SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Látom, a kormánypárti képviselők végre egyetértenek nyugdíjügyben, azért hangzott el az a nagy taps. A tegnapi nap nem így nézett ki itt a Parlament falai között - azoknak a nézőknek mondom, akik tegnap este nem láthatták már a közvetítést.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahhoz, hogy ezt a törvényt megértsük, egy kicsit vissza kell nyúlni, és jó messze nyúlok vissza, ha megengedik, a római korhoz. (Moraj az MSZP soraiban. - Dr. Aszódi Pál: Nem tudják, mi ez!) Nagyon örülök, hogy már tetszik az ötlet önöknek. A rómaiaknak volt az a felfogása, amikor különböző területeket meghódítottak, különböző városokat elfoglaltak, hogy “divide et impera”, oszd meg és uralkodj. És majd elmondom a törvény kapcsán, hogy miért mondom ezt. Oszd meg és uralkodj - önök ezt fogják tenni ebben a törvényben.
A figyelmes nézőknek, a figyelmes hallgatóknak, illetve azoknak az embereknek, akik akár újságolvasóként, tévénézőként adott esetben figyelik a parlament munkáját, feltűnhetett, hogy volt egy nyugdíjtörvény néhány hete, nevezzük ezt októberi nyugdíjtörvénynek. Most pedig itt van a Parlament falai között egy újabb, nevezzük ezt novemberinek; látszólag két és negyed oldal, nem is hosszú törvény.
Mi történt az októberi módosításban? - csak azért, hogy tudják az emberek, tudják a nézők, hallgatók, hogy mi történt. A nyugdíj mellett munkát vállalók helyzetét szigorítani fogja a kormány a jövőben. (Csizmár Gábor: Nem mindenkiét, csak aki korábban megy nyugdíjba!) Szigorodik a rokkantsági nyugdíj kérdése. És ami leginkább szigorodik, az pedig nyugdíj előtt állóknak a nyugdíj-megállapítása, nemhogy szigorodik, hanem jóval kevesebb is lesz az elkövetkezendő években.
És most nézzük, hogy ebben az úgynevezett novemberi törvényben mi változik, mire számíthatnak a munkaadók leginkább, de ezáltal a munkavállalók is, és mire számíthat a magyar gazdaság is ennek következtében. Államtitkár úr, és itt most kénytelen vagyok visszamenni múltkori zárszavára mind az általános, mind a részletes vitában, ön papagájkommandónak nevezte az egész Országgyűlést, kormánypárti és ellenzéki képviselőket egyaránt. (Csizmár Gábor: Csak magukat!) Ugyanis amikor kormánypárti képviselők is és ellenzéki képviselők is különböző véleménnyel, de egymással vitatkozva elmondták az adott nyugdíjtörvényről, az októberi nyugdíjtörvényről a véleményüket, akkor azt ismételték el, ami az ő álláspontjuk.
Azért érdekes egyébként az ön álláspontja, államtitkár úr - és nemcsak érdekes, hanem megdöbbentő -, mert pontosan Csákabonyi Balázs köszönte meg az ellenzéknek azt a szakszerű vitát, amit lefolytattunk a múlt héten és az az előtti héten. De nem is ez a lényeg, hogy ön mit mondott, államtitkár úr, hanem az a lényeg, hogy az emberek megértsék azt, miről szól a törvényhozás, felhívjuk a figyelmüket, hogy miről szólnak a törvények, és őket milyen mértékben fogja érinteni.
Nézzük meg most már, hogy miről szól valóban ez a két és fél oldalas törvény! Látszólag csak határidőket módosít, látszólag csak kihangsúlyozza a miniszter, illetve a nyugdíjbiztosító felelősségét, az ő munkáját, illetve látszólag a munkaköri jegyzéket kormányrendeleti szintről felemeli törvény szintjére.
Ezt mi nem vitatjuk, nem mondjuk, hogy ez baj, pláne, ha ez valóban törvényi kötelezettség, hogy meg kell oldani, nagyon is támogatjuk, és egyetértünk vele. Bár csak adott esetben a művi meddővé tételnél is így tartották volna önök a határidőt, nem csak most, ebben az esetben akarnának időre megfelelni egyébként jogosan ennek a követelménynek.
De azért nézzük meg, hogy mi van a színfalak mögött! Valóban, ebben a törvényben nincsen benne, de ugyanezen a héten tárgyaljuk ennek a törvénynek az alátámasztását. Ott dől el, hogy az emberekre, illetve a munkaadókra milyen hatással lesz ez a törvény. Úgy is mondhatnánk, hogy az ördög a részletekben búvik el.
És hogy kiket érint ez a törvény? Azokat a korkedvezményre jogosított embereket, akikről a törvény így beszél - és el kell ismernem, jogosan -: “aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez.” Néhányat felsorolnék, ha megengedik: föld alatt dolgozó munkások, bányászok, vagy akik most a metróalagutat fúrják; sűrített levegőben dolgozók; melegüzemben, kohó-, öntőcsarnokban, sütőiparban például a pékeket érinti, kazántisztítók. (Csizmár Gábor: A sorrendet változtassák meg!) Államtitkár úr, nyugodtan nyomjon kétpercest, és akkor válaszol a felvetésekre. Közlekedési dolgozókat, így akár a vonaton dolgozókat, legyen az kalauz vagy vonatvezető, érinti a metróban vagy pedig más járműveken dolgozókat, mint például az autóbusz-vezetőket. Érinti a robbanóanyag-iparban dolgozókat. Nagyon súlyos balesetek voltak az utóbbi időszakban. Egészségre különösen ártalmas munkát, sajnos életükre is nagyon veszélyes munkát végeznek. De érinti a honvédség egyes polgári alkalmazottait. Érinti a sugározó munkahelyeken dolgozókat, például a röntgenasszisztenseket, és érinti a hűtőházban munkát végzőket, így például a mezőgazdasági feldolgozóiparban dolgozókat.
(13.20)
Hiába csóválja a fejét, tisztelt államtitkár úr, itt van benne a kormányrendeletben. Ha ön ezt nem olvasta, azt én sajnálom. Ha pedig nem ezt emelik be a törvénybe, akkor meg azt sajnálom leginkább.
Most nézzük meg, hogy önök mit tesznek. Nemhogy megoldja a kormány ezeknek a felsorolt munkahelyeknek és munkában dolgozó munkásoknak a helyzetét, illetve segítené az őket foglalkoztatókat, nemhogy megoldaná, hanem újabb terhet fog rájuk tenni. Óriási trükkel csinálja, hiszen a 2007. évi költségvetést megalapozó társadalombiztosítási és adótörvényekbe viszi be ezt a változtatást. Hogyan? Bevezetik az úgynevezett korkedvezményt biztosító járulékot. Önök ennek a bevételéről nagyvonalúan 2007-ben lemondanak. Óriási! De menjünk tovább! De 2008-2009-ben és azt követően mi lesz? Amiről Filló Pál azt mondta, hogy szinte semmiség, illetve mérsékelten növeli, 2008-ban már 3,25 százalék lesz, 2009-ben 6,5 százalék, 2010-ben 9,75 százalék, és 2011-ben pedig már 13 százalék.
Ezt vessék össze, tisztelt hölgyeim és uraim, kormánypárti képviselőtársaim azzal, hogy jelenleg a munkaadók háromféle járulékot fizetnek, ami nagymértékben terheli őket: egyrészt a nyugdíjjárulék 21 százalék, az egészségügyi járulék 8 százalék, a munkaadói járulék 4 százalék. Ez mennyi összesen? 33 százalék. 2011-re ezek a munkaadók 46 százalékot fognak összesen fizetni. Hol lesznek ezek a munkaadók versenyképesek szlovák, horvát, az EU-ba belépő román munkaadókkal szemben? Hol lesznek? Lehet ezen mosolyogni, államtitkár úr! Ön állítólag ezzel a területtel foglalkozik, ehhez képest már 7 százalék fölött van jóval a munkanélküliség. Tovább akarják ezt a helyzetet rontani, és ezt továbbvinni?
Egyébként az SZDSZ-től kérdezném, ha itt lenne, leginkább mondjuk, Kuncze Gábor, hogy mit szól ehhez Kovács Pisti. Mit szól ehhez Kuncze Gábor? Újabb, ha nem is adóemelés, de járulékemelés következik az emberek számára, illetve a cégek számára.
Tisztelt Országgyűlés! A következménye ennek a törvénynek, amit mondtam: oszd meg és uralkodj! A munkavállalót és a munkaadót szembe fogja állítani. Ellenérdekelt lesz a munkaadó, hogy bejelentse és kifizesse ezt a járulékot. Következménye pedig a munkanélküliség növekedése, a cégek ellehetetlenítése lesz. A kisebb cégek biztosan nem fogják bejelenteni. Egy pék mitől fogja tudni kifizetni azt a plusz 13 százalékot? Mondja már ezt meg nekem valaki! A kórházak miből fogják kifizetni, amikor amúgy is súlyos helyzetben vannak. Miből fogják kifizetni ezt a plusz 13 százalékot, és ne áltassanak senkit, hogy négy év múlva meg öt év múlva olyan nagyszerű lehet a helyzet, hogy addigra már ezeket az embereket nem kell lejelenteni!
Összefoglalva, tisztelt Országgyűlés, a kormány, amikor párbeszédről beszél, amikor együttműködésről beszél az emberekkel, pont az ellenkezőjét teszi. Hiszen szembeállít a törvénykezés során most kórházat kórházzal, orvost orvossal, települést településsel. Az októberi nyugdíjtörvény kapcsán önök is kimondták sokszor, képviselőtársaink: szembeállítja az idősebb korosztályt a fiatalabb korosztállyal. Most pedig ebben a törvényben szembeállítja a munkáltatót a munkavállalóval. Nem a problémát oldják meg önök, hanem ellene vannak, szembeállítják az embereket egymással. Ezért a kereszténydemokraták ezt a törvényt nem tudják támogatni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)
