JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A beterjesztett törvényjavaslat, amely a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szól, ugyanúgy az önkormányzatok jövő évi költségvetését is hivatott megalapozni, konkrétan legalább négy ilyen törvény van, amely közvetlenül érinti az önkormányzatokat ebben az úgynevezett salátatörvény-csomagban.
Előre szeretném leszögezni, hogy az önkormányzatok életében nem hoz generális és lényeges változást, ha elfogadja a parlament a beterjesztett törvényjavaslatot. Tehát nem önkormányzati reformcsomagot kell keresni ebben a javaslatban, hanem olyan módosításokat, amelyek valóban a jövő évi költségvetést megalapozzák, talán egyszerűbbé, de lehet, hogy éppen szigorúbbá teszik a jövő évi gazdálkodást, vagy lehetséges, ha valaki azt mondja, hogy a szigorúbb gazdálkodást próbálják kikényszeríteni az ebben szereplő módosítások.
Néhány technikai jellegű módosítás is van, mint például a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény módosítása, amely arra szorítkozik, hogy az október 1-jei önkormányzati választások után új önkormányzatok jöttek létre, és ezen új önkormányzatok megfelelő besorolását végzi el a jogszabály-módosítás. De összességében az önkormányzati adósságrendezési eljárásról szóló törvény módosítását is jórészt technikai jellegűnek minősítem, mert korábbi jogszabályi változásokat vezet át az előterjesztő ezen a törvényen.
Három konkrét törvényről szeretnék szólni, erről is csak röviden, mert tulajdonképpen már mások is érintették ezt a kérdéskört. Először, az államháztartásról szóló törvényben több pont érinti az önkormányzatokat. Leglényegesebbnek azt a pontot tartom, amely arról rendelkezik, hogy a normatívák lehívásánál, elszámolásánál az eddigi 5 százalékos küszöb 3 százalékra csökkent. Mit is jelent ez konkrétan? Az önkormányzatok megtervezik a következő évi költségvetésüket, elfogadják az önkormányzati rendeletet. Már az előző évben le kell adni a mutatószámokat, hogy melyik feladat ellátása során milyen létszámmal számolnak. Ennek megfelelően kapják meg a normatív támogatásokat.
Az élet mindig eltér a tervezettől, például az iskolai létszámnál is, költözhetnek adott településre gyerekek, elköltözhetnek onnan, tehát változik a létszám. Ebből a változásból mindig adódik az a helyzet, hogy vagy több normatívát kap az adott önkormányzat, vagy kevesebb pénzt kap normatív módon. Ennek a helyreigazítására év közben többször van lehetőség sort keríteni. Természetesen 1-2 ezer forint eltérés miatt nem érdemes adminisztratív okokból átvezetni ezeket a változásokat, tehát lemondani normatíváról vagy új normatívát kérni.
Eddig 5 százalék eltérésnél volt érdekeltté téve az önkormányzat, hogy feltétlenül mondjon le a normatíváról, ha több pénzt kapott, mint ami őt megillette volna. Ez természetesen azt jelentette az önkormányzatnak, hogy ha az 5 százalékot nem lépte túl, akkor tulajdonképpen kamatmentes hitelt kapott. Nagy önkormányzatoknál ez az 5 százalék már elég jelentős összeg volt. A jövő évi költségvetés helyzetéből adódik, hogy a központi költségvetés szigorítani kíván ezen, és nem akarja “megengedni” úgymond az 5 százalékos ingyenhitelt. Ez mindenképpen szigorítás, ez rossz az önkormányzatoknak. Ezt szeretném hangsúlyozni, nehogy valaki félreértse, hogy én emellett érveltem, de azt gondolom, hogy ez elfogadható. Az előző években ennek a technikája már elég jól kialakult, az önkormányzatok pontosan terveznek, számolnak, és valamennyi adófizető pénzével úgy a központi költségvetésnek, mint az önkormányzatoknak felelősen kell gazdálkodni. Ezért aztán a következő évben nagyobb odafigyelést igényel az államháztartási törvény az önkormányzatoktól a normatív elszámolás területén.
(14.10)
Bízom benne, hogy meg tudják oldani a feladatot az önkormányzatok, és nem fognak kamatot fizetni a 3 százaléknál nagyobb normatív támogatások lehívása esetén.
A másik ilyen változás, amelyről szeretnék szólni, erről még nem volt szó, szintén az államháztartási törvény egyik módosítása. Az Állami Számvevőszék kezdeményezte. Konkrétan arról van szó, hogy ha egy önkormányzat fejlesztési támogatást nyújtott valakinek, magánszemélynek, gazdasági társaságnak, civil szervezetnek vagy bárkinek, tehát ha fejlesztési támogatást nyújtott, ezt nyilvánosságra kellett hoznia. A bővülés, a változás azt jelenti, hogy nemcsak a fejlesztési támogatást kell nyilvánosságra hozni, hanem ha működési támogatást ad át önkormányzat, akkor ezt is nyilvánosságra kell hozni az önkormányzat honlapján, hivatalos lapjában, vagy mint ahogy a törvény fogalmaz: a helyben szokásos módon.
Azt gondolom, azért, hogy az önkormányzati gazdálkodás, az önkormányzati pénzköltés kontrollja, nyilvánossága meglegyen, ez megint egy olyan intézkedés, amit el kell hogy fogadjunk, és ez szolgálja a költségvetés és az önkormányzatok érdekét is.
A következőkben én is a cél- és címzett támogatásról szóló törvény módosításával foglalkoznék. Többen elmondták, hogy akkor, amikor ez a törvény megalkotásra került, nagyon jó célt szolgált. Új helyzet van, nem is mostantól kezdve, hanem attól a ponttól kezdve, amikor európai uniós tagok lettünk, és tényleg új helyzet lesz 2007-től, amikor az uniós forrásoknak egy másmilyen formája valósul meg.
Éppen ezért nagyon helyesnek tartom a beterjesztett törvényjavaslatot. Teljes mértékben egyet tudok érteni azzal, hogy a címzett támogatásokra 2007-ben és 2008-ban, új induló címzett támogatásra ne legyen lehetőség. Persze, ez azt jelenti, hogy jövőre is a megkezdett, folyamatban lévő címzett támogatásokra jelentős összeget kell fordítania a költségvetésnek. Tehát a Magyar Köztársaság költségvetésében a következő évre is a cél- és címzett támogatási előirányzaton 57,3 milliárd forint van, mert már döntések születtek és beruházások megkezdődtek vagy esetleg a közbeszerzési eljárások éppen most folynak.
Tehát a költségvetést elég nagy összeg terheli cél- és címzett támogatási előirányzattal, ugyanakkor már újat nem indít majd a parlament 2007-ben és 2008-ban címzetten. Céltámogatást indít egy szerényebb, kisebb összegben. Azt gondolom, hogy ebben megegyezés tud létrejönni a parlamenti patkó mindkét oldalán, hogy a cél az, hogy lehetőleg az európai uniós forrásokat szerezzék meg az önkormányzatok is, mert amire uniós pénzt tudunk biztosítani, oda uniós pénzt használjunk, és csak oda fordítsunk saját pénzt, amire egyébként az Unió nem engedi meg. Azt gondolom, hogy ez a beterjesztett javaslat ezt a célt szolgálja, ezt valósítja meg.
Most hogy van-e visszaesés vagy nincs visszaesés, ezzel a kérdéssel érdemes foglalkozni. Nemhogy nincs visszaesés, hanem bővül az önkormányzatok fejlesztési lehetősége. Ha figyelembe vesszük, hogy cél- és címzett támogatási előirányzatra milyen összegek szerepeltek, ha itt 2000-től nézzük a dolgot, akkor 51-néhány milliárdtól évente 64 milliárdig, 68 milliárd forint volt a legnagyobb előirányzat az elmúlt hat évben. De 2005-ben először 49 milliárd forintos keret volt, ami uniós forrás rendelkezésre állt az önkormányzatoknak. 2006-ban, ez évben már majdnem 100 milliárd ez a keret, amelynek megszerzésére lehetőség nyílott, és 2007-ben 141 milliárd. Tehát ezeket hozzá kell tenni.
Arra mindig vigyázni kell, hogy tényleges pénzkifizetésről beszélünk, vagy pedig pénz-odaítélési keretről beszélünk, mert ezek a beruházások nem egy év alatt valósulnak meg, hanem jellemzően két-három év alatt valósulnak meg, és a pénzkifizetés üteme egy-egy döntés meghozatala után két-három vagy esetleg még négy év is eltelik, mire megvalósul. De ha folyamatosan összehasonlítjuk az éves rendelkezésre álló összegeket, vagy ha a pénzfelhasználás mennyiségét is, akkor azt kell látni, hogy igen, igaz az az állítás, amely ennél a költségvetési törvénynél is benne volt, hogy a fejlesztési lehetőségeknek jó terepe a 2007. év.
Tisztelt Képviselőtársaim! Lehetne még önkormányzati vonatkozásról néhány apróbb dolgot mondani, de én talán azzal fejezném be, hogy ha önkormányzattal foglalkozó emberek nézik a 2007. évi költségvetést és az azt megalapozó törvényjavaslatot, akkor még egy dolgot mindenképpen figyelembe kell hogy vegyenek. Ez pedig az egyes szociális ellátásokról szóló T/1305. számú törvényjavaslat. Ez nagyon szorosan kapcsolódik a költségvetéshez. Ennek a törvénynek ebben a salátacsomagban is meglenne a helye, de ez viszont olyan nagy, hogy külön tárgyalja a parlament. De fel kell hívni mindenkinek a figyelmét, hogy a 2007. évi költségvetés tervezésénél az önkormányzati feladatokat, a rászorultság elvét, az ellátandó formákat nagyon jelentős változás érinti, és ezt az egyes szociális ellátások módosításáról szóló törvényben lehet megtalálni, amelynek a vitája a jövő héten kedden lesz.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Én a magam részéről támogatom a beterjesztett törvényjavaslatot, néhány ponton kell módosítást benyújtani hozzá, ezt már most látjuk, és erre készülünk mi is.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
