ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Béki Gabriella Képviselőtársam! Egy dolgot szeretnék kérni. Csak egy éjjel ne tegyen semmit, csak amikor a pék dolgozik, ott álljon a kemence mellett. Ennél ne csináljon többet, és talán ebből majd elég sok dolgot fog tapasztalni. A másik ilyen kérdés. A sógorom, akinek négy hónapja volt vissza, hogy korkedvezménnyel el tudjon menni nyugdíjba bányászként, tüdőrákban halt meg.
Az embernek fájdalmas az, hogy olyan dologhoz próbálunk hozzányúlni, ami egy élet tevékenységében speciális, az egészségre, a testre, a fizikai állapotra ható tényező; amikor azt mondjuk, hogy rátestáljuk a munkaadóra a költségeket.
Tisztelt Államtitkár Úr! Legyen olyan kedves nekem megmondani, a szolidaritási adót hova fogják tenni. Én most nem arról a szakszervezeti bizalmiról beszélek, akinek naponta beírták a bányában a falézkönyvbe, hogy ő is lent dolgozott, és elment korkedvezménnyel nyugdíjba. Én azokról az emberekről akarok beszélni, akik valóban egy üveggyári kemence mellett, adott esetben egy kohóban dolgoznak. Ma is vannak még sajnos olyan tevékenységek, amelyek nem szűntek meg, ugyan mérséklődtek, de ugyanúgy megmaradtak ezek a tevékenységek.
Vagy a buszvezetőknél. Mit fog tenni a munkaadó? Tudja, kedves Béki Gabriella képviselő asszony, annyi kistelepülés elérhetősége fog csökkenni, amennyivel majd a munkáltató pontosan a járulék befizetése miatt csökkenteni fogja a létszámot és a járatszámot. Ennek a vetületét tessék megnézni!
Szeretném feltenni azt a kérdést, hogy jelen pillanatban ez a kormány hány társadalmi réteggel vagy vállalkozással szemben nem indított támadást. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tessék a szolidaritási adót erre fordítani!
