BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Ez a két törvényjavaslat, amelynek az együttes általános vitájára kerül hamarosan sor, már a tavaszi ülésszakon szerepelt a parlament asztalán. Igaz, akkor csak odáig jutottunk el, hogy meghallgattuk az expozét és többé-kevésbé a bizottsági véleményeket, illetve egy-két képviselői felszólalás is elhangzott.
Ez a két törvényjavaslat tavasszal egyértelműen - megítélésem szerint - azt a célt szolgálta, hogy még a választási kampány előtt meg lehessen nyugtatni az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalát, de főként a munkavállalóit, hogy a kormány a helyén van, elkészült a törvényjavaslat, amelyet már a korábbi ciklusban is megígért, hogy beterjeszti a parlament elé. Hogy miért éppen az utolsó, a parlament utolsó ülésnapján került erre sor, úgy gondolom, hogy különösebb magyarázatot nem igényel, hiszen utána következtek a választások.
Most ismét itt van a parlament asztalán ez a két törvényjavaslat, a bizottsági ülésen megkérdeztem, hogy van-e különbség a tavaszi ülésszakon, illetve a most benyújtott két törvényjavaslat között. Azt a választ kaptam az államtitkár úrtól - ha jól emlékszem, most szakállamtitkár, Herczog Lászlóról van szó, aki kormányokon átívelő munkát végez e tekintetben -, hogy összesen annyi a változás, hogy nem az Országos Választási Bizottság, hanem egy külön szervezet, az Országos Részvétel-megállapító Bizottság fogja megállapítani azokat az adatokat, amelyek részben a részvételhez, részben pedig a további működéshez szükségesek.
Nos, mi is azon az állásponton vagyunk, hogy az érdekképviselet rendkívül fontos, nemcsak a munkavállalóknak, hanem a munkáltatóknak és természetesen a törvényhozók számára is, mert így lehet a különböző érdekeket és érveket megismerni, illetve ezt a törvényhozói munkában is érvényesíteni és alkalmazni. De a két törvényjavaslatban vannak azonban olyan megfogalmazások, amelyek nem egészen kristálytisztán mutatják be azt, ami lehet, hogy a kormány szándéka, de ez számunkra egyértelműen nem derült ki. Gondolok itt például arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak az egyetértési jogát ez a törvény vagy egy másik törvényi felhatalmazás szabályozza, és mik lennének ezek. Azok, amelyek itt tételesen felsorolásra kerülnek, avagy pedig más? Továbbá az sem derült ki, hogy mi történik akkor, hogyha nincs meg az egyetértés.
Az ágazati párbeszéd bizottságról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban pedig a legnagyobb kifogásunk az, hogy mi van a közszférával, mert ez a törvényjavaslat csak a versenyszférára vonatkozik, és 800 ezer ember, aki ma még a közszférában dolgozik, azok ágazati érdekképviseletét ez a törvényjavaslat nem szabályozza. És akkor itt most hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy köszöntsem Szabó Endrét, a Szakszervezetek Egyeztető Fórumának elnökét, aki most már órák óta itt ül, hogy meghallgathassa azt, hogy a különböző frakcióknak mi az álláspontja.
Nem utasítjuk el eleve a benyújtott két törvényjavaslatot, mert fontosnak tartjuk az érdekképviseletek munkáját, ezt majd egyébként a hozzászólásomban is részletesen kifejtem, de ezek a pontatlanságok segítségre vagy ha úgy tetszik, módosító javaslatokra szorulnak, amit be fogunk nyújtani a parlamentnek. Ezért tartózkodott a foglalkoztatási bizottság fideszes ellenzéki kisebbsége.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
