DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék egy kicsit tiszta vizet önteni a pohárba, hogy miért alakult ki ez a heves vita, és a félreértések milyen szinten és hogyan alakultak itt a felszólalásokban. Valóban, van egy törvénykezési kényszer, amit az Alkotmánybíróság döntése alapján a kormánynak meg kell tenni, kormányrendeleti szintről törvényi szintre kell emelnie a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatos szabályozást. Ezt értjük. Mindenki érti az ellenzéki oldalon. Ezzel kapcsolatban nincs vita.
A kérdések úgy merültek fel, hogy tekintve, hogy a nyugdíjjal kapcsolatos minden szabályozás hosszú távú döntés, ezért ezt nem lehet elkapkodni, elnagyolni úgy, hogy a múlt héten is tárgyaltuk a társadalombiztosítási nyugellátással kapcsolatos törvényt, nem lehet, hogy hetente ebben a kérdéskörben egy újabb törvényi szabályozást hoznak be. Miért nem lehetett a múlt héten tárgyalt törvényjavaslat-csomagba ezt a kérdéskört betenni, ha már törvénykezési kényszer van? Ezt nem értjük. Azonkívül most azt teszik, hogy beemelik a kormányrendeleti szabályokat törvényi szintre, de az a bizonyos jegyzék, amit itt már sokan idéztek, és munkaköröket soroltak fel belőle, a bányászok, az üvegfúvók, a pékek, akiket érint a korkedvezményes nyugdíj kérdése, ezt nem változtatják meg.
Pedig, hogy teljes legyen a szabályozás, ezt kellett volna elsőként megnézni, felülvizsgálni, és nem arra hivatkozni, hogy 30 éves a jegyzék, és változtatni kell, mert éppen ezen a világon semmit nem változtatnak.
(14.30)
A múlt héten a korengedményes nyugdíjazás igénybevételéről, a nyugdíj melletti munkavállalásról, a nyugdíj-megállapítás szabályairól volt szó, és érdekes módon minden egyes kérdésnél, amelyet tárgyaltunk, szigorítás következett be, valójában pénzbehajtásról volt szó. Most a kormánytöbbség a korkedvezményes nyugdíjak kapcsán felhasználja ezt az alkotmánybírósági feladatot, törvénykezési kényszert arra, hogy itt is megszorítással éljen, és valóban, magában a törvényjavaslatban nincs szó arról a plusz 13 százalékos munkáltatói járulékról, amelyet majd 2010 után, illetve fokozatosan be kell fizetni. Erről nincs szó, de a törvény általános indokolásában szó van róla, amiben szépen leírják, hogy a kormány a rendszer olyan átalakítását javasolja, amely szerint a munkáltatók többletjárulék-fizetése alapozza meg a korkedvezményre való jogosultságot.
Kérdezem én, mi lesz akkor, ha a munkáltató nem tudja befizetni ezt a többletjárulékot. Mi lesz azzal a munkavállalóval, aki ilyen nehéz munkát végez, amely őt arra jogosítaná, hogy korkedvezménnyel menjen nyugdíjba, de a munkáltató nem fizeti ezt be, mert nem tudja befizetni? Egyébként jó lenne, hogyha a munkáltatóknak nem lenne más gondja, csak az, hogy az európai uniós pályázatokon nyerjenek azért, hogy megfelelő munkakörülményeket tudjanak teremteni. De azok között az adóterhek között, amelyeket a kormány most rájuk tesz, és a járulékfizetési terhek mellett bizony a munkáltatók örülnek, hogyha a vállalkozásukat, a cégüket egyáltalán fenn tudják tartani, és folyamatosan a túlélésre játszanak.
De mi okozza még a gondot? Beszélünk az indokolásban leírtakról, amire önök azt mondják, hogy nem ez a törvény szabályozza. Igen, mert erről a 13 százalékról majd egy másik törvényjavaslat rendelkezik, de nem kapcsolják egybe azokat a kérdéseket, amelyek összetartoznak. Mi azért beszélünk a munkáltatók növekvő terheiről, mert ez ehhez a törvényjavaslathoz kapcsolódik. De az azért benne van még az indokolásban, hogy külön törvényjavaslat készül majd a bányászok és a művészek kedvezményéről is. Erről sem tudunk most beszélni, tehát teljes körben nem látjuk, mit akar a kormány, és milyen módon fogja ezt a rendszert újraszabályozni.
Arról is hallottunk a bizottsági vitában és itt is, hogy készül egy átfogó szabályozás a jövő évben, valószínűleg az a szabályozás, amelynek már ebben az évben el kellett volna készülni, és amelyet folyamatosan halasztanak, tolnak maguk előtt. Ez az, amire azt lehet mondani összességében, hogy kapkodás, sodródás és pénzbehajtás.
Röviden így foglalható össze a kormány ténykedése ezen a területen, és bizony nehéz helyzetbe kerülnek majd a munkavállalók és a munkáltatók is. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ezért a törvényjavaslatot nem támogatja. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.)
