DR. GARAMHEGYI ÁBEL
DR. GARAMHEGYI ÁBEL
DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Két pont maradt homályban az interpellációja kapcsán; remélem, hogy alkalmasint lesz módom ezt megérteni.
Az egyik az, hogy végül is akkor ezt a módosítást, a kutatás-fejlesztési költségek leírhatóságát üdvözli-e vagy nem üdvözli, képviselő úr? (Moraj. - Font Sándor: Fordítva ülsz a lovon, államtitkár úr!) A másik, amit nem értek, hogy hogyan növeli valamely (Az elnök csenget.) visszatérítés, valamely adócsökkentés a többiek terheit, holott azt értelemszerűen nem növeltük.
Az elgondolás azt a javaslatot követte, hogy a kutatás-fejlesztési költségek leírhatóságával generált kutatás-fejlesztés más ágon, más oldalon és más eredményekkel, de államháztartási bevételt generál. Azt gondolom, ez éppen úgy igaz a nagyvállalatokra, mint igaz a kisvállalatokra. Amennyiben a kisvállalatok nem folytatnak kutatás-fejlesztési tevékenységet, természetesen saját, megfelelő léptékükben, úgy ez valóban negatívan befolyásolja a versenyképességüket, ez valóban lemaradást eredményezne, és ez valóban kiszolgáltatottá tenné őket, és nem tenné őket jelenleg képessé a magyar gazdaságban való helytállásra.
Azt kell, hogy mondjam, hogy nincs olyan tendencia, hogy a magyarországi nemzetközi vállalatok, de akár a magyarországi magyar tulajdonú nagyvállalatok ne magyar kisvállalkozásokat foglalkoztatnának, és ez nagyon fontos beszállítói háttéripart teremt. Tehát a 2 millió ön által említett foglalkoztatott részben vagy egészben ugyanazoknak a nagyvállalatoknak dolgozik, mint a nagyvállalatok által foglalkoztatottak, csak beszállítóként.
Azt gondolom, hogy ez a kormánydöntés nemcsak a nagyvállalatokat segíti, és nemcsak az ön által említett cég lehetséges megoldásai között szerepelt. Szó nem volt arról, hogy az ön által említett cég kivonulna Magyarországról. Arról volt szó, hogy olyan befektetési környezetet keres, amelyhez ez a javaslat - hangsúlyozom, nem az ön által említett cégtől érkezett javaslat - hozzájárult.
A kormány egyébként a kisvállalkozásokat nemhogy hátrányosan kezelné, nemhogy másodrendűként kezelné, hanem kimondottan preferálja. A társasági adózásban az 5 millió forintos adóalapig érvényesülő 10 százalékos adókulcs, a beruházási hitelek kamatának 40 százalékára vonatkozó kisvállalkozói adókedvezmény és a 30 millió forintos beruházásig terjedő adóalap-csökkentési lehetőség mind-mind ezek bizonyítéka.
A bérterhet mérséklő elemek szintén nem hiányoznak az adórendszerből, ilyen a mikrovállalkozások által megvalósított létszámnöveléshez kötődő adóalap-csökkentési lehetőség, illetve hogy bizonyos körülmények esetén a kkv-k egy évig mentesülnek a tb-járulékok és a munkaadói járulék fizetése alól.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kormány ne foglalkozna a további adó- és járulékrendszerbeli szerkezeti újragondolásokkal. A konvergenciaprogram is tartalmazza, hogy a programidőszak második felében a munkát terhelő adók és járulékok súlyának csökkentése és ezzel párhuzamosan a munkaköltséget nem növelő adók részarányának növelése szükséges.
Azt gondolom, hogy hazai munkánk és az európai források szintén nagyon jelentős kkv-preferenciákat tartalmaznak az innovációs tevékenység, a jövedelemtermelő képesség és a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás tekintetében.
Összefoglalóan azt kell, hogy mondjam, hogy az ön által említett probléma nem ezt a képet vetíti elém, és a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) kormány politikája egyértelműen a kis- és középvállalkozások segítését szolgálja.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
