DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Mint ahogyan itt többször elhangzott, a javaslat lényege, hogy a korkedvezményes munkakörökre lehetőséget adó munkaadók járadékát 2011-ig 13 százalékkal, 33-ról 46 százalékra megemelik. A mai indokolásban ennek több okát hallottuk, és azért hangsúlyozom, hogy ma, mert a javaslat írásbeli indokolásában ezek nem szerepeltek. Az első ilyen indok az volt, hogy változott a világ, korszerűsödtek a munkakörök; államtitkár úr, alapvetően nem. Az utak állapota nem javult, hanem romlott, a forgalom nem csökkent, hanem növekedett, a sugárzó anyagokat alkalmazó munkahelyek száma nem csökkent, hanem növekedett, a meleg az meleg maradt. A szép új világ más lett, de nem lett ebből a szempontból jobb.
(13.00)
A másik ilyen indokolás, hogy a munkahelyek lehetőségei javulnak. Úgy gondolom, hogy ez sem helytálló, hiszen a munkaadók terheinek 13 százalékos növekedése tőlük fejlesztési forrásokat von el, következésképpen, ha a korszerűsítésre egyáltalában van lehetőségük, akkor ezt nem a munkahelyekre fogják költeni, hanem a járulékfizetésre. Javítja-e a foglalkoztatás körülményeit? Meggyőződésem, hogy nem, hiszen ez az intézkedés, a munkaadói teher növekedése a feketemunka irányába nyomja el a foglalkoztatást, arra ad lehetőséget, és annak teremti meg az igényét, hogy papíron áttegyék az érintetteket más munkakörökbe, illetve, ahol lehetőség van, az ország határain kívülre vigyék a tevékenységet.
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Kérdés, hogy javít-e ez a lépés a gazdaság vagy a társadalom bármely területén. Például szóba került itt már ma, az autóbuszvezetők esetében javít-e a munkahelyeken, az utak állapotán vagy a közlekedés biztonságán. Nem! Úgy gondolom, hogy nem, a többletjárulék a közúti személyszállító cégeket járatmegszüntetésre fogja ösztönözni, ennek megfelelően elbocsátásokat fog eredményezni, vagy a menetjegyek árának növelését fogja eredményezni.
Összességében tehát nem értjük, hogy miért tesznek ilyen javaslatot. Mi ennek az oka? Mi indokolja, hogy számos, fizikailag és szellemileg fokozott veszélynek kitett munkavállaló helyzetét tovább nehezítsék, munkalehetőségeiket elbizonytalanítsák? Miért rontják ezeknek az egyébként is fokozott teher alatt lévő embereknek az esélyeit?
Két olyan okot látok erre, hozzátéve, hogy nem arról van szó, hogy a több száz ilyen munkakör korszerűsítését, felülvizsgálatát nem kell folyamatosan elvégezni, természetesen el kell, de egy ilyen generális intézkedésre én tulajdonképpen két alapvető okot látok. Az egyik egy rossz gazdaságpolitika következtében előállott költségvetési kényszer, egy költségvetés pénzéhsége. Ezt nemcsak a korkedvezményes nyugdíj kapcsán, az élet minden területén megtapasztaljuk. A másik pedig egy olyan momentum, amiről nem került még ma szó, de ha már a nyugdíjas körben maradunk, ez pedig a kötelező magánnyugdíjpénztárak hatása; a hatása a költségvetés előttünk lévő tervezetéből is kitűnően az, hogy 2005 és 2010 között mintegy 200 milliárd forinttal növekszik a nyugdíjpénztár költségvetési támogatási igénye egy elhibázott - és itt a kötelezőn van a hangsúly -, egy elhibázott kötelező jellegű magánnyugdíjrendszer alkalmazása miatt.
Ezek azok a források, amelyek igenis hiányoznak a magyar költségvetésből, hiányoznak a magyar társadalomból, hiányoznak a magyar gazdaságból, és ezeknek a pótlását igyekeznek - egyébként ezeket messze meg nem oldó módon - többletjáradék-befizetés előírásával végrehajtani.
Mindezek alapján tisztelettel javasoljuk, hogy a tervezetet vonják vissza, a szükséges korszerűsítéseket, egyeztetve az érdekképviseletekkel, oldják meg, és a korszerűsítést a korszerűsítés és nem a sarcolás témakörébe utalják. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
