DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetési törvényjavaslat kapcsán nem árt egypár szót szólni a hatalom természetéről, hiszen a hatalommal kapcsolatosan mindenki azt gondolja, hogy ez elsősorban valamifajta lehetőség. Szeretném ráirányítani mindannyiunk figyelmét arra, hogy ez jogok és kötelezettségek együttese, és itt a kötelezettségen van leginkább a hangsúly, nevezetesen kötelezettség a társadalom, a nemzet, az állam olyan vezetésére, hogy az továbbvihető is legyen. Tehát felelősség. Persze ez a felelősség leginkább a kormányon lévőket terheli. Ezt egyébként tükrözi a költségvetési vitában tett hozzászólások sora is, hiszen más felelősségi szintet jelez az ellenzéki hozzászólók vádaskodása, és mást a felelősen gondolkodó kormányoldali hozzászólók.
Felelősségünk persze most arra is kiterjed, hogy az általunk megfogalmazott terveknek - ezek közül is elsősorban a konvergenciaprogramunknak - megfelelő összhangot tudjunk teremteni a költségvetési oldalon. Így tekintve a beterjesztett törvényjavaslatot, de erről nagyon sok képviselőtársam már beszélt, a konvergenciaprogrammal összhangban van. Ennek megfelelően három nagyon fontos célkitűzése van: egyrészt egyensúlyt teremteni, másrészt az államreform szükséges lépéseit továbbfolytatni, és a talán legfontosabb, hogy a fejlesztésekhez szükséges forrásokat megtervezni, kifizethetőségük lehetőségét megteremteni.
Ebből a szempontból, engedjék meg, hogy én a költségvetés egy szűkebb csoportjára, a környezetvédelmi kifizetésekre fokuszáljak. Azt kell mondjam, hogy összességében a rendelkezésre álló több mint 130 milliárd forintnyi összeg - megjegyzem, ez a nemzeti összterméknek csaknem egy százalékát teszi ki -, ez egy érdekes arányt mutat, nevezetesen mintegy 72 milliárd forintos összeg az, amelyik a benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint különböző környezeti célú fejlesztéseket szolgál, és a fennmaradó összeg az, ami - mondjuk úgy - a hagyományos környezetvédelmi, illetőleg a környezetvédelmen belül az államra háruló feladatok finanszírozását jelenti. Meg kell jegyeznem, hogy ez az arány nagyon pontosan mutatja azt az irányultságát a költségvetésnek, amelyik eltökélt egy olcsóbb állam, egyidejűleg eltökélt egy, a fejlesztésekre sokkal nagyobb hangsúlyt helyező politikára.
De nézzük meg, hogy ez az 58 milliárd elegendő-e a feladatokra! A feladatok kapcsán, engedjék meg, hogy szóljak arról, hogy a költségvetési törvényből is kiolvasható, hogy például a környezetvédelmi szervezetekben is folytatódik a leépülés. Ha valaki úgy gondolja, hogy a reform nem más, mint ilyen-olyan szervezeti átalakítás, létszámcsökkentés, azt gondolom, hogy súlyosan téved. Természetesen nem a költségvetési törvényből kell majd kiolvasnunk, hanem különböző más törvényekből azokat a feladatátcsoportosításokat, amit csúnya szóval deregulációnak szoktunk nevezni. Igenis szükséges lesz a környezetvédelem területén az erők nagyobbik hányadát a szabályozásra és az ellenőrzésre, és jóval kisebb hányadát a hagyományos környezetvédelmi engedélyezési hatósági eljárásokra fordítani.
A reform nem érintheti azokat a legalapvetőbb kérdéseket, mint például az árvízi védekezés. A jelenlegi költségvetési törvény ugyanazt a mechanizmust alkalmazza az árvízvédelmi feladatok finanszírozására, mint a jelenlegi, és mint az idei esztendőben láttuk, ez megfelelően, sőt egyes vélemények szerint kiválóan működött.
Jó az az arány, amelyik nagyobb hányadot, mintegy 72 milliárdot szán fejlesztésekre. Ennek megfelelően - összhangban a nemzeti fejlesztési tervünkkel - jelentős fejlesztések fordíthatók környezetvédelmi és energetikai beruházásokra.
Mindezeket összegezve azt lehet mondani e költségvetési törvényjavaslatról és reményeim szerint az elfogadott törvényről, hogy ez egy felelős lépés lesz a tisztább és élhetőbb új Magyarországért.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
