DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. A türelem rózsát terem. Kedves Képviselőtársaim! Én a vadvízi evezés mellett teszem le a voksot (Derültség.), és kivételesen egyetértek a kormány előterjesztésével, és, mondom, ez legyen a legnagyobb gondunk ezzel a törvényjavaslattal, hogy ez belekerül, hogy aztán ez hogy fog érvényesülni, az egy másik kérdés.
Ehhez a szakaszhoz a Magyar Demokrata Fórum nevében 26 darab módosítást nyújtottunk be, egyenként fogok rajta végigmenni és ugrani, nem akarok senkit idegesíteni, amiről szó volt, arról már ne beszéljünk. És azért vagyok gondban, mert általában a részletes vita arról szól, hogy a patkó két oldalán lévő képviselők meggyőzzék egymást, hogy függetlenül attól, hogy éppen a kormánynak mi az álláspontja - tudom, hogy ez egy naiv feltételezés -, meggyőzzék egymást arról, hogy ez egy hihetetlenül jó módosító javaslat, amit benyújtottak.
Gondban vagyok, mert ismételten abba a helyzetbe kerültem, kerültünk, hogy több olyan módosító javaslat van, amiről nem kellene győzködnöm a kormánypárti képviselőket, hisz a bizottsági vita során támogatták ezt a módosító javaslatot. De hát, mondjuk, a mai végszavazás vagy a mai végszavazáson szereplő törvényjavaslatok kapcsán is az ember boldogan azt hitte egy hétig, hogy na, volt értelme dolgozni, mert sikerült lényegi kérdésben módosítani a törvényjavaslatot, és rá kellett jönni, hogy bizony a naivitása a képviselőnek adott esetben határtalan.
Mindazok ellenére, hogy a bizottság támogatta a 15. ajánlási pont alatt szereplő módosító javaslatot, amely szerint a kijelölt szolgáltatótól eltérő szolgáltatónál való igénybevétel esetén az a súlyos szakmai szabályszegés azért valamihez kötődjön, hogy ki mondhassa ki azt, vagy milyen alapon legyen kimondva, ezt a kormány nem támogatta. Változatlanul az a véleményem, hogy azért nem árt, ha azt, hogy valaki súlyos szakmai szabályt szegett, azért egy hatóság mondja ki, és inkább azon kellene gondolkozni - én ezt nem tudom -, vagy inkább olyan eljárásrendet mögé tenni, hogy azok a félelmek, amelyeket a kormány megfogalmazott, hogy esetleg elhúzódnak az ügyek, ne valósuljanak meg, soron kívül, nem peres eljárásban döntsön egy adott bíróság. Úgyhogy kérem, hogy ezt azért lehetőleg tartsuk fenn.
A 23. ajánlási pont - és itt egy sorozat jön -: végeredményben nem az E-alap terhére igénybe vehető szolgáltatások. Itt már szó volt az extrém sportokról, ezt én elfogadhatónak tartom, hogy egy profiltisztítás menjen végbe. Mi a nem gyógyító célú művi meddővé tételt itt fontosnak tartanánk, és már elhangzott, hogy egy kapcsolódó módosító javaslattal korrigálni kellene. Nyilvánvalóan a kormány álláspontja az, hogy az egészségügyi célú kerüljön be, nekünk meg az az álláspontunk, hogy utána a kettő között azért van különbség, érzékeljük, hogy ez így lenne helyes, a nem gyógyító célú fejezné ki helyesen szerintem a mi szándékunkat. Ez vélhetőleg nem fog találkozni a kormány szándékával, de attól még fenntartjuk.
A 25. ajánlási pont szintén ebbe a témakörbe tartozik és abba a csoportba, amelyet a kormány nem támogatott, a bizottság viszont támogatott, hogy abban az esetben, hogyha a külsődleges nemi jelleg megváltoztatására irányuló beavatkozás egy fejlődési rendellenesség korrekciója miatt következik be, akkor azért azt lehessen az E-alap terhére. Nem hiszem, hogy olyan nagy számú esetről lenne szó, de az élet tud furcsaságokat produkálni.
(0.30)
Szintén a nem finanszírozott körbe tartozik a k) pont a 29. ajánlási ponton belül. Akkor, ha egy hat éven aluli gyermeket a szülő kísér egészségügyi ellátásra, ott az ezzel kapcsolatos ellátásokat az E-alap terhére lehessen igénybe venni.
Most térjünk rá a vizitdíjra! Fenntartva a Magyar Demokrata Fórumnak azon álláspontját, hogy nagyon sok kockázatot látunk most ilyen gazdasági, társadalmi körülmények között egy ilyen intézmény bevezetésében, a kármentés elve alapján azt javasoljuk - ez a 42., 45. ajánlási sorban van -, hogy fordítsuk meg a sorrendet. Mi azt mondjuk, hogy 18 éves korig egyáltalán ne kelljen fizetni. Gondoljunk arra, hogy a fiatalkorban kialakuló akár látási, hallási, mozgásszervi betegségek kapcsán ne legyen akadálya annak, hogy elviszik a gyereket az orvoshoz, hogy fizetni kell a vizsgálatért. Mi ezt fontosnak tartanánk, de ezen kívül vannak olyan félelmeink, hogy elhalasztódik az orvoshoz való fordulás a pénz miatt egy bevezető szakaszban, ezért 18 és 60 év között az első két alkalommal, 60 év felett az első négy alkalommal ne kelljen fizetni vizitdíjat, illetve külön kellene egy kategóriát felállítani a súlyos, krónikus és daganatos betegségekkel összefüggő ellátásokért, fenntartva azt, hogy ha a felső plafont elérte az állampolgár, akkor utána nem kell fizetni. Ez megint egy olyan módosítás, amit a bizottság mindkét oldala támogatott, szakmailag elfogadhatónak tartják, majd meglátjuk, hogy mi fog megvalósulni belőle.
A 47. ajánlás: megkaptuk a végrehajtási rendelet tervezetét, amelyben az szerepel, hogy az egy napon történő igénybevételek esetén csak az első alkalommal kell vizitdíjat fizetni. Ez a mi megítélésünk szerint életszerűtlen, ezért mi azt javasoljuk, hogy a beutalás alapján egy ellátási eseménnyel összefüggésben kialakuló sorozat során csak az első ellátáskor kelljen fizetni vizitdíjat. Ezt is támogatta a bizottság.
A 66. ajánlási pontnál vita volt a finanszírozási eljárási rend és a szakmai protokoll, a vizsgálati és a terápiás protokollokkal kapcsolatban. Nekem változatlanul az a véleményem, hogy a vizsgálati és a terápiás protokoll megelőzi a finanszírozási eljárási rendet. Ha ez egyenrangúnak tekinthető a finanszírozási protokollal, akkor teljesen felesleges a törvénybe ilyen módon berakni.
A 70. ajánlási pont alatt lényegében az előjegyzést pontosítanánk, ez alatt a várólistát értjük. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Majd folytatom a következő felszólalásomban.
