BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb, amikor a bizottság kisebbségi véleményét ismertettem, már elmondtam röviden, hogy miért nem támogatjuk a benyújtott törvényjavaslatot. Bár a benyújtott törvényjavaslatnak kétségtelenül vannak olyan változtatást javasoló módosításai, amelyek támogathatók - ilyen például a keresetpótló támogatás felemelése az eddigi 60 százalékról 100 százalékra azok részére, akik képzésben vesznek részt -, de ezek a pozitív változások kisebb mértékben szerepelnek a javaslatban, és nem fedik le azokat a változásokat, amelyek mégis negatív irányban viszik el ezt a törvényjavaslatot.
Mint már az előzőekben említettem, ennek a törvényjavaslatnak az a legnagyobb problémája és hibája, hogy feles törvénnyel módosít olyan törvényt, amelyhez a parlament kétharmadának a hozzájárulása kellene; vagyis a régiókról van szó. Az előbb Gúr Nándor képviselő úr arról beszélt, hogy különböző okok miatt milyen fontos a decentralizáció. Nos, a decentralizáció fontosságával magam is egyetértek, de ez a törvényjavaslat nem decentralizál, hanem centralizál. Úgy beszél helyi szervezetekről, hogy ez alatt régiót értenek. Még meg sem született ennek a törvénynek az elfogadása, nemcsak hogy elfogadása, de még a javaslatot sem nyújtották be a parlament elé, már meghirdették a különböző megyékben, hogy hol lesz a munkaügyi központok - amelyek eddig megyei központok voltak - régiós központja, és dúl a harc, a küzdelem, hogy a régiós munkaügyi központnak ki legyen majd a vezetője, illetőleg az igazgatója. (Csizmár Gábor: Hol?) Államtitkár úr nem tud róla, majd egy kávé mellett szívesen tájékozatom önt erről a fejleményről. (Csizmár Gábor: Köszönöm szépen.)
A megyei munkaügyi központok, a kirendeltségek és az eddigi központi irányítást ellátó Állami Foglalkoztatási Szolgálat, mint ilyen, teljes egészében kikerül a törvényből, és kormányrendelet fogja majd valamikor szabályozni mindazokat a feladatokat, egymás közötti kapcsolatokat, hatásköröket, amelyeket eddig a törvény szabályozott. Amikor ezt a módosítást megkifogásoltuk, erre az volt a válasz - kicsit ironikusan és karikírozva mondom -, hogy meg akarják kímélni a parlamentet és a képviselőket attól, hogy mindenféle csip-csup ügyekkel zargassanak bennünket.
Államtitkár úr! Nyugodtan zargassanak bennünket törvénymódosítási javaslatokkal, és ne hatalmazzák fel a kormányt olyan jogosítványokkal, amelyekre ez idáig - 1991 óta - nem volt példa. ’91 óta hatályos ez a törvény, miért probléma az, hogy ezeknek a szervezeteknek a feladatát, hatáskörét, illetékességi területét - amelyet most mellesleg miniszteri rendelet fog szabályozni - ez idáig a legmagasabb szintű jogszabály, vagyis törvény szabályozta. Igen, ezek olyan fontos kérdések, amelyek módosítása, átalakítása - és nem a hatályon kívül helyezése - ide tartozik a parlament elé.
A megyei munkaügyi tanácsok feladat- és hatáskörét is teljes mértékben átalakítja, hogy egészen pontos legyek, csorbítja ez a törvény. A munkaügyi tanácsok, most szó szerint idézem, mert szeretném, ha államtitkár úr is ugyanazt hallaná, amit mondani szeretnék, tehát a szó szerinti idézet így hangzik: “A munkaügyi tanács dönt a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének a megyében rendelkezésre álló eszközei felhasználásának elveiről és az egyes támogatások arányáról.” Ezt most megváltoztatják, mert sajnos kétségem nincs a felől, hogy a szocialista képviselők meg fogják ezt szavazni, még akkor is, ha esetleg nem értenek ezzel egyet.
Most a változás szerint itt csak véleményezési joga lesz a munkaügyi tanácsnak. Nem értem, miért, államtitkár úr. Hiszen a munkaügyi tanácsok ezzel a jogosítvánnyal, amely ma még hatályban van, a következőkről dönthettek: a Munkaerő-piaci Alap 2005-ös beszámolója szerint éves szinten 36 milliárd forint felett diszponáltak megyénként, egy-egy megyét illetően ez durván másfél milliárd forint körüli összeg. Olyanokról dönthettek, hogy mi legyen a közhasznú foglalkoztatással, milyen képzések legyenek, a bértámogatás, a pályakezdők támogatása, a vállalkozóvá válás, a részmunkaidős foglalkoztatás, önfoglalkoztatóvá válás, munkahelymegőrzés, járulékok átvállalása, munkaerő-piaci programok, munkaerő-piaci szolgáltatások, mobilitási szolgáltatás, csoportos létszámleépítéshez nyújtott támogatások - ezekről a dolgokról.
Most, hogy ezt a döntési kompetenciát önök megszüntetik, vajon miért lettek alkalmatlanok a munkaügyi tanácsok, hogy ezt a munkájukat tovább folytassák? Miért nem dönthetnek erről, miért csak véleményezhetnek, miért csorbítják azokat a jogokat, amelyek eddig közmegelégedésre szolgáltak? Hiszen a mi bizottságunk is megtárgyalta a munkaügyi tanácsok működését, és tudomásom szerint semmilyen - sem jogi, sem szakmai - kifogás nem volt a működésükkel kapcsolatban.
Ehhez képest ez a változtatás azt jelenti, hogy önök kétségbe vonják az ott dolgozó emberek felkészültségét, helyi ismeretét. Hiszen miről volt szó? És ez a decentralizálás egyik klasszikus esete, hogy az ott élő emberek ismerik legjobban a helyi viszonyokat, ők tudják azt, hogy kinek milyen problémája van, akár a vállalkozókat, akár a munkavállalókat illetően. Hiszen a munkaügyi tanácsban nemcsak az önkormányzatok képviselői ültek, hanem ott ültek a klasszikus érdek-képviseleti feladatot ellátó szervezetek, mint a munkavállalói és a munkáltatói oldal képviselői.
Nagyon kérem, államtitkár úr, majd ne mondja azt nekem, hogy az önkormányzati oldalnál ez a változás nem jelent semmit, mert tisztában vagyok azzal, hogy minden oldalnak egy szavazata van. Ezért nem értem, mi szükség van erre a változtatásra. Hiszen ülhet ott 35 fideszes delegált az önkormányzati oldalon és három szocialista, akkor is csak egy a szavazat. A másik két szervezet, amelyek szervezeti felépítése ugyanúgy megmaradt eddig a megyei struktúrában, most náluk majd az országos szervezetek fogják kijelölni, hogy kik vegyenek részt ott ebben a munkában. Ezzel nekem nincs is különösebb problémám. A probléma az, hogy ez a benyújtott törvényjavaslat a döntési kompetenciáját csorbítja azoknak a szervezeteknek, illetve az ott ülő képviselőknek, akik eddig önök szerint is alkalmasak voltak arra, hogy ezekről a dolgokról döntsenek.
Azonkívül nagyon súlyos változtatásnak tartom, hogy a foglalkoztatási hivatal, a megyei, fővárosi központok, munkaerő-fejlesztő és képző központok, mint olyanok, ezek a szervezetek teljes egészében kikerülnek - mint említettem - a törvény hatálya alól, és kormányrendelet fogja majd szabályozni a szervezetek irányítására, hatáskörére, feladataira, szervezetére, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó szabályokat, az illetékességre vonatkozó szabályokat pedig a miniszter rendeletben határozza meg.
(16.20)
Ez nem decentralizálás, hanem centralizálás, ez gyakorlatilag kézi vezérlés, így akar a kormány érvényt szerezni mindenáron a saját elképzeléseinek, fittyet hányva arra, hogy esetleg a megyei szervezetekben eddig dolgozó, most már a regionális szervezetekhez tartozó képviselőknek, illetve szervezeteknek miről mi a véleménye. Ez a módosítás így a Fidesz-frakció számára elfogadhatatlan.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
