BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A benyújtott törvényjavaslat tükrözi azt a kormányzati elképzelést, sőt most már nemcsak elképzelést, hanem a kormányzatnak azt a törvénymódosítási szándékát, amely a régiók és a regionális szervezetek felállítását célozza. Ez a törvényjavaslat egy jelentős részében azt tartalmazza, hogy hogyan szűnnek meg a megyei munkaügyi tanácsok, illetve hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat mint igazgatási szervezet, illetve egység hogyan kerül ki a törvény hatálya alól, és majd valamikor egyszer egy kormányrendelet szabályozza azokat a működési szabályokat, feladat- és hatásköröket, amelyeket jelenleg a foglalkoztatási törvény szabályoz.
Az a véleményünk, hogy ez a törvényjavaslat ebben a vonatkozásban nem szakmai indokok alapján, hanem politikai okok miatt változik meg, hiszen közismert az ország közvéleménye előtt, hogy az önkormányzati választásokat a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a szövetséges jobboldali pártok együttesen megnyerték az ország többségében, ezért most a megyei munkaügyi tanácsokat mint olyant meg kell szüntetni. A törvény helyi állami foglalkoztatási szervezetekről beszél, államtitkár úr pedig expozéjában nyíltan kimondta a regionális megnevezést. A kérdésre, amelyet a bizottsági ülésen is feltettem, hogy miért nem nevezik nevén a gyereket, nevezetesen ha régiókról és régiós szervezetekről van szó, akkor miért nem nevezik így a törvényjavaslatban is.
(15.50)
Államtitkár úr, engedje meg, hogy felolvassam önnek, milyen választ adott erre a minisztérium munkatársa. A következőt mondta: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ragaszkodott ahhoz, hogy miután nincsenek megnevezve az illetékességi területek, a régiók, így a munkaügyi tanácsnak sem lehet régiós neve, mert akkor elöljáróban meg kéne nevezni, hogy milyen nevet javasol. Miután törvénytervezetet csak úgy lehet benyújtani, ha azzal az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium teljesen egyetért, ezért fegyelmezetten tudomásul vettük a történetet. Na, ez volt a magyarázat arra, hogy miért helyiként nevezik a régiót, illetve a regionális szervezeteket.
Nem értünk egyet azzal, hogy az eddig jól működő megyei munkaügyi tanácsok helyébe lépő, ezek szerint regionális munkaügyi tanácsok döntési körét megváltoztatják, hiszen eddig ezek a tanácsok döntöttek arról, hogy egy-egy megyében - most ezek után felteszem, hogy régióban - mi legyen azokkal a pénzügyi forrásokkal, amelyeket a Munkaerő-piaci Alapból decentralizált foglalkoztatási alaprészként megkaptak, és amelyről eldönthették, hogy milyen elvek szerint és milyen arányban kívánják a foglalkoztatást segíteni. Most ez a törvényjavaslat a munkaügyi tanácsoknak ezt a döntési jogkörét elveszi, nem derül ki a törvényből, hogy helyettük ki fog dönteni, legfeljebb csak véleményt mondhatnak. Úgy gondolom, remélem, ebben kormánypárti képviselők is egyetértenek, hogy óriási különbség van aszerint, hogy valamiről véleményt lehet mondani, vagy pedig döntést lehet hozni.
Mi lehet az oka annak, hogy ezt itt most megváltoztatták? Nyilvánvalóan az, hogy megváltozott a politikai összetétele az önkormányzati oldalnak, hiszen a megyei munkaügyi tanácsokban, illetve a törvényjavaslat szerint helyi munkaügyi tanácsokban az önkormányzatok is delegálnak olyan képviselőket, akik részt vesznek ezen az egyeztető fórumon. Megváltozik a delegáltak száma is, és természetszerűleg a politikai összetétele. Ezért ez a benyújtott törvényjavaslat nem tükrözi, vagy semmi olyan szakmai indokot nem tartalmaz, ami ezt a változtatást szükségessé tenné.
Ezért ezt a benyújtott törvényjavaslatot nem támogattuk, általános vitára alkalmasnak nem találtuk. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
