelminősítő intézetek, a Nemzeti Valutaalap és az Európai Bizottság is. Természetesen mindenki lát kockázatot, de ezek a kockázatok idén, jobban mondva jövőre várhatóan nem a bevételi oldalon jelentkeznek.
Az ÁSZ kritikaként fogalmazza meg, hogy nem látható át a költségvetés, nem tudja összehasonlítani a jövő évi és az idei számokat. Ez a kritika valahol érthető és jogos is, hiszen a kormányváltozás után jelentős változások történtek a kormányzati szektorban, illetve az év közbeni változások következtében átrendeződések következtek be. Ezeknek a tisztázását szolgálja a 2006. évi költségvetés módosítása, amely hétfőn kerül a Ház elé, és ez természetesen már ezt az ÁSZ által felvetett kritikát is kezelni fogja.
Az ÁSZ azt mondja, hogy nem látja a reformok hatását a jövő évi költségvetésben. E tekintetben pedig a helyzet az, hogy pénteken került benyújtásra a parlamentnek a pénzügyi törvénymódosító csomag és a jövő évi költségvetés megalapozását szolgáló csomag. Ez 22 szakmai törvénymódosítást tartalmaz, beleértve az államháztartási törvény módosítását, valamint a társadalombiztosítási jogszabályok változását is, ami annak érdekében történik, hogy biztosítási alapú lehessen jövőre az egészségügy.
Tényleg nem látja még a jövő évi költségvetésben az ÁSZ azt, hogy hogyan változik a gyógyszer-támogatási rendszer, bár bekerült a dokumentumba az a szám, hogy a gyógyszerkassza 364 milliárd forint lesz. Ezt a gyógyszerkasszát alapozza meg a gyógyszergazdasági törvénytervezet, amelynek a vitája még folyik a parlamentben, illetve egyes részleteiről már döntött a parlament. Nem látja még az ÁSZ, hogy mitől mérséklődik a gázártámogatás az ez évre várt 150-160 milliárd forintról jövőre 112 milliárd forintra. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a napokban válik ismertté az új szociális alapú gázár-támogatási rendszer. De ugyanez a helyzet a nyugdíjszabályoknál is.
A lényeg az, hogy a kormánypárti többség a bizottságban úgy ítélte meg, hogy amiket az ÁSZ hiányol, azok jogosak, de ezek folyamatosan megteremtődnek, azoknak a feltételei folyamatosan megteremtődnek, ahogy a jövő évi költségvetés parlamenti vitája megkezdődik.
Összességében, összefoglalva tehát megerősíthetem, hogy a kormánypárti többség a bizottsági vitákban támogatta és általános vitára alkalmasnak tartja a költségvetést, amely az egyensúlyjavításra, a reformok elindítására és a fejlesztési pénzek legteljesebb mértékű felhasználására irányul.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
