TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetés tervezete csak akkor lehet megalapozott, ha az abban foglaltak betarthatóságát más jogszabályok is alátámasztják. Elkészült és önök előtt van az a javaslat, amely most első ízben az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően külön javaslatként, a jövő évi költségvetéssel összhangban tartalmazza több mint húsz szakmai jogszabály módosítását.
Ahogy a költségvetés is a takarékosságról, a források hatékonyabb elköltéséről szól, ez a javaslat is korlátozni kívánja az állami kiadásokat, és átláthatóbbá kívánja tenni a költségvetést.
(11.10)
A javasolt módosítások közül az egyik legfontosabb az államháztartási törvény módosítása.
Változtatni kívánjuk az állami kötelezettségvállalások rendjét, hiszen a kötelezettségvállalások több évre előre jelentősen meghatározzák, determinálják a költségvetés mozgásterét. A tárgyéven túli állami kötelezettségvállalások, különösen a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló projektek jóváhagyása és nyilvántartása - a költségvetési mozgástér beszűkülésének elkerülése érdekében - speciális szabályozást igényel. A javaslat ezért korlátoz minden olyan szolgáltatásvásárlásra, eszközüzemeltetésre, karbantartásra vagy bérlésre irányuló szerződést, amelynek felmondási ideje meghaladja az egy évet. A pénzügyminiszter mint a kormány költségvetési politikáért felelős tagja, kiemelt szerepet kap az ilyen kötelezettségvállalások jóváhagyásának előkészítésében.
A kormány a költségvetési törvényjavaslat, illetve a zárszámadási törvényjavaslat benyújtásakor köteles lesz tájékoztatni az Országgyűlést a hosszú távú kötelezettségvállalások állományáról, a fejezetek és a várható kifizetések éve szerinti bontásban. Meg szeretnénk akadályozni azt, hogy az elmúlt évek gyakorlatától eltérően a közpénzből finanszírozott szervezetek adó- és járuléktartozásokat halmozzanak fel. Ezért - hasonlóan a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozáshoz - április 1-jétől a központi költségvetési szervezeteknél is bevezetjük a nettó finanszírozást. Ennek lényege az, hogy az intézmények nem a teljes támogatást, csupán az adóval és járulékokkal csökkentett támogatást kapják meg számlájukra.
Az átláthatóság növelése és a költségvetési kockázatok csökkentése érdekében szükségesnek tartjuk az állami kezességek, garanciák és viszontgaranciák körében pontosítani, egységesíteni a különböző fogalmakat, létrehozva ezzel a jelenleg létező különböző törvények szerinti összhangot. Egységes és több ponton szigorúbb szabályozás lép majd életbe az ilyen jellegű kötelezettségek vállalása és nyilvántartása tekintetében. Jogszabályi kezességet ezentúl csak törvényben lehet vállalni, és az elengedett kezességvállalási díjat mint támogatást ki kell mutatni a költségvetésben.
Szintén az átláthatóság javítását szolgálja a különféle adósságkategóriák világos definiálása. Az államadósság kifejezés használata ugyanis a gyakorlatban rendkívül következetlen. A törvényjavaslat bevezeti az államháztartás három központi alrendszerének konszolidált adósságát mérő államadósság fogalmat, az önkormányzati alrendszerrel együtt konszolidált államháztartási adósság fogalmat, és az Európai Unió statisztikai módszertana alapján számított, úgynevezett maastrichti adósságmutatót, amely a teljes kormányzati szektor konszolidált adósságát méri.
Az adósság alakulásának nyomon követését biztosítja az a javasolt rendelkezés, amely szerint a Pénzügyminisztérium az adósságról és az államháztartási adósságról negyedévente tájékoztatja a nyilvánosságot, a maastrichti adósság alakulását pedig zárszámadáskor bemutatja az Országgyűlésnek.
A vagyongazdálkodás racionalizálása, a költségvetési bevételek növelése, illetve a kiadások csökkentése érdekében központosítani kívánjuk a minisztériumok és más központi költségvetési szervek ingatlankezelési és -hasznosítási tevékenységét. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság feladatai kibővülnek a központi költségvetési szervek elhelyezésének megszervezésével és a vagyonkezelési szerződések betartásának szigorú ellenőrzésével.
Tisztelt Ház! A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényt azért kívánjuk megváltoztatni, hogy a kezességvállalási szabályok tekintetében összhangba kerüljön a költségvetési, valamint az államháztartási törvénnyel. Az MFB Rt. a továbbiakban tetszőleges devizanemben vonhat be éven túli forrásokat, ezekre a forrásbevonásokra azonban a törvény erejénél fogva vonatkozik az állami készfizető kezességvállalás, míg az árfolyam-fedezeti megállapodás kizárólag az árfolyamváltozás kockázata ellen nyújthat majd fedezetet.
Javasoljuk a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosítását is. Az elmúlt másfél évtizedben főként a cél- és címzett támogatási rendszer nyújtott pénzügyi segítséget a helyi önkormányzatoknak ahhoz, hogy az egyes ágazati feladataik ellátását biztosító létesítményeiket korszerűsítsék, vagy újakat hozzanak létre. Azonban Magyarország 2007-2013 között az Európai Uniótól több mint 22 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult. E források segítségével lényegesen több önkormányzati fejlesztési program és projekt valósulhat meg, mint a korábbi években. A támogatás felhasználásához viszont magyar költségvetési forrásra is szükség van. Ezért a 2007-ben és 2008-ban rendelkezésre álló beruházási támogatásokat nem külön jogcímen, hanem az uniós források mellé rendelt társfinanszírozásként biztosítja a költségvetés. A céltámogatással induló beruházásokra viszont 2007-ben is lesz decentralizált, régiónkénti keret.
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény módosításának célja az, hogy szűkítse azon önkormányzati feladatok körét, amelyek az adósságrendezési eljárás során a válságköltségvetésből finanszírozhatók. Ez összefüggésben van az önkormányzati finanszírozási rendszer reformjával, valamint az önkormányzatok jövő évre tervezett támogatásának alakulásával. A hatályos törvény szerint a helyi önkormányzat a válságköltségvetéséből a törvény mellékletében felsorolt alapvető lakossági szolgáltatások és hatósági feladatok működési kiadásait finanszírozhatja. A tervezett módosítás oly módon szűkíti a válságköltségvetésből finanszírozható feladatok körét, hogy kimondja: az önkormányzat kizárólag az e törvény mellékletében felsorolt, és számára külön jogszabályban kötelezően előírt feladatokra fordíthat forrást a válságköltségvetéséből.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslatok jelentős része érinti a társadalombiztosítással kapcsolatos törvényeket. A közteherviselés elvének erősebb érvényesítése, valamint az egészségügyi kiadások és a nyugellátások biztonsága egyaránt azt követeli meg, hogy szélesítsük a járulékfizetők körét. Fokozatosan bevezetjük a korkedvezményes nyugdíj fedezetét biztosító foglalkoztatói járulékfizetést. E járulék fizetését 2007-ben a költségvetés teljes egészében átvállalja a foglalkoztatótól, majd 2008-tól fokozatosan, több év alatt kerül bevezetésre a foglalkoztatók számára a fizetési kötelezettség.
Jövő év márciusától azoknak a nyugdíjasoknak, akik munkát vállalnak, a munkajövedelmük után 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell majd fizetniük. Természetesen ezért a többletjárulékért kiegészítő szolgáltatást is kapnak majd.
Megszűnik a hozzátartozói jogon járó egészségügyi természetbeni ellátás. 2007. április 1-jétől az a nagykorú személy, aki nem folytat felsőoktatási intézményben tanulmányokat, illetve más jogviszonya alapján nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, a minimálbér alapján 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Ez a kötelezettség elsősorban a jó anyagi helyzetű családokban eltartott felnőtt hozzátartozókat érinti majd, hiszen továbbra is járulékfizetési kötelezettség nélkül jogosultak egészségügyi ellátásra a kiskorúak, a diákok, a nyugdíjasok, a táppénzen lévők, a gyermekgondozási díjban részesülők, a rendszeres szociális segélyben részesülők, az időskorúak járadékában részesülők, az ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülők, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők, a nyugdíj előtti támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők és a fogva tartottak.
Közismert, hogy a kormány meg kívánja változtatni a lakossági gázártámogatás jelenlegi rendszerét. A gázártámogatás árba épülő, vagyis valamennyi háztartás számára jelentős támogatást biztosító rendszerét fokozatosan felváltja a szociális helyzetük alapján rászorulók célzott szociális támogatása. Ehhez kapcsolódóan szükséges a bányászatról és a földgázellátásról szóló törvények módosítása, a jogszabályok hozzáigazítása az új támogatási rendszerhez, valamint a szükséges technikai pontosítások átvezetése. Január 1-jétől a földgázár-támogatást biztosító előirányzat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetéből átkerül a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetébe, és a támogatások meghatározásáról és szétosztásáról is a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fog gondoskodni.
A közoktatásban a folytatódó reform további törvényváltoztatást tesz szükségessé. A közoktatási törvény módosítása meghatározza a fenntartók és az intézmények tennivalóit. A törvénymódosítás pontos módszert ad a tanulói időkeret számításához, hiszen a jövő évi finanszírozásnak ez az egyik sarokköve.
Az alapfokú művészetoktatásban szigorítjuk az állami kötelezettségvállalás feltételeit, és teljesítményhez illeszkedő differenciálást vezetünk be. A tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek esélyegyenlőségének növelése érdekében újraszabályozzuk a fejlődésükhöz szükséges gondoskodás feltételeit. A felsőoktatási törvény módosítása pedig megalapozza az új finanszírozási rendszer 2008-as bevezetését, a felsőoktatás jövő évi keretszámait azonban ez a szabályozás nem befolyásolja.
(11.20)
Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés vitájában minden frakció képviselői egyetértettek abban, hogy szükség van az államháztartás egyensúlyának mielőbbi helyreállítására. A konvergenciaprogram elkészítése után a következő lépés az abban foglalt kiadáscsökkentő intézkedések gyakorlati megvalósítása. A kormány a hivatalokon és az intézményeken spórol annyit, amennyit lehetséges. Kétségtelen azonban, hogy meg kell hozni olyan intézkedéseket is, amelyek sokakat hátrányosan érintenek.
A kormány valamennyi javaslatát az igazságosság, a szolidaritás és a szociális rászorultság szempontjainak figyelembevételével tette meg. Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
