LÁSZLÓ TAMÁS
LÁSZLÓ TAMÁS
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Ez a törvény is egy úgynevezett salátatörvény, nagyon sok jogszabályt érint, és úgy látom, hogy ezek között a legfontosabb az illetékekről szóló törvény módosítása, ami újabb terhet ró az állampolgárokra, és olyan érzése van az embernek, hogy ez az összetett törvénymódosítási javaslat is leginkább ennek érdekében született meg. Majd a végén fogom említeni Lenkovics Barnabás ombudsmannak a véleményét, akinek sok aggálya volt ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Azért abból, hogy felhívta a figyelmet bizonyos elemekre, úgy gondolom, hogy átgondolásra érdemes ez a törvénymódosítás egészében.
Most néhány részletet külön-külön elemeznék. Itt van mindjárt az az eleme a törvénynek, hogy az építésrendészeti bírság kiszabásával kapcsolatban eltörli a jelenlegi jogszabályt, és azt mondja, hogy nem a törvény, hanem a kormány szabályozná a bírság mértékét. Kérdem azt, hogy miért a kormány, miért nem jó a jelenlegi törvényi szabályozás, vagy ha nem jó, akkor miért nem ebben a törvényben szabályozzuk mindezt. Miért kell ezt a kérdést is erőszakosan a kormány hatáskörébe utalni? Valószínű, hogy emögött is inkább az áll, hogy meg lehessen emelni a kiszabható bírságok mértékét.
Van itt egy olyan pontja a törvénynek, amely arról szól, hogy abban az esetben nem szabható ki építésrendészeti bírság, amikor - az utolsó szót idézem - “az építtető nem járt el bizonyítottan rosszhiszeműen”. Azt gondolom, hogy ez egy pongyola megfogalmazás. Ki bizonyítja ezt a rosszhiszeműséget? Mit jelent a rosszhiszeműség ebben az esetben? Tehát ez olyan tág teret ad az önkormányzati vélekedésnek, ami, azt hiszem, nagyon sok vitára ad okot, és ezt jó lenne elkerülni.
Az energetikai tanúsítványokhoz mondanék néhány gondolatot, kiegészítve azt, amit Katona Kálmán képviselőtársam már említett. Mondok erre példát, hogy mennyi anomáliát okozhat ez. Önkormányzat rendelkezik nagyon sok bérleménnyel, és az önkormányzatoknak is, természetesen ezen törvény alapján energetikai tanúsítványt kellene készíteni, ez többletfeladat, többletköltség, költségvetési fedezetet kellene erre biztosítani. Nem látjuk azt, hogy ez csak az új épületek esetében lesz-e kötelező, a hatálybalépésből az következik-e, hogy 2007. január 1-jétől ez valóban megjelenik kötelezettségként.
De mondok extrém példát. Nem tartalmaz rendelkezést a tekintetben, hogy ezt minden komfortfokozatú lakás esetében teljesíteni kell-e, így például egy komfort nélküli lakás esetében is át kell-e adni a bérlő számára. Így előadódhat, hogy az energetikai tanúsítványért több pénzt fizet ki a bérbeadó önkormányzat, mint amennyi a lakás lakbéréből befolyó összeg, amiből egyébként még más kiadásokat is fedezni kell.
Van itt még két nagyon érdekes tétele ennek a törvénynek. Látható, hogy hihetetlenül szerteágazó ennek a salátatörvénynek az illetékességi hatásköre. Foglalkozik az orvosi, ügyvédi fegyelmi hatósággal, és beemel új fogalomként tervező-, szakértő mérnökök, építészek fegyelmi testületének pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát, amit a bíróság végrehajtási záradékkal lát el. Ehhez tartozik még egy pont, ez a '95. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés t) pontja. Azt mondja, hogy: “rendeletben szabályozza a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi szakértői tevékenység szakmai szabályait”. Mind a két ponttal kapcsolatban az a véleményem, hogy a szubszidiaritás elvét sértik ezek a rendelkezések, mert azt gondolom, hogy ezeket az építész és építőmérnöki kamaráknak kellene megállapítani, a fegyelmi testület is ott kellene működjön, illetőleg a szakértői tevékenység szakmai szabályait is ezeknek kellene meghatározni. Véleményünk szerint nem szükséges ezt felemelni egy törvényi szintre, és ráadásul a kamarák ezt sokkal jobban meg is tudnák állapítani, el tudnák végezni.
Az illetékekkel kapcsolatban azt látjuk, hogy számos tétel 50 százalékban vagy azt meghaladó mértékben tartalmaz emelést, ezt rendkívüli mértéknek tartjuk, ügyfelek számára nagyon megterhelőek. További tagolást is javasolnánk az 1/d pont tekintetében például, 250 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű egyéb rendeltetésű építményeknél önálló rendeltetési egységeknél 500 négyzetméterig, legyen mondjuk 50 ezer forint, és 500 négyzetméter felett legyen ez a 100 ezer forintos tétel.
Van itt egy nagyon érdekes része ennek a megállapításnak. Megint csak kapcsolódnék ahhoz, amit Katona képviselőtársam mondott, ez az antenna kérdése. Nagyon sok mindenben rendkívül részletező a törvény, de rengeteg életszerű dolgot meg nem határoz meg. Létesítenek például nagyon sok templomtoronyban antennát. Akkor az a templomtorony magasságához fog viszonyulni, vagy ahhoz az antennához, amit a templomtoronyban, csak - mondjuk - 50 centi magasat létesítenek, de 30 méter magasságban? Tehát egy csomó olyan extrém dolog merülhet fel ezzel kapcsolatban, ami megfontolásra érdemes.
Itt van ez, amit Ujhelyi István államtitkár úr nagyon kedvező lépésnek mond, hogy az egy építésügyi hatósági határozatban engedélyezett, életvitelhez szükséges anyagok, tárgyak tárolására szolgáló építmények építésének, bővítésének, átalakításának s a többi építésügyi hatósági engedélyezésére irányuló eljárásért illetéket nem kell fizetni. Rengeteg esetben előfordulhat olyan, különösen vidéki helyzetben, ahol, mondjuk, épül egy 100 négyzetméteres családi ház, és egy 1000 négyzetméteres raktár ugyanazon a telken, hiszen ez is egy életszerű példa volna - akkor arra nem kell illetéket fizetni? Tehát egyik esetben, úgy tűnik, hogy kedvezményeket ad ez a rendelkezése a törvénynek, a másik esetben pedig nem teljesen életszerű ez a megoldás.
Most térnék rá arra, amiről Lenkovics Barnabás ombudsman úr beszél, ez pedig azon jogokkal kapcsolatos, hogy ki is az ügyfél.
(21.00)
Azt hiszem, hogy ez egy olyan rendkívül fontos rendelkezés, amiben - úgy gondolom - egy óriási visszalépés tapasztalható ebben a törvényi rendelkezésben. Úgy tűnik, hogy ez az egész arra irányul, hogy lehetőség szerint senki ne tudjon beleszólni valamely építési tevékenységbe.
A korábbi szabályozás azt mondta, hogy “ügyfélnek minősül”, felsorolja, és azt mondja, hogy “különösen”, és most egy pontot emelek ki: “a közterület kivételével a közvetlenül szomszédos telekkel rendelkező jogosult, kivéve a terület” s a többi. Tehát a szomszéd jogait határozta meg ebben.
Azt gondolom, hogy ma, amikor az alkalmazkodó építészet, egyáltalán az illeszkedés szabályai nagyon sok városban rendkívül fontos követelményként kellene megjelenjenek, ennek a szabálynak a kilúgozása olyan módon, hogy a “különösen” szövegrész helyébe azt írja be a jogalkotó, hogy “vizsgálni kell a következők ügyféli jogállását”, ez nagyon veszedelmes, mert ez azt is jelentheti, hogy az eljáró hatóság azt állapítja meg, hogy a vizsgált személy, szervezet nem ügyfél. Tehát egyszerűen az eljáró hatóság kénye-kedvére bízza, hogy most az illető ügyfél vagy nem ügyfél. Azt gondolom, hogy ennek a korábbi szabályozása tökéletesen megfelelő, és ez a mostani szabályozás pedig tág teret ad a különböző egyéni vélekedéseknek. Ezt nem tartjuk szerencsésnek.
Olyan sok mindent soroltam fel ezzel a törvénnyel kapcsolatban ellenvéleményként, hogy úgy gondolom, teljesen érthető, hogy azt mondjuk, hogy a Fidesz nem támogatja az építési törvénynek az ilyen irányú módosítását, és javasolja, hogy az általunk javasoltakat, az ombudsman által javasoltakat, Katona Kálmán úr által javasoltakat vizsgálják felül, és egy új törvényt nyújtsanak be. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)
