DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az országos szociális párbeszéd legfőbb fóruma az Országos Érdekegyeztető Tanács. Egyes hatásköreit eddig is törvények, például a munka törvénykönyve rendezték. Szervezetéről, összetételéről, illetve hatáskörei összefoglalásáról azonban eddig még nem készült törvény; ami előttünk fekszik, ezt pótolja. Elfogadása esetén a javaslat törvényi szinten szabályozza majd a fórum összetételeinek és működésének alapvető kérdéseit, a tripartizmus, illetékesség, a főbb jogosítványok, részvételi szabályok és a kormány kötelezettségeit érthetjük ez alatt. A részvétel szabályozásával összefüggésben a törvényjavaslat definiálja, mit tekintünk országos munkavállalói és munkáltatói érdek-képviseleti szervezetnek.
Tartalmazza ezen túlmenően a munka törvénykönyve a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvénynek, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvénynek az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló jelen törvényjavaslattal kapcsolatos módosításait is. A részvételi feltételeknek való megfelelés igazolási eljárásának lefolytatására a törvényjavaslat szerint országos részvételt megállapító bizottságot kell majd létrehozni.
Bár az államtitkár úr is kitért rá, én is fontosnak tartom kiemelni azt, hogy a javaslat többek között a kormányprogramban szereplő kormányzati feladatvállalásnak is megfelel, amely szerint: “Befejezzük az érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd intézményei működésének jogi felülvizsgálatát és szabályozását. Törvényben szabályozzuk az Országos Érdekegyeztető Tanács működését, ezáltal is kifejezve és erősítve az ott születő megállapodások súlyát, jogi legitimációját, jogi legitimációt adva a tanács tagjainak és döntéseinek.” Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat maradéktalanul megfelel ennek az ígéretnek, tehát amit vállalt a kormányzat ebben a tekintetben, itt most ezt végrehajtja.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban az érdekegyeztetés megújításáról már 2002 júliusában született egy megállapodás. Annak a következménye ez a törvényjavaslat. Örülök, hogy ez most elénk kerülhetett. Fontos kiemelni azt is, hogy jogi alapját, az előterjesztés bázisát adja az az alkotmánybírósági döntés, amely a különböző idevonatkozó szabályokat felülvizsgálva felszólította az Országgyűlést, hogy pótolja a jogalkotási mulasztását, és törvényben rendezze az Országos Érdekegyeztető Tanács működésének alapvető kérdéseit. Ennek a határideje ugyan röviddel már lejárt, de azt hiszem, a néhány hónapos csúszás a nyári időszakra való tekintettel most még mindenképpen így elfogadható.
Az országos szintű párbeszéd ma Magyarországon elsősorban a részt vevő felek egyezségén nyugszik. Az OÉT, akárcsak elődei, az Érdekegyeztető Tanács, illetve az Országos Munkaügyi Tanács alapszabályban vagy ügyrendben rögzíti működését, így szervezeti felépítését, a részt vevő szervezeteket, a jogokat és a kötelezettségeket egyaránt. A javaslat elfogadása törvényi szinten rögzíti majd a fórumban való részvételi jogosultságot, megteremti továbbá a harmóniát az érdekegyeztetésre utaló munkatörvénykönyv-beli szabályokkal, és nem utolsósorban az Alkotmánybíróság által kimondott törvényalkotási kötelezettségnek is eleget tesz.
A szociális párbeszéd országos fórumának törvényi legitimációja megteremti azt a jogbiztonságot, amely mellett az OÉT a már eddig is érvényesülő hatásköreit hatékonyan gyakorolhatja majd. Mindezek alapján a Szabad Demokraták Szövetsége a javaslat elfogadását támogatja, és örömmel veszi, hogy törvényi szintű szabályozást nyer majd az idevonatkozó szabályozás.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
