PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A benyújtott törvényjavaslat több építésügyi jogszabály kisebb terjedelmű, egyes esetekben technikai jellegű módosítását tartalmazza, többek között az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény végrehajtási szabályainak egységes és a végrehajtások hatékonyságát növelő megállapításához egyes törvények építésüggyel kapcsolatos rendelkezéseinek pontosítására, kiegészítésére van szükség.
A kormányzati munkamegosztás megváltoztatásából eredően, valamint az egyes, az EU-tagországokból származó kötelezettségből adódóan az építésügyi igazgatás számára szükséges törvénymódosítások egy törvényjavaslatban készültek el, és most ez a javaslat kerül benyújtásra az Országgyűlés elé.
Az építésügyi törvényeknek azon rendelkezései módosulnak, amelyek a fennmaradási engedély kapcsán a hatóság által kötelezően kiszabásra kerülő építésügyi bírságot érintik. A jogalkotó a módosításokkal a közigazgatási eljárásról szóló törvénnyel összefüggő ombudsmani ajánlást, az Alkotmánybíróság és rendes bíróságok gyakorlatát ülteti át a törvénybe.
Az Étv. módosításának indoka az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi Ket. törvény rendelkezéseivel összefüggésben megfogalmazott ajánlása, amely az eljárás felfüggesztése szabályainak vizsgálata során a felfüggesztés jogkövetkezményeinek korábbi szabályozását nem tartotta elégségesnek. Az ajánlásban megfogalmazottaknak megfelelően a jelenlegi tervezet már azt tartalmazza, hogy az Étv.-ben meghatározott egyéves anyagi jogi jogvesztő időtartam az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor újrakezdődik.
Szükségessé vált az Étv. módosítása az építésügyi bírság szabályainak újrafogalmazása miatt is, amely az építmény alapterülete alapján kerül meghatározásra. A bírságra vonatkozó rendelkezések újrafogalmazása lehetőséget adott arra, hogy az Alkotmánybíróság, illetve a rendes bíróságok gyakorlatából kikristályosodott bírságkiszabási elv is az Étv. részévé váljon. Ennek megfelelően törvényben került rögzítésre a bírságkiszabás tilalma a jóhiszeműen végzett tevékenység időtartamára.
A lakástörvény módosítására egy uniós irányelv harmonizációja kapcsán kerül sor. A módosítás látszólag ártalmatlan kérdést érint, miszerint előírja, hogy az ingatlan bérbeadója köteles az ingatlanra vonatkozóan úgynevezett energetikai tanúsítványt elkészíttetni, és bérbeadáskor köteles a bérlőnek átadni.
A rendelkezés beiktatása hatásait tekintve messzire vezet. Nem vitás, hogy az energiahatékonyság, a környezetvédelem a XXI. század talán legfontosabb kérdése. Ezen a ponton egyetértek a Katona Kálmán bizottsági elnök úr által elmondottakkal. Az sem vitás, hogy az irányelvet harmonizálni kell, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a hazai feltételek adottak-e az előírás alkalmazásához. A rendelkezés alapján lényegében minden, a lakását bérbe adó ingatlantulajdonos köteles ilyen tanúsítvánnyal rendelkezni, melynek elkészíttetése jelentős anyagi vonzattal jár akár egy társasház esetében is. A társasházaknál elég, ha maga a ház rendelkezik ilyen tanúsítvánnyal a benyújtott törvényjavaslat szerint. De, tisztelt képviselőtársaim, ha triviálisan le akarjuk írni, akkor az történik, ha van egy 45-70 négyzetméteres lakótelepi lakásom, és kiadom, vagy eladom, akkor keresnem kell egy erre szakosodott céget, amely kijön, és hőkamerás plusz egyéb vizsgálatok alapján kiállítja a tanúsítványt. Vagy kérhetem, hogy ezt a társasház készíttesse el. A közös képviselő és a lakótársak ekkor elég csúnyán fognak nézni rám. Végül fizetek érte, feltehetően nem is keveset.
Az irányelv szerinti kötelezettség érinti az új építésű és az eladásra kerülő új és használt ingatlanokat is. A tárgybeli törvénymódosítás csak a bérlőkre vonatkozik, ugyanakkor az irányelv a tulajdonos kötelezettségévé teszi a tanúsítvány beszerzését és átadását. Ezzel szemben a törvényjavaslat ezt a bérbeadó kötelességévé teszi. Pontosabb lett volna úgy fogalmazni, hogy a bérbeadó, ha nem maga a tulajdonos, köteles a tanúsítványt a tulajdonostól beszerezni, és a bérlőnek átadni. Itt a benyújtott törvény elég pontatlan.
Az irányelvnek megfelelő hazai szabályozást 2006. január 4-ig kellett volna hatályba léptetni. Ugyanakkor az irányelv az alkalmazásra biztosított további három évet, 2009-ig, ha ezt a tagállam a Bizottságtól kéri, arra hivatkozással, hogy a hazai vizsgálókapacitás nem áll rendelkezésre. Kérdés, hogy nem kellett volna-e élni ezzel a lehetőséggel. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként úgy gondolom, hogy kérnünk kellett volna itt a határidő elcsúsztatását.
Sok magánszemélynek, kisvállalkozónak fog fejfájást és költségeket okozni a rendelkezés, amikor a tulajdonukban lévő ingatlant megpróbálják kiadni, és törvényesen próbálnak meg eljárni, vagy a bérlő a tanúsítványt kifejezetten kéri, de akkor is, ha esetleg a tanúsítvány hiánya miatt a bérleti jogviszonyban a későbbiekben egy jogvita alakult ki, arra hivatkozással, hogy a bérbeadó egy lényeges, a törvényben előírt kötelezettségét nem teljesíthette.
Látható, hogy a kormány az irányelv harmonizációja kapcsán majd' egyéves késedelemben van, azonban ez sem indokolja azt, hogy átgondolatlan, előkészítetlen jogszabály, amely majd jogviták ezreit okozza. A törvény elfogadása esetén ugyanis, azt gondolom, erre komoly esély van.
A bírósági végrehajtásról szóló módosítás technikai jellegű módosítás a tervező- és építészkamarák fegyelmi döntéseinek végrehajtásával kapcsolatban.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi törvény módosításában a kormány rendeletalkotásra kap felhatalmazást, amelyre a folyamatban lévő szakértői tevékenységre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata és módosítása miatt kerül sor.
Az illetékről szóló 1990. évi törvény XV. fejezete 1. pontjának módosítását az építésügyi hatósági eljárások, fázisok Ket.-tel összhangban történő módosítása tette szükségessé, különös tekintettel a lakóépülettel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokra. Szükségessé vált továbbá a jelenlegi illetékmértékek meghatározásának szabatosabbá, követhetőbbé tétele is, mert a hatályos szabályozás alkalmat ad az egyes kérelmek illetékeinek összemosására. Figyelembe véve továbbá azt, hogy egy-egy eljárás, cselekvési folyamat több munkafázisból - értesítések, szakhatósági egyeztetés, helyszíni szemle - és költségekből - szakértői díj, posta, hirdetmény-közzététel - áll, ezért az előterjesztő szerint indokolttá vált az egyes illetékek mértékének növelése. Tehát a kormány ígérete ellenére ismét adót emel. Itt kíváncsi lennék az SZDSZ képviselőcsoportjának álláspontjára, akik azt mondták, hogy nem támogatják semmiféle újabb adónem bevezetését és az adók emelését sem.
Az 1950 és az 1960 közötti időszakban ingyenes vagy jelképes összeg ellenében az egykori építésügyi minisztérium, majd később az építésügyi és városfejlesztési minisztérium javára szóló elővásárlási joggal és/vagy elidegenítési és terhelési tilalommal terhelve úgynevezett juttatott telkek formájában építési telkeket bocsátottak az állampolgárok rendelkezésére, amit meghatározott időn belül beépítési kötelezettség is terhelt. Az építésügyi és városfejlesztési minisztérium 1989. január 1-jével megszűnt, ezáltal a vagyonkezelési jogosítványa, amely ezeket a jogokat megalapozta, szintén elenyészett, így a fenti jogviszony tisztázása, a nagyszámú érdekelt tulajdonjogának jogos érvényesítése érdekében törvényi szintű rendezés szükséges. A rendezés szerint az ingatlan-nyilvántartásba a minisztérium javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elővásárlási jog a törvény erejénél fogva megszűnik, és az ingatlan tulajdonosának kérelmére ezeket az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell.
(21.10)
Összegzésképpen: a benyújtott törvényjavaslat szakmailag korrekt javaslat, ugyanakkor megnyugtató magyarázat, válasz szükséges arra, hogy a kormány felmérte-e, tisztában van-e azzal, hogy az energetikai tanúsítvány kötelező előírásával milyen terheket helyez az ingatlanokat bérbe adó emberek vállára. És azt is mindenkinek tudni kell, aki a végszavazáson igennel szavaz, hogy a kormány nem hagyta ki a ziccert: új eljárási fajtákat létesít a törvényben, ezekre illetéket állapít meg, illetve két esetben 30 százalékkal, illetve 100 százalékkal emeli a hatályos illeték mértékét. Tehát ismét egy újabb adóemelés kapujában állunk, amit a Magyar Demokrata Fórum nem támogat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja csak akkor tudja a végszavazásnál támogatni, amennyiben az általunk benyújtott módosító javaslatokat a tisztelt kormánypárti képviselők támogatják.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)
