BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden költségvetés sok száz oldalas, hihetetlenül sok számmal. Azt gondolom, nagyon könnyű a számok között eltévedni. Sokan a képviselőtársaim, akik soronként próbálják összehasonlítani, hogy volt tavaly vagy tavaly előtt, és ehhez képest mi várható 2007-re, ebbe a tévedésbe esnek.
Mielőtt rátérnék a lényegi mondanivalómra, hadd reagáljak egy tegnap este elhangzott ilyen rettentő súlyos tévedésre, amikor időkeret híján már nem tudtunk reagálni. Hirt Ferenc képviselőtársunk azt állította, hogy 45 millió forint szerepel ebben a költségvetésben fogyatékosügyi programra. Ezt drámaian kevésnek tartotta. A 45 millió forint tényleg drámaian kevés, csakhogy a dolog magyarázata az, hogy sok más soron lehet megtalálni azokat a tételeket, és számos soron jelentős növekedést; hogy csak egyet említsek, az akadálymentesítést, amely most 800 millió forintot tartalmaz, szemben azokkal az évekkel, amikor a Fidesz erre 200 milliót biztosított. Azt gondolom, ilyen technikával nagyon-nagyon súlyos tévedésre lehet jutni, téves következtetésre.
Azt gondolom, hogy az általános vitában helyes, ha a koncepciót keresik a költségvetésben, ha annak járunk utána, és a számokat annak tükrében próbáljuk értelmezni és elemezni, hogy hogyan felel meg a kitűzött célnak, a koncepciónak.
(9.00)
Tagadhatatlan, hogy ennek a költségvetésnek van egy nagyon komoly koncepciója, ez pedig az egyensúlyjavítás feladata, és hogy ehhez a feladathoz valóban reformok kapcsolódnak.
Hock Zoltán az előbb nagyon helyesen tette fel a kérdést, hogy hol a reform. Erre a kérdésre lehet válaszolni. Például ott a reform az egészségügyben. Magam a rendelkezésre álló nagyon rövid időben egy - azt gondolom - különös figyelmet érdemlő, fajsúlyos területtel szeretnék foglalkozni, és ez a társadalombiztosítás. A Nyugdíj-biztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap együttes költségvetése az egész ország költségvetésének felét kitevő nagyságrend. Ami az Egészségbiztosítási Alapot illeti, itt valóban nagyon jelentős reformról van szó, hiszen emlékezzenek vissza, képviselőtársaim, az előző évi költségvetés az idei évre már 350 milliárdosra tervezte a hiányt. Azt gondolom, azt megcsinálni, hogy a hiányt megpróbáljuk a tizedére mérsékelni, hogy ebben a jövő évi költségvetésben mindösszesen 32 milliárdra rúg az Egészségbiztosítási Alap hiánya, reform nélkül nem lehet. Ezt megcsinálni úgy, hogy nem tervez jelentős pluszbevételt a kormány... - hanem megpróbálja a kiadásokat mérsékelni, és hatékonyabban felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.
Ez az Egészségbiztosítási Alap 1636,4 milliárdos, és bizony ahhoz, hogy ez a célkitűzés, tehát hogy a hiány egytizedére történő csökkentése megvalósulhasson, nagyon komoly reformlépések kellenek, amelynek a koncepcionális alapja a biztosítási elv felerősítése az egészségügyben, melyet olyan lépések támasztanak alá, mint az indokolatlan szolgáltatás-igénybevétel korlátozása, a számlaadási kötelezettség, a beutalási rend és a kapacitások átalakítása, a gyógyszerfelírási szokások megváltoztatása, a gyógyszerár-támogatási, -térítési rendszer reformja. Azt gondolom, ezekre a változtatásokra azt mondani, hogy ezek nem jelentenek reformot, nagyon-nagyon hazug állítás.
De nagyon fontos egyensúlyjavító lépésekre kerül sor a Nyugdíj-biztosítási Alap területén is. Mindannyian tudjuk, hogy a nyugdíjbiztosításban is már 100 milliárdos nagyságrendű a hiány. Mint ahogyan azt is tudjuk, hogy ennek a hiánynak lehet, hogy az egészét a 13. havi nyugdíj bevezetése - amelynek nem volt meg a forrása - magyarázza, az állította elő ezt a helyzetet. A Nyugdíj-biztosítási Alapban a jövő évre a kifizetéseket és a bevételeket is 2561,7 milliárdra tervezi a kormány, és nulla hiányt tervez; tehát nem tervez deficitet. Ezt az eredményt, hogy 100 milliárd forintos deficit helyett egyensúly legyen a kasszában, nagyon komoly megszorító lépésekkel lehet csak realizálni; különösen olyan körülmények között, hogy a már nyugdíjasok biztonságát nem teszi kockára a kormány, hogy ez a költségvetés tartalmazza a törvényben előírt évi rendes nyugdíjemelést, amely jövőre az 1,7 százalékos nettó átlagkereset-növekedéssel és a 6,2 százalékos fogyasztói árnövekedéssel kalkulálva, a svájci indexálás szerint 4 százalékos nyugdíjemelést jelent mindenkinek. Ez a költségvetés biztosítja azokat a korrekciós lépéseket is, amelyeket tavaly év végén fogadott el a parlament, amelyek elsősorban a ’88 előtt nyugdíjazottaknak az éves emelésen felül történő, plusz nyugdíjemelését jelenti.
Hogy mi ennek a forrása olyan körülmények között, hogy a járulékbefizetési teher nem növekedik? Egyébként itt térek ki arra, hogy a munkaadói járulékteher elosztásánál azért van egy átcsoportosítás: eddig a 29 százalékos munkaadói járulékbefizetésből csak 18 százalék került a kasszába, jövőre 21 százalék kerül a nyugdíjalapba. De ez önmagában véve nem elégséges ahhoz, hogy a kitűzött cél megvalósuljon. Ez a magyarázata annak, hogy azokra a megszorító intézkedésekre, amelyek az új nyugdíjak megállapításának szabályaival kapcsolatban jelentenek szigorítást - amit párhuzamosan tárgyal a parlament -, szükség volt. Ezek közül csak kettőt emelnék ki: a nettósítást - tehát hogy a következőkben a nyugdíjszámítás alapjául vett összegből már a járulékfizetés nagyságrendje is levonásra kerül -, ez az intézkedés a korrekciós lépésekkel együtt mindösszesen 8 százalékos átlagnyugdíj-megállapítási csökkentést jelent, illetve nagy változás, hogy ha nyugdíj mellett dolgozik valaki, ő is járulékfizetésre köteles.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sokféle jelzővel illették a kétnapos vita során képviselőtársaim ezt a költségvetést. Én, kedvem szerint a szigorú jelzőt használnám rá. Ez a költségvetés valóban szigorú, éppen ezért alkalmas arra, hogy ezt a célkitűzést, amely az egyensúlyjavítás célkitűzése, megvalósítsa.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
