FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az érdekegyeztetés a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportja számára nagyon fontos kérdés.
Úgy gondoljuk, nem véletlen az, hogy amikor 1988-ban, először spontán módon, aztán a későbbi kormányok is, függetlenül attól, hogy bal- vagy jobboldali kormányok voltak, persze mindegyik a kormányzat habitusa alapján, de igyekezett komolyan venni a szociális partnerek véleményét, folyamatos volt Magyarországon az érdekegyeztetés egy rövid időszaktól eltekintve. Tehát úgy jött létre egy rendszer, hogy tulajdonképpen semmiféle törvényi szabályozás nem segítette elő a létrejöttét, most már mégis közel 18 éve működik, vagy talán több mint 18 éve működik, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon még a legnagyobb nehézségek közepette is meg lehetett őrizni a társadalmi békét, hogy Magyarországon a nagy kérdésekben a szociális partnerek meg tudtak állapodni. És borzasztó fontos az is, hogy amikor a sokszor egymással versengő szervezetek is leültek a tárgyalóasztalhoz, akkor egyértelműen el tudták látni a munkavállalók vagy a munkaadók érdekképviseletét.
Az Alkotmánybíróság is kötelezett bennünket arra, hogy pótoljuk azt a mulasztást, hogy ezt az érdekegyeztetési fórumot tulajdonképpen nem szabályozta eddig törvény. Most megjelent a törvényjavaslat, itt van előttünk. Ebben óriási szerepe van, és én is szeretném megköszönni az érdekegyeztető tanács munkáját, hiszen nélkülük ez a törvényjavaslat nem kerülhetett volna ide.
Nagyon örülök annak, hogy egy olyan javaslat van előttünk, amely a teljes körű támogatásukat bírja. Pedig ha végigolvassuk a javaslatot, abban bizony igen szigorú szabályok vannak például a reprezentativitást illetően is. Hogy a felek ebben meg tudtak egyezni, úgy gondolom, igen komoly kompromisszumképességet mutattak.
Eddig is működött a rendszer, de most már a törvény is intézményi kereteket fog nyújtani ahhoz, hogy a munka világát érintő kérdésekben a három oldal le tudjon ülni. Bár hozzá kell fűznöm, hogy érdekes a helyzet, hisz a kormány egyrészt terepet ad a versenyszektorban a munkáltatók és a munkavállalók tárgyalásainak, sokszor vitáinak is. És a kormányzati oldal úgy is ott ül, mint az egyik legnagyobb foglalkoztató Magyarországon, hiszen a közszféra foglalkoztatója közvetlenül vagy az önkormányzatokon keresztül a kormányzat.
A bizottsági előadók sorában képviselőtársaim többen megfogalmazták, hogy vajon melyek azok a kérdések, amelyekben mindenképpen konzultálni kell vagy döntést kell hozni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Én azt hiszem, ha beleolvasunk a törvénybe, csak nagyon röviden, a legfontosabb feladatokat hadd emeljem ki, hiszen itt egyértelműen le van írva, hogy a foglalkoztatáspolitikával, a bérpolitikával, a munkajogi szabályozással, a munkavédelemmel, a munkaügyi ellenőrzéssel, a munkaügyi kapcsolatokkal, az oktatás-, képzéspolitikával, a szociálpolitikával, a társadalombiztosítási befizetésekkel és ellátásokkal, a vállalkozásokat és a jövedelmeket terhelő adókkal és járulékokkal, az éves költségvetéssel és még a gazdaságpolitikával összefüggő, a munkavállalók és a munkáltatók jelentős részét érintő alapvető kérdésekben van konzultációs, illetve javaslattételi joga az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak. Ezek nagyon komoly jogosítványok.
Ahogy az elmúlt évek során a parlamenti munkában is tapasztalhatták, igen tisztelt képviselőtársaim, nem egy alkalommal volt arra példa, és remélem, hogy az itt ülő Szabó Endre is meg tudja ezt erősíteni, hogy amikor megszületett a megállapodás akár a költségvetést érintő kérdésekben is, mi mindig azon voltunk a Szocialista Párt részéről, hogy ezek a költségvetési vita során bekerüljenek a tervezetbe. Sokszor az utolsó pillanatban kerültek be, hiszen a tárgyalások elhúzódtak, de mindig érvényre juttattuk a szociális partnerek akaratát, amikor megszületett a megállapodás.
De természetesen hozzá kell fűznöm, hogy vannak olyan szituációk, amikor bizony ez a megállapodás nehezen fog megszületni. Sajnos a jövő évi költségvetés kapcsán sem vagyok túlzottan bizakodó vagy vagyunk túlzottan bizakodóak, hogy könnyű lesz megállapodni, de jó lenne.
Néhány szót szeretnék mondani, igen tisztelt képviselőtársaim, az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvénytervezetről is. Az egésznek a kiindulópontja tulajdonképpen az országos érdekegyeztetés fórumain indult, hiszen 2002-ben állapodtak meg a szociális partnerek arról, hogy egy új érdekegyeztetési rendszert hozzunk létre Magyarországon, amely kezdetben a PHARE-program keretében indult és annak a finanszírozásával jöhetett létre, jelenleg már 37 ágazati párbeszéd bizottság működik.
Úgy gondolom, már ez a szám is jelzi azt, hogy a munkaadók is és a szakszervezetek is felmérték annak a fontosságát, hogy nem lehet mindent az országos érdekegyeztetés keretein belül megoldani, vannak olyan speciális szakkérdések, amelyek egy-egy ágazatot, egy-egy szakmai területet érintenek, ahol szintén fontos a megállapodás, szintén fontos az, hogy Magyarországon az adott területen a munkáltatók és a szakszervezetek meg tudjanak állapodni. És ennek jó terepe lehet az ágazati párbeszéd bizottságoknak a most kiépülő új rendszere, annál is inkább, mert költségvetési oldalról is folyamatosan, ahogy eddig is, de a jövőben most már törvény által meghatározott módon számíthatnak a működés folyamatos fenntartására, tehát arra, hogy a különböző szakértői anyagokat, háttéranyagokat el tudják készíteni, szakmai konferenciákat és egyebeket szervezhetnek, ahogy ez a törvénytervezetben le van írva.
(18.20)
Ezek mind-mind azt segítik, hogy a szociális partnerek minél inkább helyzetbe jöjjenek, minél inkább olyan helyzetbe tudjanak kerülni, hogy a javaslataikkal szakmailag is megalapozottan tudjanak a vitában részt venni, illetve olyan javaslatokkal tudjanak előállni, amelyeket aztán a későbbiek során akár a törvényhozásban is hasznosítani tudunk.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Én a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében nagy tisztelettel azt javaslom, tekintettel arra is, hogy a szociális partnerek mindkét törvénytervezetet támogatják, hogy ezt a lehető legnagyobb konszenzussal fogadjuk el itt a parlamentben, hiszen akkor lesz béke, nyugalom és normális munkaügyi kapcsolatok Magyarországon, ha a szociális partnereket komolyan vesszük, és ha ehhez szükséges intézményrendszert most már a törvényhozásban is megteremtjük.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
