DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetés tervezetével kapcsolatban elmondtam már, hogy az nem szól másról, mint az egyensúlyteremtésről, a reformokról és a fejlesztésekről. Az a folyamat, amely a jövő évi költségvetésben erőteljesen kirajzolódik, az idén kezdődött, mégpedig elsősorban az egyensúlyteremtéssel. Az elmúlt hetekben nemcsak a jövő évi költségvetés tervezetét készítettük el, hanem javaslatunkat az ez évi költségvetés módosítására is, amelyben az egyensúlyteremtés a meghatározó elem.
Már a nyáron láttuk, hogy jelentős intézkedésekre van szükség több területen, mert a folyamatok nem úgy alakulnak, ahogy azt eredetileg terveztük. Ezek az intézkedések időközben megszülettek a parlament döntéseivel is. Most nem történik más, mint az, hogy amiről nyár óta beszélünk, azt átvezetjük az ez évi költségvetés könyvelési tételein is, a folyó kiadási tételeket is módosítjuk. Így átvezetjük a nyári adó- és járulékszabályok módosításának hatását, a kormány egyensúlyteremtési intézkedései következtében több adó- és járulékszabály módosult. A többletbevételekkel részben már az idén is számolunk, ennek megfelelően szükséges változtatni a bevételi előirányzatokat is.
(19.30)
A nyugdíjasok már megkapták vagy a napokban kapják meg a magasabb nyugdíjat, az ezzel kapcsolatos kiadási többletet a költségvetésben is érvényesíteni és elszámolni szükséges. A nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor az úgynevezett svájci indexálást alkalmazzuk: a bérek és az árak alakulásához igazítjuk a törvény szerint a nyugdíjakat. A tervezettnél magasabb bérkifizetések miatt 1,2 százalékos évközi kiegészítő, az év elejéig visszamenőleges hatályú nyugdíjemelésre került sor.
A kifizetések várható növekedéséhez az is hozzájárult, hogy a nyugdíjkiadásokat alakító automatizmusok, azaz a létszám és az ellátásszám változása, valamint a cserélődés szerepe a tervezettnél nagyobb lesz ebben az évben. Ez kevésbé szakmaian fogalmazva azt jelenti, hogy az újonnan nyugdíjba vonulók nyugdíja magasabb, mint a régi nyugdíjasoké, és ez önmagában emeli az átlagot, növeli a fizetési kötelezettséget.
A Nyugdíj-biztosítási Alap egyenlege továbbra is nullszaldós marad, mivel a többletkiadások forrását a központi költségvetés fedezi.
Többet költ az egészségpénztár is ebben az évben. A legnagyobb túllépés a gyógyszertámogatásoknál tapasztalható. Ezen a téren több olyan intézkedés is történt, amelyekkel igyekeztünk kordában tartani a költekezést év közben, ennek ellenére számottevő a túllépés. Kiadási többlettel kell számolni a gyógyító-megelőző ellátásoknál is. Az egészségügyi szakellátás területén tervezett finanszírozási változások hatása csak októbertől érvényesül a folyó kiadásokban.
Mindezek alapján elmondható, hogy az egészségügyben nagy szükség van a finanszírozási rendszer olyan átalakítására, amely növeli a méretgazdaságosságot, mérsékli az aktív kórházi túlsúlyt, és előtérbe helyezi a költséghatékony ellátásokat. Így lehet csak elkerülni, hogy az ez évhez hasonló, jelentős kiadástúllépésekre ismét sor kerülhessen.
Szükséges az ez évi költségvetés módosítása azért is, mert magasabbak lettek a kamatkiadásaink, és többet költünk lakossági gázár-kompenzációra a tervezettnél. A támogatási rendszer jövőre megváltozik, és már az idén is történnek lépések ennek érdekében, ennek ellenére az ez évi költségvetés módosítására szükség van.
Külön törvényi rendelkezést igényel a Magyar Televízió magyar állammal szembeni tartozásának elengedése, mivel erre csak az Országgyűlés jogosult. A kormány 2004-ben készfizető kezességet vállalt a közszolgálati televízió 4 milliárd forint összegű kereskedelmi banki hitelére. Most azt javasoljuk az Országgyűlésnek, járuljon hozzá a Televízió tartozásának elengedéséhez.
Sor kerül a MÁV Cargo, vagyis a MÁV árufuvarozási részlegének értékesítésére, csak nem úgy, ahogy azt eredetileg terveztük. A privatizáció nem az ÁPV Zrt. közbeiktatásával történik, ugyanakkor az ez évi költségvetés erre a célra 70 milliárd forint kiadási előirányzatot tartalmaz az ÁPV Zrt. számára. Mivel a privatizációnak nem az az útja látszik most a leghatékonyabbnak, nincs szükség az ÁPV-nél ilyen kiadási előirányzatra.
Már a zárszámadás keretében, a jövő évi költségvetés tervezetének bemutatásakor időt szakítottam a magyar és az európai uniós elszámolások összefüggéseire is. Mióta Magyarország belépett az Európai Unióba, költségvetés-politikánk legfontosabb mutatóit az Unió statisztikai módszertanának megfelelően is kiszámítjuk, konvergenciaprogramjainkat pedig kifejezetten e kategóriákra építve fogalmazzuk meg.
Naponta találkozhatunk a szaksajtóban is a maastrichti hiány és adósságmutató kifejezésekkel. Mind a kommunikáció, mind az átláthatóság szempontjából komoly probléma, hogy a maastrichti mutatók teljesen más alapfilozófiára épülnek, mint azok a magyar jogszabályokban meghatározott költségvetési és államháztartási mutatók, amelyekről a parlament évente törvényt alkot. A két adathalmaz között természetesen megteremthető az átjárás, levezethető a kapcsolat, de ez még a legavatottabb szakértők számára is komoly feladat, nagy mennyiségű többletinformációt igényel.
Természetes igény, hogy azok az adatok, amelyeket év közben hozunk nyilvánosságra, minél inkább alkalmasak legyenek az államháztartási folyamatok alakulásának és ezáltal a konvergenciaprogramban rögzített középtávú gazdaságpolitikai program hitelességének a megítélésére.
A magyar prezentációt jellemző pénzforgalmi szemlélet a pénzmozgásokból indul ki. Ezzel szemben a maastrichti mutatók úgynevezett eredményszemléletben készülnek, amelynek lényege, hogy a gazdasági eseményeket, döntéseket bekövetkezésük, megszületésük pillanatában rögzíti. A magyar prezentáció az államháztartás alrendszereit fedi le, a maastrichti mutatók azonban kiterjednek például egyes állami tulajdonú társaságokra, közalapítványokra és egyéb nonprofit szervezetekre is. Vannak még további kisebb-nagyobb eltérések a két módszertan között, de a most tárgyalt törvényjavaslat szempontjából ez a kettő a legfontosabb.
Nem jobb vagy rosszabb az egyik rendszer a másiknál, más a funkciójuk. A világban néhány ország már megkísérelte eredményszemléletben készíteni a saját költségvetését, de a többségük különféle okokból utóbb visszatért a pénzforgalmi szemlélethez. Mivel az év közbeni adatok nálunk is csak pénzforgalmi szemléletben készülnek, a legjobb megoldásnak az tűnik, ha igyekszünk minimalizálni azokat az ügyleteket, amelyek a pénzforgalmi és eredményszemléletű adatok közötti különbséget eredményezik.
Az utóbbi években az egyik legnagyobb ilyen tétel az autópályák építésével kapcsolatos különféle finanszírozási konstrukciók elszámolása volt. A maastrichti mutatókat az Unió szakértőivel folytatott konzultációknak megfelelően számítottuk ki, de a megkezdett konstrukcióval összefüggésben jelentős mennyiségű hitelállomány halmozódott fel a két állami autópálya-építő, illetve -üzemeltető társaságnál. Mivel e két társaság tevékenységét a maastrichti mutató lefedi, a magyar prezentációban viszont nem részei az államháztartásnak, az ő hitelfelvételük és kifizetéseik különbséget okoznak a két hiánymutató között. Amikor az autópályákat a két cég hitelből építette, akkor a maastrichti hiány növekedett, de a magyar prezentáció szerinti hiány nem.
Most 2006-ban, illetve 2007-ben, amikor az állam átvállalja e társaságok adósságát, a magyar prezentáció szerinti hiánymutató közeledik a maastrichti hiánymutatóhoz. Ha nem az idén, hanem a jövő év során vállalnánk át a felhalmozott adósság nagy részét, akkor a jövő évi hiánymutatók között lenne több száz milliárd forintos különbség, ami nehezítené a jövő év során a havi hiányadatok értékelését. Természetesen hangsúlyozni kell, hogy nem ez az egyetlen olyan tétel, amely különböző módon érinti a két mutatót, de ez az egyetlen olyan tétel, ahol a döntéshozóknak lehetősége van az átláthatóság növelésére, és javaslom, hogy éljünk is ezzel.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A Pénzügyminisztérium az elmúlt hetekben bejelentette, hogy a Nemzeti Autópálya Zrt. hiteleiből az idén 352 milliárd forint értékű tartozást vállal át a költségvetés. Az adósságátvállalás kisebb részben novemberben, zömében decemberben fog megtörténni. Ez azt eredményezi, hogy a különböző módon számított hiányszámok már az idén is, jövőre még inkább közelebb kerülnek egymáshoz: az idén a maastrichti hiány, vagyis az államháztartás eredményszemléletű GDP-arányos hiánya 10,1 százalék alatt lesz, a pénzforgalmi pedig 9,5-9,6 százalék; jövőre a különbség még kisebb lesz: az eredményszemléletű hiány 6,8 százaléka mellett a pénzforgalmit 6,9 százalékra tervezzük.
Tisztelt Országgyűlés! A 2006. évi költségvetésről szóló törvény módosítására vonatkozó, Országgyűlés elé terjesztett javaslatot, kérem, fogadják el.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
