DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előbb már szóba került a törvényjavaslat salátatörvény-jellege, de Orosz képviselő úr megvédte. Akkor én azért hadd egészítsem ki az ön által elmondottakat, képviselőtársam. Ez pontosan így igaz, hogy ahány törvényt érint, annyi paragrafusból áll. Csak éppen az a probléma, hogy például az 1. §-nak 64 bekezdése van, ami egy közepes méretű magyar törvény lenne. Ebben a törvényben ez egy paragrafus, 64 bekezdés. Tisztelettel, én ebbe nem akartam belemenni, de ez jogalkotási szempontból - enyhén mondva - nevetséges.
Szóval, ezen a jogcímen, hogy itt csak egy-egy paragrafussal érintünk egy-egy törvényt, azért nagyon nehéz védekezni, mert csak a törvény normaszövege 53 gépelt oldal. Azért, bocsánatot kérek, ilyen törvényeket nem szoktunk alkotni! Igenis, az lett volna az eljárás, hogyha ezeket a törvényeket időben és önállóan módosítjuk. Most az a kérdés, hogy ennek a törvénynek az a címe, hogy a 2007-es törvényt megalapozó, hát tisztelettel, egész júniusban, júliusban erről tárgyaltunk, hiszen az adótörvények is a 2007-es költségvetés megalapozásáról szólnak. Csak éppen vannak ebben a törvényben olyan rendelkezések, amelyeket - nem tudom, milyen megfontolásból, vagy hogy nem jutott eszébe akkor a kormánynak, vagy pedig különböző indokok alapján - nem akart a nyár eleji megszorító csomag tárgyává tenni.
Éppen ezért ez a törvény most nagyon furcsa eredményt hoz. Mi kifogásoltuk nyáron, amikor az adótörvény-módosítás folyt, hogy az egyszerűsített vállalkozói adónál a hatályba léptetés az adóévtől függetlenül, év közben történik, és azt mondtuk, hogy ez rendkívül szerencsétlen dolog. Itt most mi történik? Az, hogy három olyan járulékfajta van, amely a hatályos jog szerint nem léphet a törvénnyel egyszerre hatályba, tehát a törvény nagy része - három szakasz kivételével - január 1-jén hatályba léphet, az a három, járulékot tartalmazó rendelkezés meg csak április 1-jén léphet hatályba, és megint kettétörünk egy egységes gazdasági évet azzal, hogy az év három hónapjában nincs járulék, majd a következő kilenc hónapjában pedig ilyen járulékfizetési kötelezettség van.
Tisztelt Országgyűlés! Álláspontunk szerint ennek a törvényjavaslatnak a legnagyobb hibája az, hogy tényleg a szó szoros értelmében salátatörvény. Tudom, hogy 1998 és 2002 között is tárgyalt ilyet az Országgyűlés, azt is tudom, hogy fogadott el a Ház, de az Alkotmánybíróság folyamatosan kifogásolta, hogy az ilyenfajta jogalkotástól szíveskedjen az Országgyűlés távol tartani magát. Ezt kizárólag csak azért tettem szóvá, mert több vezérszónoki felszólalás során kvázi azt ünnepelték a tisztelt képviselőtársaim, hogy lám-lám, egy tiszta költségvetési törvény van, amely már nem salátatörvény. Ez kétségtelenül igaz. Ez az, amire mondtam, hogy legalább a költségvetési törvény ebben a hibában nem szenved az egyéb hibái mellett, de szenved azokban a hibákban, amelyeket itt a 30 órás vitában elmondtunk. Viszont ez a csomag minden körülmények között, elnevezésében és tartalmában is rendkívüli hibákkal számol.
Nagyon furcsa, hogy tulajdonképpen most még várható a pénzügyi tárgyú törvények módosítása, amelyről - a sajtóból értesülve legalábbis, ameddig ezt törvényt be nem terjesztették - úgy tudtam, és itt hadd hivatkozzak a pénzügyminiszter úr nyilatkozatára, hogy ez a törvénycsomag kizárólag arról fog szólni, hogy a különböző jogértelmezési kérdésekben fog segíteni eligazodni, mert ez csak értelmezési kérdés. Van benne ilyen is, de azért az, hogy a nyugdíj mellett dolgozóknak járulékot kell fizetni, hogy ezt nem lehet jogértelmezési körbe venni, egészen biztos. Az sem jogértelmezési kérdés, hogy a háztartásbeliek járulékot fizessenek, tehát itt azért megint van egy olyanfajta keveredés, amely összekeveri ezt a törvénycsomagot meg majd azt a törvénycsomagot, amelyet a jövő héten fogunk tárgyalni.
Tisztelt Országgyűlés! Nem akarok részleteiben belemenni ennek a törvényjavaslatnak a vitájába és érdemi részébe, mert azt itt a képviselőtársaim rendre megtették, és még kétperces hozzászólásokkal a jövőben is meg fogjuk tenni. Viszont egyre szeretnék hivatkozni, hogy ahogyan itt néztem ezt a törvényjavaslatot, ebben van egy-két olyan rendelkezés, amely - megítélésem szerint - kétharmados, minősített többséget igényel majd. Ezt a vitát természetesen itt nem akarom lefolytatni, mert ennek a vitának az eldöntésére majd a szavazás előkészítése során az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága lesz hivatva, de azért egy-két kérdésben, különös tekintettel az önkormányzatokkal, önkormányzati feladatkörrel kapcsolatos kérdésekre, ezek nagyon sikamlós dolgok, hogy ezt egyszerűen feles törvénnyel próbálná meg a kormányzat módosítani.
(15.10)
Azt hiszem, hogy erre törvényes lehetőség nem lesz, de majd meglátjuk, hogy mi lesz a vita eredménye az alkotmányügyi bizottságban, és akkor nyilván a bizottság fog erre megfelelő előterjesztést tenni.
Tisztelt Országgyűlés! Eljárásjogilag tehát az az álláspontunk, hogy ez egy elhibázott, egy elkésett rész. Lehet, hogy politikai megfontolás, lehet, hogy a nyugdíjasoknak és a háztartásbelieknek az ilyen terhét úgy ítélték meg, hogy az önkormányzati választás előtt talán nem kellene ezt a megszorítást is szóba hozni, és ezért nem került be. Mindenesetre arra azért szeretnék hivatkozni, hogy június-július hónapban az Országgyűlés folyamatosan ezeket a pénzügyi tárgyú törvényeket tárgyalta, amikor ezeket is meg lehetett volna tárgyalni, mert semmi olyan új tény, új körülmény nincs, ami azt indokolja, hogy ez most legyen, hacsak az nem, hogy a megszorításoknak egy darabig gátat szerettek volna vetni, és most aztán ezt a későbbiek során kell bevezetni.
Nagyon furcsa lesz, hogy egy olyan költségvetést megalapozó törvénycsomagot fog a Ház zárószavazással 18-án elfogadni - ha jól tudom a menetrendet -, amely alapján a bevételi oldalról akkor már messze túl leszünk a részletes vitán is, és tulajdonképpen már csak a zárószavazásra készülünk a költségvetésben. Tehát minden körülmények között ez a törvény elkésett, sokkal korábban meg kellett volna csinálni, mert igazság szerint a költségvetési vitát megalapozottan csak ennek a törvénynek a hatálybalépését követően lehetett volna elkezdeni.
Köszönöm szépen. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiból.)
