TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kellemes őszi napról beszélt az előttem szóló képviselő. Úgy gondolom, amit viszont a parlament tárgyal, az annál kellemetlenebb. S különösen úgy lesz kellemetlen, hogyha a szocialista és a szabad demokrata képviselők folytatják azt a bevált gyakorlatukat, hogy ha nem tudnak mit mondani egy adott témáról, akkor emlegesd Orbán Viktort, emlegesd a Fideszt, fogjál rá mindent, hibáztasd az előző meg az azt megelőző kormányt, és akkor az ország sorsa rendbe jön.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mint kiderült, Balatonőszöd óta tudjuk, hogy ez sajnos nem így van. Valóban jó lenne inkább az ország gondjaival, problémáival foglalkozni. A 2007. évi költségvetés mindenképpen jó alkalom lett volna arra, hogy az ország valóban egy jó irányba induljon.
Én úgy gondolom, hogy mielőtt a mai napot elkezdjük, és hosszasan fogunk tárgyalni az előttünk lévő törvényjavaslatokról, mindenképpen át kell venni, hogy milyen gazdasági és milyen politikai helyzetben van ma Magyarország. A gazdasági helyzetet mindannyian ismerjük, hiszen tudjuk, hogy az Európai Unióban a költségvetés hiánya Magyarországon a legnagyobb. Tudjuk, hogy az Európai Unió gyámság alá vette Magyarországot, és lényegében, hogyha nincs az Almunia nevű szocialista politikus az Európai Unióban, akkor bizony Magyarország gazdasági értelemben és költségvetési értelemben az Európai Unió előtt már rég megbukott volna és összeomlott volna. Neki köszönhető az, hogy az ország még egy lehetőséget kapott a konvergenciaprogram fél évvel való elhalasztásával. Ez az a bizonyos: “Ferinek kellett szólni, hogy kapjunk még haladékot, hogy összekapjuk magunkat, és csináljunk egy jó gazdasági programot.” Ez a helyzet.
De hogyha a makromutatókat elemezzük, bizony siralmas helyzetben van az ország. A jövő évben a gazdasági növekedés mértéke most már az európai uniós átlag alá fog csökkenni, hiszen a költségvetés 2,2 százalékot tervez a gazdasági növekedés tekintetében. Ez majdnem feleakkora, mint ami ebben az évben várható, a 4 százalék körüli eredmény. Ha az inflációt tekintjük, még siralmasabb a helyzet, hiszen a jövő évben várhatóan 7 százalék körül lesz az infláció. Természetes, hogy a költségvetés, a kormányzat ettől egy kicsit optimistább, és csak 6 százalék fölé tervezi az infláció mértékét.
A lényeg arról szól, hogyha a szocialisták elkezdenek kormányozni egy ciklusban, lásd ezt Bokros Lajos idején, lásd Medgyessy Péter idején, lásd Gyurcsány Ferenc idején, akkor az infláció mindig megugrik, a duplájára emelkedik, aminek az árát lényegében a magyar lakosság fogja megfizetni.
Hogyha a munkanélküliségi rátát és a munkanélküliek számát tekintjük, akkor ki kell hogy mondjuk, hogy a 2007-es költségvetés a munkanélküliség költségvetése. Beismerten növekedni fog mind százalékos mértékben, mind pedig létszámban a munkanélküliek száma a 2007-es évben.
Ha az adóterhelést tekintjük, akkor pedig egyszerűen elképesztően siralmas a helyzet, hiszen tudjuk, hogy a 2006-ban, júliusban már elfogadott adótörvények hatására, illetve az előttünk álló adótörvénycsomag hatására lényegesen növekedni fog az adóterhelés Magyarországon. A járulékokkal összevetve az Európai Unióban a legtöbb adót fogják fizetni, és már most is fizetik a magyar vállalkozások és a magyar családok.
Hogyha az államadósságot tekintjük, akkor még siralmasabb a helyzet, hiszen láthatjuk, tudhatjuk, a nagy beismeréseket követően most már kiderült, hogy Magyarországon az elmúlt években a legdinamikusabban növekedett az államadósság mértéke. És ami nagyon fájdalmas, hogy a 2007-es költségvetés az adóterhelés jelentős növekedése mellett mégis az adósságállomány jelentős növelését fogja tervezni.
Ez azt fogja jelenteni, hogy még 2010 után is 70 százalék fölötti magyar államadósság várható. Tudjuk jól, ahhoz, hogy az eurót Magyarországon bevezethessük, a GDP 60 százaléka lehet az államadósság mértéke. Fogalma sincs a magyar kormánynak arról - s ebben is rekordot tartunk -, hogy mikor fogja Magyarország az eurót bevezetni.
(8.20)
S hogy milyen a politikai helyzet? Egyszerűen szólva furcsa, érdekes, elgondolkodtató. Az a politikai helyzet a kormány tevékenysége következtében, hogy Magyarországon a legnagyobb a hiány, itt lesz a legkisebb a gazdasági növekedés, itt a legnagyobb az infláció, dinamikusan nő a munkanélküliség, Magyarországon nő a legnagyobb mértékben az államadósság, Magyarországon nő az adóterhelés és a jövedelemkoncentráció az Európai Unióban a legjelentősebb mértékben. Ne higgye senki, hogy a lakosságra ez nincs hatással, majd azt is ki fogom fejteni, hogy milyen hatással van. De a politikusok, a kormány lehetőséget kapott a magyar társadalomtól, a magyar szavazóktól arra, hogy azt mondhassa, e hibák elkövetése után újra kiállhatok az emberek elé és mondhatom azt, hogy az ország sorsát én majd rendbe fogom tenni.
Gyurcsány Ferenc, Kóka János és Veres János az elmúlt év őszén azt mondták, hogy adócsökkentési programot fogadjon el az Országgyűlés öt évre, ez év nyarán pedig ugyanők drasztikus adóemelési programot terjesztettek az Országgyűlés elé, és el is fogadtatták azt az országgyűlési képviselőkkel. Az a gazdasági miniszter, aki még dübörgő gazdaságról és irigy európai országokról beszélt, ma beismeri, hogy nem mondott igazat, félrevezette a magyar közvéleményt, bocsánatot kért. Szinte hetente kér bocsánatot a Tudományos Akadémia vagy a gazdaság szereplőitől, és elmondja, hogy nem mondott igazat.
Magyarországon olyasmi történt, ami egy egészségesen működő demokráciában nem történhetne meg: a kormányfő és a pénzügyminiszter olyan költségvetést terjesztett az Országgyűlés elé, amely teljesíthetetlen. S ennek bizonyítékát is adta, hiszen tudni kell, hogy amikor lezárjuk a 2007-es költségvetés általános vitáját, az Országgyűlés el fogja kezdeni tárgyalni a 2006-os költségvetés módosítását. Úgy gondolom, az ez évi költségvetésnek meg kellene alapoznia a 2007-es költségvetési számokat. Látszik, hogy magabiztos a kormány, mert el sem tudja képzelni, hogy a 2006-os költségvetéshez benyújtott módosítási javaslaton az Országgyűlés módosítson, vagy - ne adj’ isten - ne fogadja el. Mert ha az ezután tárgyalandó ez évi költségvetési törvényjavaslat-módosítást az Országgyűlés nem fogadná el vagy módosítana rajta, akkor teljesen más számok alapján kellene a 2007-es költségvetést megtervezni.
Fordítva ülünk a lovon! Előbb le kellene zárni a 2006. évi költségvetési folyamatokat, és utána kellene elkezdeni beszélni arról, hogy mi lesz 2007-ben. Most éppen hogy le fogjuk zárni a 2007-es költségvetés általános vitáját, és utána át fogunk térni a 2006-os költségvetés módosítására, amelyben olyan módosítások vannak, mint például 200 milliárdot kivenni az emberek és a vállalkozások zsebéből szeptember 1-jétől december 31-ig. Ezt tartalmazza a 2006. évi költségvetés módosítása.
Mivel pénzügyminiszter úr csóválja a fejét, viszek neki egy példányt, és javaslom, hogy olvassa el. De el is mondom, hogy melyek ezek: evából 47,5 milliárd még ebben az évben, áfából 39 milliárd, jövedéki adóból 48 milliárd, különadóból - szolidaritási adóból - még ebben az évben 40 milliárd, eddig ez összesen 174 milliárd, az egészségügyi hozzájárulás 2 százalékkal való növeléséből 20 milliárd és a tételes egészségügyi hozzájárulás nem eltörléséből további 10 milliárd. Ez így összesen több mint 200 milliárd forint. A probléma az, hogy ezek az intézkedések, a törvény 2007-ben egész évben hatni fog. Ez azt jelenti, hogy a 2006. évi törvényjavaslat alapján - rá is tüsszentett a pénzügyminiszter úr, tehát igaz -, ha négy hónap alatt 200 milliárd forint jön be, akkor ezen intézkedések után 2007-ben egész évben 600 milliárd forintot fognak az emberek zsebéből kivenni. S ha január 1-jén hatályba fog lépni egy újabb 1 százalékos egészségügyi hozzájárulás-emelés, az havonta 10 milliárd forint, éves viszonylatban pedig további mintegy 100 millió forint többletbevételt jelent az államkasszának. Ez így összesen közel 700 milliárd forint, amit az emberek zsebéből ki fognak venni a következő évben.
Nagyon nagy áldozatai vannak a 2007-es költségvetésnek. Nézzük meg, hogy kik a legnagyobb áldozatai: a legnagyobb áldozatai a közszférában dolgozók, azok a közszférában dolgozó közalkalmazottak és köztisztviselők, akik senki másra nem számíthatnak, mint az államra, lényegében csak a kormányra. Az a 800 ezer ember a szocialista-szabad demokrata kormányra most nem számíthat. Évek óta bizonytalanság van a tekintetben, hogy kit fognak elküldeni, ráadásul a kormány ezt még megfejelte azzal, hogy növelte az egészségügyi hozzájárulás mértékét, és csökkentette a nettó fizetésüket. Tisztelt Országgyűlés! Tudomásul kell venni, hogy a szocialista és szabad demokrata kormány cserbenhagyta a közszférában dolgozókat, hiszen azzal, hogy 2007-ben egyetlen forintot sem emel a fizetésükön és a közel 7 százalékos inflációból semmit nem fog korrigálni, emellett még csökkentette is a nettó fizetésüket. Ilyen a rendszerváltás óta Magyarországon a közszférában még nem fordult elő. Nem fordult elő!
Az oktatási szakemberek majd el fogják mondani, hogy az óraszámemeléssel hány pedagógus álláshelye fog megszűnni. Ismerjük az egészségügyben folyamatban lévő változásokat. Ha minden igaz, ma megtudhatjuk, hogy mely városokban hány kórházi ágy fog megszűnni, ez hány egészségügyi dolgozó munkahelyének a megszűnését fogja jelenteni, hány embernek fogja azt jelenteni, hogy nem ötven, hanem nyolcvan-száz kilométerre kell utaznia, ha kórházi kezelésre szorul.
De átverte a kormány a családokat is. A 700 forintos családipótlék-emeléssel ne tessenek hencegni! Ha egy gyermek szülei bruttó 100-100 ezer forintot keresnek, az egészségügyi hozzájárulás és a munkavállalói járulék emelésével ennek a családnak a zsebéből egy hónap alatt havi 5 ezer forintot vesznek ki, és ha két gyermekük van, akkor a családi pótlékkal 1400 forintot próbálnak korrigálni. S akkor még nem beszéltem az áremelkedésről, az áfakulcsok emeléséről.
Tisztelt kormánypárti képviselők, gondolkodjanak el azon, hogy mit műveltek az elmúlt négy évben, és ezért milyen áldozatot várnak el a magyar társadalomtól, a magyar családoktól, a magyar vállalkozásoktól, a közszférában, az egészségügyben és az oktatásügyben dolgozóktól. Ilyen áldozatot semmilyen rossz kormányzás nem követelhet meg a Magyarországon élő emberektől. Azt kérem önöktől, gondolják át ezt a költségvetést, és amit lehet, módosító javaslatokkal közösen próbáljunk meg segíteni rajta, mert a jelenlegi költségvetés nem más, mint ugrás a sötétbe, ugrás egy nagy verembe, aminek nem tudjuk, hogy mi lesz a következménye. Ilyen áldozatot nem kérhetnek, nem várhatnak el a Magyarországon élő tízmillió embertől semmilyen célkitűzéssel.
Az, hogy a költségvetés egyensúlyát rendbe kell hozni, és hogy az európai uniós pénzeket igénybe tudjuk venni, nem lehet cél, nem lehet meghatározott követelmény, ezért az emberek milliói nem élhetnek Magyarországon rosszabbul. Albániában és Szerbiában emelkedik az életszínvonal. Uraim, Magyarország európai uniós csatlakozása után két és fél évvel önök azt mondják, hogy a magyar embereknek rosszabbul kell élniük ahhoz, hogy az Európai Unió tagjai lehessenek. Ez Magyarország számára elfogadhatatlan.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
(8.30)
