SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A Gyurcsány-csomag vállalkozás- és foglalkoztatásellenes voltára a kezdetektől sokan, sokféle formában felhívták a figyelmet. Az egyik kasszandrai jóslat, a hazánkban működő nemzetközi vállalatok esetleges kivonulása gyorsan realizálódni látszott az Audi nyár végi bejelentésekor. A cég megüzente: vagy szolidaritási adó, vagy az új nagyberuházásait mégsem hazánkban valósítja meg. Az Audi határozott fellépése miatt előállt helyzetet a kormány csak utólagos tűzoltással, az úgynevezett lex Audival tudta orvosolni. A november 8-ai kormánydöntés módosította a Magyarországon működő vállalkozásokra kivetett úgymond szolidaritásiadó-törvényt, levonhatóvá téve a K+F kiadásokat annak alapjából, a vállalati nyereségből. Tekintve a kutatás-fejlesztés sanyarú helyzetét, ezt a lépést üdvözölnünk kell, azért is valószínűleg, mert megtétele nyilvánvalóan nélkülözhetetlen volt az Audi Magyarországon tartásához.
Ami miatt mégis szólnunk kell, az, hogy ezzel a lépéssel a Magyarországon működő nemzetközi cégek és a hazai kis- és közepes vállalkozások között amúgy is meglévő óriási versenyképességi különbség tovább nő. Fokozódik a törvénymódosítás következtében előálló egyenlőtlen vállalati adóteher-viselés is. Hiszen a K+F forrásokkal nem rendelkező magyar kis- és középvállalkozói kört jelentősen erősebben sújtja ezek után a szolidaritási adó új formája.
Mint önök előtt is nyilvánvaló, a kis- és középvállalkozói szektor túlnyomó része ugyanis képtelen a kutatás-fejlesztésre, a túléléséért küzd. Így nem fogja tudni igénybe venni az ehhez köthető adóalap-kedvezményeket sem.
(15.20)
Mind a Vállalkozók Pártja, mind a Fidesz, mind az érdekképviseletek próbálták, próbálják elérni a kormánynál, hogy a bérek jövedelemterhei a kormány ígéretének megfelelően mérséklődjenek. Tekintve, hogy a kis- és középvállalkozások alkalmazzák a foglalkoztatottak kétharmadát, e kör számára ezen kedvezmény ugyanolyan jelentőségű lenne, mint a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző nagyvállalatoknál a most elfogadott adóalap-kedvezmény.
A legális foglalkoztatás támogatása legalább annyira nemzetgazdasági cél, mint a kutatás-fejlesztés bővítése. Sajnálatos, hogy ellentétben a gazdaságpolitikai deklarációkkal, a napi gyakorlatban a kormány szembetűnően preferálja a nagy nemzetközi cégek kéréseit a kis- és közepes vállalkozások javaslataival szemben.
Kérdezzük tehát, milyen nyomásgyakorlásnak kell történnie a több mint 2 millió embert foglalkoztató hazai kis- és középvállalkozások részéről, hogy a kormány hasonlóan komolyan vegye ennek a szektornak a kéréseit is, úgy, mint ahogy az 500 ezer munkavállalót foglalkoztató nemzetközi cégek igényeit a látott módosításban figyelembe vette. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Mit kíván tenni a kormányzat az eltolódott teherviselési arányok helyrebillentése érdekében?
