DR. MIKOLA ISTVÁN
DR. MIKOLA ISTVÁN
DR. MIKOLA ISTVÁN, az egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyetértettünk abban, hogy a közteherviselés területén rendet kell tenni, ugyanakkor hangsúlyoztuk azt, hogy nem szabad a potyautasokat ilyen nyomatékkal hangoztatni, hiszen a potyautasok mindig a kisemberre utalnak, a kisemberre asszociálnak. Mi amellett törünk lándzsát, hogy az egész rendszert transzparenssé kell tenni, és utalni szeretnék azokra a véleményekre, amelyek elhangzottak a munkaadók járulékfizetési kötelezettségét illetően is. A rendszer nem transzparens, a járulékbeszedés nem tekinthető át, azok a listák, amelyeken a járulékbefizetők szerepelnek, továbbra sem állnak rendelkezésünkre, továbbra sem tekinthetők meg. Tehát a transzparencia, átláthatóság mellett törünk lándzsát, de ez mindenkire vonatkozzon, ne csak a kisemberre, hanem a munkaadókra is, akik az elmúlt egy-másfél évtizedben százmilliárdos nagyságrendű tartozásokat halmoztak fel, és amelyeket általunk nem ismert módon jóváírtak.
A másik nagyon fontos kérdés, amit Schvarcz Tibor képviselőtársam is említett, a címzett és céltámogatások rendszere. Itt szeretném elmondani, hogy mindenki számára világos legyen, az egészségügyben ez nem csak és nem elsősorban a fejlesztéseket, új szolgáltató egységeknek, területeknek a létrehozását szolgálja, ennél sokkal fontosabb funkciója van, hiszen tulajdonképpen az ágazat működtetéséhez a tőkehányadot jelenti, ami a tőkehasználati díj elszámolását, az amortizációt, eszközvisszapótlást képes finanszírozni. Az egészségügy működtetése dualisztikus finanszírozáson alapul, ami azt jelenti, hogy a járulékbevételekből származó pénzeket az Egészségbiztosítási Alap begyűjti, majd szerződéses jogviszonyban mint működtetési forrást küldi az intézeteknek, de ez a működtetési forrás nem tartalmaz tőkehányadot. Ez a tőkehányad a fenntartóknak, a fenntartói felelősséget vivőknek a fejlesztés-felújítási forrásaiban van, tehát szorosan kapcsolódik a címzett és céltámogatások rendszeréhez. Amennyiben ezek a rendszerek megszűnnek, akkor az egészségügy működőképessége sérül.
Azt is el szeretném mondani, ezek a források ahhoz is szükségesek - ha már itt piackonformitásról beszélünk -, hogy önálló gazdálkodási egységek formájában működhessenek az egészségügyi intézmények. Tehát számunkra az ilyen típusú megközelítés meglehetősen nehéz.
Államtitkár úr előadásában hallottuk azt is, ha jól értettem, hogy a címzett és céltámogatások a következő időszakban, amikor is az európai források pályázhatóvá válnak, és az egészségügy számára is fejlesztési lehetőséget jelenthetnek, akkor ezek az önrészképzéshez is felhasználtatnak vagy magát az önrészt fogják képezni. Szeretném jelezni, hogy ezzel nagyon komolyan csorbul az egészségügyi intézetek működőképessége, fenntarthatósága.
Aggályokat fogalmazott meg a bizottság a korkedvezményes biztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel kapcsolatban is, nyugdíj mellett munkát vállaló személyeknek a járulékalapot képező jövedelmük utáni 8,5 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségét illetően is. Ennek a társadalmi hatásait mi negatívnak látjuk, és aggodalmat érzünk már most, a törvény-előkészítés fázisában ezen szándékokkal kapcsolatban.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
