DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalási módjáról kívánok beszélni, és arról a képtelen eljárásról, ami majd ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásához vezetni fog, illetőleg az oda vezető utat már láthatjuk most is.
(22.40)
Képviselőtársaim, akik az imént felszólaltak, szinte kivétel nélkül foglalkoztak ezzel a kérdéssel, bár ígéretes módon igyekeztek a törvényjavaslat egyes elemeinek a kibontására kísérletet tenni: Hankó Faragó Miklós képviselő úr a kormánypárti oldalról is igen visszafogottan, diplomatikusan kuriózumnak nevezte a törvényt - hát, ez valóban kuriózum a javából. Répássy képviselő úr csak utalt arra, hogy a bizottságban kemény kritikák hangzottak el, és - ha jól emlékszem - úgy fogalmazott az imént, hogy igen visszafogott lesz a törvényjavaslat kritikájában. De aztán fölerősödtek ezek a bíráló megjegyzések Hock képviselő úrnál, aki ugyan másokat idézve, de úgy látom, hogy egyetértve monstrumtörvényről és dinoszaurusz-törvényről beszélt, és nagyon világosan kimondta, amit én is gondolok és talán élesebben is megfogalmazandónak tartok, hogy itt a parlament tényleges szerepe ennél a törvényalkotásnál megkérdőjeleződhet. És aztán Font képviselő úr az imént azt a kifejezést használta, hogy ez a parlament megcsúfolása.
Igen, képviselőtársaim, ahogy ezt a törvényt a kormány előterjesztette, ahogy ezt a törvényt a parlament most tárgyalja és el fogja fogadni, az a parlament megcsúfolása, azt is mondhatnám, hogy része annak a folyamatnak, amit a parlament formálissá válásának, a parlament, a parlamentarizmus működése kiüresedésének lehet nevezni.
Nem elszigetelt jelenségről van szó sajnos, az utóbbi időben ez most már, úgy látszik, szokás lesz a Házban, meg kell barátkozni azzal - már aki tud, én nem -, hogy a parlamenti többség szervilis módon, bólogatójánosként fogadja el a törvényeket, és jó néhány törvényre - erre mindenképpen - jellemző, hogy azt sem tudja, hogy mit szavaz meg, mert ezt a törvényt ez alatt az idő alatt nem lehetett becsületesen, tisztességesen végigelemezni és kiértékelni.
Miről van szó, képviselőtársaim? Arról van szó - elhangzottak ezek az adatok -, hogy egy négyszáz oldalas és háromszáz törvényt módosító, háromszáz más törvényt módosító törvényjavaslatot tíz nappal ezelőtt, november 10-én, egy pénteki napon kaptunk kézhez. Négyszáz oldalas, ezt kellett tárgyalásra kész állapotban megismerni, tisztelt képviselőtársaim, és már hétfőn, három nap múlva például az alkotmányügyi bizottság ülésén erről vitatkozni. Ez vicc! Ez komolytalan! Ez méltatlan ahhoz, amit parlamentarizmusnak neveznek! Nem így képzelték azok, akik ezt az alkotmányos modellt százötven-kétszáz évvel ezelőtt megálmodták.
Nem igaz, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben csak technikai jellegű módosítások szerepelnek. Egyébként ha csak technikai jellegű módosítások szerepelnének, akkor is módot kell adni arra az ellenzéknek - és szerintem a kormánypártoknak saját maguknak is, ha becsülik azt, amit itt csinálnak -, hogy a rendelkezéseket, a mégoly technikai rendelkezéseket is pontosan meg lehessen ismerni, végig lehessen követni, ne a kormánytisztviselők becsületszavára, hogy biztos úgy van, ahogy ő magyarázza úgy általában a törvényt a bizottsági ülésen, ne pusztán becsületszóra kelljen a parlamentnek valamire rábólintania.
De nemcsak technikai jellegű kérdések szerepelnek ebben a törvényben, például Hankó Faragó Miklós képviselőtársam nagyon is érdemi kérdésről beszélt, amikor a kormány üléseinek a dokumentálásával kapcsolatos rendelkezéseket kifogásolta, mellyel, megjegyzem, az adatvédelmi országgyűlési biztosnak is meggyűlt a baja, mármint ezekkel a rendelkezésekkel, és az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságánál találkozhattunk az adatvédelmi biztos kifogásokat tartalmazó levelével.
De idézhetek más rendelkezéseket is, tisztelt képviselőtársaim, amelyekből egyértelmű, hogy itt új rendelkezések beiktatásáról van szó, nem pusztán arról, hogy az egyik főhatóságot átírják egy másiknak a nevére, hogy úgy-ahogy hatásköröket el akarnak osztani. Megjegyzem: egyébként azoknak is lehet érdemi vonatkozása, tehát nem lehet ezeket sem pusztán technikai jellegűeknek minősíteni, hanem, mint mondtam, új jellegű rendelkezésekről van szó.
Nézzük például a törvényjavaslat 1. §-ának a (4) bekezdését! Idézem: a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 26. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki, idézet: (9) bekezdés; a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos e tevékenységét a Miniszterelnöki Hivatal politikai főtanácsadójaként látja el, ha munkáját díjazás ellenében végzi. Kérem szépen, ez egy új érdemi szabály!
Más: az 1. § (5) bekezdése, a kormány tagjai és államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 31. §-át egészíti ki ez az (5) bekezdés egy új (6) bekezdéssel, idézem: a minisztert a rendelet kiadásában nem lehet helyettesíteni. Kérem szépen, ez egy nagyon lényeges, nagyon fontos alkotmányjogi szabály, ami itt megjelenik. Nem technikai jellegű szabály, hanem arról szól, hogy a miniszteri rendelet kiadására e rendelkezés értelmében csak a miniszter lesz jogosult, és más - minisztert helyettesítő jogkörben - jogszabályt nem alkothat. (Dr. Géczi József Alajos: De ez nem rossz!)
Az 1. § (7) bekezdését idézem, az pedig ugyancsak a kormány tagjai és államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 71. §-át egészíti ki új (5) bekezdéssel, idézem: “A kormányhivatal tevékenységéről a (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint beszámol a kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörben érintett bizottságát, a tájékoztatást a kormányhivatal honlapján közzé kell tenni.” Új rendelkezésről van szó.
Nem folytatom, tisztelt képviselőtársaim. Az imént Medgyasszay László képviselőtársam szerényen és az ő szokott rokonszenves modorában mentegette magát, mondta, hogy rendhagyó felszólalása volt. Mint hallottuk, az állategészségügyről és az élelmiszer-ellenőrzésről beszélt, és ő is érezte, ebben a megjegyzésben tükröződött, hogy egy ilyen áttekinthetetlen és kezelhetetlen törvényjavaslatban ő egyvalamit kiválaszt. Mert valóban, ahogy ő erről beszélt, más beszélhetett volna a bűnügyi nyilvántartásról, a biztosításról, a frekvenciagazdálkodásról vagy az építésügyi igazgatás kérdéseiről, bármiről, mondhatnám, ami az államigazgatási tevékenységgel kapcsolatban valakinek eszébe juthat.
Volnának egyébként megfelelő technikák, illetőleg vannak megfelelő technikák arra nézve, hogy egy áttekinthetetlen törvényjavaslatot áttekinthetővé tegyünk több javaslat formájában, például - ez csak az egyik lehetőség - kivételes eljárásban is meg lehetne sok mindent tárgyalni, és meg lehetne oldani az áttekinthetőséget és a gyorsaságot is. De úgy tűnik, és az emberben az a gyanú merül fel, hogy szándékos ez a dolog, hogy ne lehessen a törvényalkotásnak igazából megismernie, megtárgyalnia azt a kérdést, és az ehhez szükséges elemző, a szakértők részvételével történő megfontolt mérlegelését a döntés előtt meghozni.
Tisztelt Országgyűlés! Így, ebben a formában ez a törvényjavaslat a terjedelme, rendelkezéseinek fontossága folytán, továbbá a tárgyalására biztosított idő komolytalan rövid volta tekintetében alkalmatlan tárgyalásra és elfogadásra, a Kereszténydemokrata Néppárt már csak ebből az okból sem fogja ezt a törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
(22.50)
