DR. PERSÁNYI MIKLÓS
DR. PERSÁNYI MIKLÓS
DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság, így a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium költségvetése, a 16. fejezet is a számok tükrében mutatja be a kormány terveit, számszerűsíti a programokat. Ezért sajátos módon nem olvasható belőle elég jól ki az az átfogó reform, amely mellett a kormány elkötelezte magát. Ezért engedjék meg, hogy néhány aspektusra külön is felhívjam a figyelmet.
A környezetvédelem és a vízgazdálkodás területén is átfogó reformok kell hogy megvalósuljanak az országban a következő esztendőkben, így 2007-ben is. Ilyen a komplex hulladékgazdálkodás bevezetése, a vízi közművek szolgáltatásainak új szabályozása, a környezettudatos gondolkodás kialakítása vagy a nemzeti parkok új szemléletű működtetése. Tárcánk szinte valamennyi területét érinti ez.
A 2007-es költségvetés - ahogy az már többször is elhangzott a vita során - a felelősség költségvetése. Ez azt jelenti, hogy a szigorú állami gazdálkodás mellett figyelmet és forrást biztosítunk minden olyan ügyre, amelyre Magyarországon éppen a jövő iránt érzett felelősség miatt mindenképpen szükséges figyelmet és forrást biztosítani. Ilyen kiemelt területnek kell tekinteni a környezetügyet, a környezetvédelmet, a természetvédelmet és a vízgazdálkodást, hiszen itt olyan gondok megoldásáról van szó, amelyek a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében elodázhatatlanok. Gondolok például az ivóvíz, a szennyvíz, a hulladék, az árvízvédelem vagy egyéb vízgazdálkodási kérdések megoldására. Ezek Magyarországon a nemzeti sorskérdés szintjeire jutottak. Sok esetben örömteli, hogy ez végre bekövetkezett, hiszen hosszú évtizedekig vártuk, hogy valóban megfelelő források jussanak ezekre a területekre. Nagy örömömre szolgál, hogy abból a mintegy 8000 milliárd forintos forrásból, amelyet az Új Magyarország fejlesztési terv során a következő hét esztendőben, 2007-től kezdődően az ország felhasználhat, amelyből modernizálódhat, minden körülbelül ötödik forintot környezeti szempontból hasznos fejlesztésre fordítunk majd.
Terveim szerint olyan időszak elé nézünk, amely valódi fejlesztések révén hazánkat környezeti ügyekben is valóban európaivá teszi. Ennek megfelelően a környezetügyi tárca jövő évi költségvetése is azt tükrözi, hogy egyrészt számolunk a szigorú állami gazdálkodás feltételeivel, kisebb bürokráciával, emellett azonban a szükséges fejlesztésekre sokkal többet költünk, mint az előző esztendőkben.
A rendelkezésünkre álló előirányzatok az ideihez képest mintegy 22 százalékkal bővültek, a kiadási szerkezet azonban jelentősen módosult. Itt nem elsősorban az uniós források igénybevételére szolgáló fedezetre gondolok, hanem arra a nagy strukturális változásra, amely a feladatok rangsorolásából adódik. Ennek kapcsán feltétlenül szólnom kell azokról az intézkedésekről, amelyek a kormányzati kiadások elkerülhetetlen csökkenéséből adódnak, és amelyeket a saját szervezetünk esetében - akár a minisztérium, akár a területi szervezetekre gondolok - a mi tárcánk is érvényesíteni fog.
Ahogy az államigazgatás egészében, úgy a mi tárcánknál is kevesebb állami alkalmazottal kívánjuk feladatainkat ellátni. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahol a feladat ellátása nem teszi lehetővé a további létszámcsökkentést. Ilyen például a vízügyi kárelhárítás kérdései, ár- és belvízvédekezés, az ezzel foglalkozó szervezeteknél nem tervezünk létszámcsökkenést. Ezt azért is szeretném kiemelni, mert a környezetvédelmi bizottság ülésén is hangsúlyosan felmerült ez a kérdés. Tehát az árvízi védekezéssel foglalkozó szervezeteknél nem kerül 2007-ben létszámcsökkentésre sor. Ezzel egyidejűleg azonban a központi létszám, tehát például a minisztériumnál dolgozók száma nagyobb mértékben csökkent.
Amint arra már utaltam, a tárca költségvetése bővül a következő évben, így a minisztérium és a felügyelete alá tartozó intézmények ésszerűbb működésével, takarékosabb gazdálkodásával egyidejűleg sokkal kedvezőbb feltételek vannak kiemelt terveink, fejlesztéseink megvalósítására.
Ezek között engedjék meg, hogy elsőként említsem meg a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését, amelyre a jövő évi költségvetésből két helyen is jelentős forrásokat tervezünk. Egyrészt 4,9 milliárd forint szerepel magában az állami költségvetésben, illetve a költségvetésnek az uniós támogatásokkal foglalkozó részeiben is további feladatok megoldását körülbelül hasonló nagyságrendben szeretnénk megvalósítani.
Szintén kiemelt feladatunk a vízkár-elhárítási művek fenntartása, amelyre a jövő évben a fejezeti kezelésű szakmai előirányzatból mintegy 1 milliárd forint áll rendelkezésre. A kárelhárítási beavatkozásokra, ár- és belvízvédekezésre további félmilliárd forint van a tervben. Itt meg kell jegyeznem, hogy mivel ugyancsak felmerült ez a kérdés a környezetvédelmi bizottság ülésén, amennyiben valóban előáll egy komoly ár- és belvíz-védekezési helyzet, akkor a költségvetés tartaléka ugyanúgy megnyílik, ahogy az idén is történt.
(10.30)
Az idén a fejezetnél jelentkező árvízi védekezési és belvízi védekezési költség együttesen mintegy 30 milliárd forintot tett lehetővé, jóllehet az eredeti költségvetésben a mostanihoz hasonló összeg szerepel. Tehát egy rugalmas kormányzati intézkedés az ilyen források biztosítását lehetővé tudja tenni. Látható, hogy ez egy úgynevezett felülről nyitott előirányzat, amelyet nyilván a szükségleteknek megfelelően kell majd kezelni.
A fejezeti kezelésű előirányzatok között szintén jelentős tétel az az 5 milliárd forint, amiből folytatni akarjuk az országos környezeti kármentesítési program végrehajtását, és ebből a programból hadd emeljek ki két jelentős projektet, amelyek már folyamatban vannak, de 2007-ben is komoly összegeket tervezünk rájuk költeni. Az egyik a nagytétényi Metallochemia gyártelep és környezetének kármentesítése. Most a munkák döntően a környező több száz ingatlan talajának kicserélését és az ott elvégzendő kármentesítést szolgálják, a másik pedig a budafoki barlanglakásoknál a gázmasszától történő kármentesítés. De érdemes arról is megemlékezni, hogy ez a kármentesítés nemcsak a XVI. fejezetben, nemcsak a mi tárcánk költségvetésénél jelenik meg, hanem, hogy egy példát mondjak, a GKM 25. címében, ahol az uránércbánya környezeti kárelhárítására 720 millió, tehát közel háromnegyed milliárd forint tervezett a költségvetésben.
De hasonlóan, ugyanilyen logika szerint a költségvetés más fejezeteiben, nem csak a XVI. fejezetben lehet igen komoly tételeket találni, amelyek egyértelműen környezetvédelmi célokat szolgálnak. Számomra nem az a fontos, lényeges kérdés, hogy vajon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál jelenik-e meg egy forrás vagy pedig nem, hiszen az ország számára fontos az, hogy történik-e e téren előrelépés vagy nem. Engedjék meg, hogy néhány ügyet azért itt megemlítsek. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnál lakossági közműfejlesztésre, víz- és csatornaszolgáltatás fejlesztésére jelentős, összességében 7,8 milliárd forint forrás látható.
Az FVM-fejezetben a már most folyamatban lévő I. nemzeti vidékfejlesztési terv különböző vidékfejlesztési programjait is érdemes kiemelnünk. És ha ezt összehasonlítjuk a 3-4 évvel ezelőtti állapottal, akkor azt látjuk, hogy itt egy történelmi, korszakos előrelépés történt. Az agrár-környezetgazdálkodásra például a 2007. évi költségvetésben 48 milliárd 745 forint forrás áll rendelkezésre, az EU környezetvédelmi állatjóléti megfelelésére 3 milliárd 35 millió forint, a mezőgazdasági területek erdősítésére 12 milliárd 720 millió forint, amellett, hogy olyan tételek is megmaradnak és jelen vannak, mint például a parlagfű elleni védekezésre mintegy 800 millió forint, termőföldvédelemre 400 millió forint erdőtelepítésre, erdőszerkezet-átalakításra 600 millió forint.
De hadd térjek vissza a XVI. fejezethez! Új időszak kezdődik ugyanis számunkra 2007-ben az uniós források igénybevétele szempontjából is. Az elmúlt évek során felkészültünk erre a feladatra, mind a projektek szakmai előkészítése, mind pedig a pénzügyi fedezet biztosítása révén. Hadd emeljek ki három jelentősebb projektet az uniós támogatással megvalósuló környezetügyi projektek közül, hiszen ezek a programok 2007-ben kezdenek felgyorsulni, még akkor is, ha a megvalósításuk a további, következő éveket is igénybe veszi, mert olyan horderejű, olyan nagyságú programokról van szó.
2007-ben például folytatódik a Ráckevei-Soroksári Duna-ág teljes helyreállítását szolgáló program előkészítése. Ez egy hatalmas, közel 35 milliárd forint összegű beruházás, amelynek előkészítésére jövőre 1,3 milliárd forintot fordítunk annak érdekében, hogy a programot 2007-ben valóban be lehessen adni az Európai Bizottsághoz. Megkezdődik a kis-balatoni vízvédelmi rendszer második ütemének megvalósítása is, egy olyan program, amely lassan már 20 éve várat magára, részben szakmai, részben anyagi okok miatt. Ugyanis a '80-as évek közepén elakadt ennek a programnak a befejezése. A mintegy 7,5 milliárd forint értékű program előkészítésére 2007-ben körülbelül félmilliárd forintot használhatunk fel. A Duna árvízvédelmi töltéseinek teljes körű kiépítése is uniós pénzek felhasználásával teljesedik majd ki, a Duna-projekt összességében egy 18 milliárd forinthoz közelítő értékű program, amelynek előkészítésére 2007-ben mintegy 1 milliárd forint áll rendelkezésünkre, és a teljes hazai Duna-szakaszon még hiányzó árvízvédelmi művek, fontos vízgazdálkodási műtárgyak és egyes mellékágak rendezésének az előkészítését akarjuk jövőre elvégezni.
De engedjék meg, hogy ne csak előkészítéseket és a következő esztendőkben esedékes fejlesztéseket említsek, hiszen ezek nagyon fontosak, de fontosak azok a programok is, amelyek megvalósítása már megkezdődött, és 2007-ben nagy erőkkel fog folytatódni, és nyilván ezek forrása is rendelkezésre áll. Terveink szerint folytatódik az ország hulladékgazdálkodási rendszereinek modernizációja és kiépítése. Az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt akarunk fektetni a hulladékképződés megelőzésére, mérséklésére és a hasznosítás növelésére. Az előttünk álló hét esztendőben közel 300 milliárd forint fejlesztési forrást tudunk hulladékgazdálkodási fejlesztésekre fordítani, és ezek eredményeként szelektív gyűjtés, újrahasznosítás, biztonságos ártalmatlanítás következhet be, és európai színvonalúvá válhat Magyarországon is a hulladékgazdálkodás.
Egy történelmi lemaradás behozásáról van szó, és nyilván ehhez szükség van az épülő komplex hulladékgazdálkodási rendszerekre, amelyek a gyűjtéstől egészen az ártalmatlanításig a teljes folyamatot átfogják. 2009-re ugyanis az országnak a környezeti és egészségügyi szempontból kockázatot jelentő szemétlerakó telepek működtetését meg kell szüntetnie, csak olyanok működhetnek, amelyek biztonságosak. Ez egy óriási kihívást jelent. A konkrét projektek közül hadd említsem meg például a homokhátság regionális hulladékkezelési programot vagy az északkelet-Pest megyeit, de ilyen a Balaton körüli három nagy regionális program vagy a Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron térségi programok, a Szabolcs-Szatmár megyei program. Gyakorlatilag az ország valamennyi jelentős regionális hulladékgazdálkodási programja folytatódik, vagy az előkészítése jelentősen előrejut 2007-ben.
Ugyancsak kiemelt feladatunk az ivóvízminőség-javító nemzeti program folytatása. Csak a legjelentősebbeket hadd emeljem ki! Az észak-alföldi régió ivóvízminőség-javító programjának első üteme 109 ezer lakost érint 41 településen. Előkészítés alatt áll az észak-alföldi régió ivóvízminőség-javító programjának második üteme, valamint egy hasonló program a dél-alföldi régióban, összesen 411 települést érintve. Mindkét nagy projekt esetében a jövő év végéig kívánjuk benyújtani a Bizottsághoz a támogatási pályázatot.
A szennyvízkezelés tekintetében is komoly fejlesztések vannak folyamatban, szinte az ország valamennyi nagyvárosában. Budapesten folytatódik a központi szennyvíztisztító építése, amely egész Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása ezekben az években. De hogy más példákat is említsek, Győrben, Szegeden, Sopronban, Kecskeméten, Debrecenben, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Veszprémben, Nyíregyházán, Békéscsabán, Székesfehérváron, Makón, Nagykanizsán, a Tápió mentén, a dél-balatoni településeknél és a Velencei-tó környékén és további 60 városban is hasonló beruházások vannak folyamatban.
(10.40)
Engedjék meg, hogy a természetvédelem területéről is hozzak példákat, hiszen olyan programok folytatódnak, mint például a gemenci térségben a Duna-Ipoly Nemzeti Park ottani területén annak a mellékág-rehabilitációnak a megvalósítása, amely világbanki kölcsönnel és támogatással valósul meg; vagy a hortobágyi tájrehabilitációs program - ez mintegy egymilliárd forint nagyságrendű program -, mely segít abban, hogy a Hortobágy ismét azt a képet kapja, amelyet annak idején eleink, Petőfi Sándor, Arany János és mások az Alföldön láttak és megénekeltek.
Az Új Magyarország fejlesztési terv megfelelő hátteret és keretet ad az említett fejlesztésekhez. Ez a program ugyanis arról szól, hogy gyökeresen átalakíthatunk egyes területeket, például a környezetgazdálkodást, a környezettudatos szemléletet megjeleníthetjük a gazdasági és infrastruktúra-fejlesztésben, de az oktatáson át az energiapolitikában is. Fontos arról is szólni, hogy maga a fenntartható fejlődés elve egy átfogó, horizontális rendezőelve ennek az egész fejlesztési programnak. Itt egy pillanatra hadd említsem meg: tegnap Ékes József képviselő úr említette, hogy szomorú, hogy a klímaváltozás, a globális felmelegedés - ahogy ezt ő nevezte - kérdése a környezetvédelmi fejezetnél nem kellően fokuszált. Itt hadd említsem meg, egyfelől úgy vélem, hogy bizony a tárcánál igen komoly tevékenység zajlik e tekintetben, akár csak a szén-dioxid-kibocsátási kvóták hazai rendszerének a megteremtését említem meg, akár arra gondolok, hogy milyen komoly programok indulnak meg, amelyek ugyancsak ezt szolgálják, nemcsak a fejezeten belül, hanem az előbb említett nemzeti vidékfejlesztési terv keretében a bioüzemanyag-termelésre vagy erdősítésre. De a megújuló energiaforrások átvételi garanciái és megemelt átvételi ára is ilyen szabályozó, és nem utolsósorban az Új Magyarország fejlesztési tervben a környezet és energia operatív program olyan lehetőségeket nyit energiahatékonyságban, energiatakarékosságban, megújuló energiaforrások fejlesztésében, amelyek valóban kiemelkedőek.
Meg kell azt is említenem, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervben a szűken értelmezett környezetügyi fejlesztések nemcsak a mi tárcánk által közvetlenebbül befolyásolt környezet és energetika operatív programban kap helyet, hanem a regionális operatív programokban is. Együttesen mintegy 1,5 milliárd forintot tesznek ki ezek a források, de ha tágabban értelmezzük a környezetügyi fejlesztéseket, tehát beleszámolunk például olyan közlekedési fejlesztéseket, amelyek a tömegközlekedésre vagy az elkerülő utak építésére, a kerékpárutak fejlesztésére, a vasútfejlesztésre vonatkoznak, ezek további mintegy 1300 milliárdot képviselnek. Az Új Magyarország vidékfejlesztési terv forrásai pedig mintegy 400 és 500 milliárd forint közötti nagyságrendet tesznek ki.
Én úgy vélem, hogy összességében tehát a környezeti ügyek szempontjából a 2007-es esztendőben komoly előrelépéssel, nagyon szép lehetőségekkel számolhat az ország, még akkor is, ha a hivatalokat működtetnünk nem lesz egyszerű a kevesebb pénzből, mint ahogy az előző években tettük.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
