BORSOS JÓZSEF
BORSOS JÓZSEF
BORSOS JÓZSEF, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A bizottsági ülésen nálunk az fogalmazódott meg, hogy alapvetően két ok miatt nem tartjuk a jogszabály-előterjesztést elfogadhatónak. Elsősorban azért, mert azt gondoljuk, hogy a római szerződés 138. és 139. cikkelyében megfogalmazott elveket - ami arról szól, hogy konzultációs párbeszéd a szociális jogalkotási folyamatban - nem igazán sikerült átültetni az előttünk fekvő jogszabályba, két oknál fogva.
Az egyik az, hogy Magyarországon, mint tudjuk, eléggé alacsony a szakszervezetek szervezettsége. Ilyen szervezettségi fok mellett, amilyen javaslatot önök leírtak, hogy hogyan válasszuk ki a különféle reprezentativitási feltételek szerint, hogy kik és hogyan kerülnek be és milyen erővel vesznek részt ebben a folyamatban, ez alkalmatlan arra, hogy jelen pillanatban megmutassa, hogy melyik szakszervezet hány embert, hány munkavállalót képvisel. Arra viszont alkalmas, hogy az egymás közötti erőviszonyokat megfelelő, önöknek megfelelő irányba eltolja, hiszen még sajnos a szakszervezetek egy részénél nem tisztult le az, hogy nem az a feladatuk, hogy pártokhoz szaladgáljanak, és pártokkal külön megegyezést kössenek. Amennyiben ez nyilvánvalóan egyértelművé válik és letisztul, akkor én azt gondolom, hogy lehetséges az előrelépés. Félreértés ne essék, mi fontosnak tartjuk a szociális párbeszédet a munkaadókkal és a munkavállalókkal is, de itt problémáink vannak.
A munkaadói résszel pedig az a problémánk, itt alapvetően a kiterjesztési kérdés, ami probléma, és ebben nem látunk megfelelő garanciákat. Amióta a lex Audi megszületett, azóta nem gondoljuk azt, hogy ilyen tág felhatalmazással egy miniszter kezébe lehet adni azt, hogy kiterjeszt különféle kötelezettségeket kis- és közepes méretű magyar tulajdonú cégekre, hiszen itt fennáll annak a veszélye, hogy olyan terheket rónak rá, ami mellett egyébként a foglalkoztatást nem fogja tovább vinni. Ezeket a szabályokat célszerű lenne újragondolni.
(18.10)
Ezzel együtt mi azt gondoljuk, hogy megtévesztő maga a címe is a jogszabálynak, hiszen úgy szól: az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről. Nyilván mi, akik itt vagyunk, nagyjából tisztában vagyunk azzal, hogy a “szociális” fogalom az Unióban mit jelent. Tudjuk, hogy sokkal tágabb, mint ma Magyarországon. Nyilván nálunk is az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság olyan kérdésekkel foglalkozik, ami egyébként nem tartozik bele az ebben a jogszabályban megjelenő szociális kérdéskörbe. Ez az ágazati párbeszédről, az ágazati párbeszéd bizottságokról szól. Nyilván ott foglalkoznak szociális kérdésekkel is, de nem ez a középszintű szociális párbeszéd szintje a mi magyar fogalmaink szerint. Ezen nyilván célszerű lenne változtatni.
És végül, amit javasolni is fogunk, és erre módosító indítványt nyújtunk be: az ágazati párbeszéd arról szól, hogy mondjuk, a papíripari dolgozók beszélnek az összes papíripari munkaadóval. De ide bekerült egy olyan szakasz, amely a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs párbeszéd bizottságáról szól. Rehabilitálásra szoruló munkavállalók nemcsak papíripari területen dolgoznak, hanem mondjuk, húsipari területen is. Tehát ez nem ágazati kérdés, sőt ezeknek az embereknek a problémája olyan megoldásokat kíván, ami úgy gondoljuk, hogy magasabb szintű érdekegyeztetést irányozhatna elő, ha valóban meg akarjuk a problémát oldani, hiszen több száz ezer emberről van szó.
Ezért mi azt javasoljuk, hogy ez innen kerüljön ki, és célszerű lenne az OÉT-ben akár egy erre külön létrehozott bizottság keretében foglalkozni ezzel, hiszen eléggé diszkriminatív megkülönböztetés lenne az, hogy a munkavállalókat védő szakszervezeteknél kiemelünk egy réteget, és azt mondjuk, hogy egyébként a rehabilitálásra szorulókat képviselő szakszervezetek - ilyen egyébként nincs -, de akkor kiemelhetnénk, mondjuk, a nőket, vagy kiemelhetnénk a vidéken élőket, tehát ez így nem célszerű. A szakszervezetek képviseljék a munkavállalói érdekeket, és ha van ettől eltérő sajátos csoport, és fontosnak érezzük, akkor azt valószínűleg célszerű országos szintre felvinni.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
