DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország idén január 1-jétől olyan regisztrációsadó-szabályozást alkalmaz, amely elismeri az avultatás intézményét, vagyis kevesebb regisztrációs adót vet ki a használt gépkocsikra, mint az újakra. Tény azonban, hogy az elmúlt esztendőben ez még nem így volt. Ezért Magyarországot arra kötelezte az Európai Bíróság, hogy visszamenőleg is érvényesítse az uniós előírásokat, és azoknak, akiknek a regisztrációsadó-különbözet visszajár, fizesse vissza. Ennek feltételeit azonban külön jogszabályban szükséges rendezni. Ez a jogszabály törvény kell hogy legyen, és erre a törvényre tettünk javaslatot az Országgyűlésnek.
A javaslat szerint nem lesz szükség arra, hogy minden visszaigénylő egyenként bírósági eljárásban indítson keresetet a magyar állammal szemben, ehelyett megteremtjük a közigazgatási úton történő igényérvényesítés lehetőségét. Ezáltal egyszerűbben és gyorsabban lehet rendezni a kérdést, mintha polgári peres eljárásban kellene azt rendezni.
A közigazgatási eljárás illeték- és költségmentes a javaslat szerint. A tervezet szerint az adó visszatérítése kérelemre történik, az eljáró hatóság az a vámhatóság, amely az adót kivetette. A kérelem benyújtására e törvény hatálybalépésétől számítva 180 nap áll rendelkezésre.
A részleges adó-visszatérítést olyan gépjárművek után kérhetik, amelyet valamelyik uniós tagországból 2004. május 1-je és 2005. december 31-e között hoztak be, és ebben az időszakban helyezték Magyarországon forgalomba. Az alapelv az, hogy azoknak jár a visszatérítés, akik az adót megfizették. Ha időközben továbbhárították, akkor nem ők, hanem azok jogosultak, akikre igazoltan továbbhárították a megfizetett adót.
Részleges továbbhárítás esetén arányos lehet a visszatérítés. A visszatérítési kérelemben meg kell jelölni az adott gépjárműre vonatkozó vámhatósági határozatot. Ezen túl nyilatkozni kell arról is, hogy a regisztrációs adót nem vagy csak részben hárították tovább. Kétség esetén azonban a bizonyítás terhe a vámhatóságra hárul. A visszatérítendő adó a ténylegesen megfizetett összeg, valamint a hatályos, avultatással csökkentett adó különbözete.
A vámhatóság nemcsak visszafizeti a különbözetet, hanem kamatot is fizet. E kamatnagyság attól függ, hogy mennyi idő telt el az adó megfizetésétől a visszatérítésig. A kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat. Mivel az nem egy állandó szám, ezért az érintett időszakra kiszámolják az átlag jegybanki kamat mértékét, és így határozzák meg a visszatérítéssel együtt visszafizetendő kamat összegét.
Kérem, hogy a regisztrációs adó visszafizetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés fogadja el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)